2006. szeptember. 02. 14:02 MTI Utolsó frissítés: 2006. szeptember. 02. 14:03 Világ

Három éven át lehallgatták Markó Bélát

Az egykori román kommunista titkosrendőrség, a Securitate három éven át hallgatta le és követte a nyolcvanas években Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mostani elnökét - derül ki abból a vaskos dokumentum-csomagból, amelyet maga az érintett mutatott be.

A leírtak szerint az egykori titkosrendőrség "nacionalista és irredenta" magatartás, valamint a kommunista párt és a rendszer elleni izgatás jogcímén három éven át, azaz 1987 és 1989 között folyamatosan figyelte Markó Béla tevékenységét, lehallgatta beszélgetéseit.

Mint arról a Román Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közleménye beszámol, a volt Securitate levéltárát vizsgáló országos bizottságtól (CNSAS) a napokban kikért, 1218 oldalas dosszié a szövetségi elnök mindennapi életéről, szerkesztőségi munkájáról, írói tevékenységéről szóló elemzéseket tartalmaz. Magában foglalja az őt megfigyelő szekus tisztek jelentéseit, akárcsak azoknak a beszélgetéseknek a leiratát, amelyeket Markó Béla telefonon keresztül, illetve a lakásán folytatott.

Az RMDSZ-elnök szerint a titkosszolgálati múlt feltárásában határozottan különbséget kell tenni a megfigyeltek és a megfigyelők, az üldözöttek és az üldözők között. Bár szerinte a magánélet durva megsértéséért, a megpróbáltatásokért senki sem fog utólag bocsánatot kérni, alapvetően fontos, hogy a múltat a maga teljességében felfedjék. A titkosszolgálati dossziék feltárása nem elsőként a múlt, hanem a jövő szempontjából fontos, hiszen ez okulásként szolgálhat arra, hogy mindez ne történhessen meg újra.

Markó úgy látja a dossziékat olyan személyek esetében kell kötelezően nyilvánosságra hozni, akik közvetlenül vagy közvetve hatással vannak a közéletre, és akiknek befolyásuk van a társadalmat érintő döntésekre. A társadalom érdeke, hogy elsősorban a politikusokat és tisztségviselőket világítsák át, akiknél elengedhetetlen, hogy döntéseikben szabadok legyenek, és hogy semmilyen formában ne legyenek zsarolhatóak.

A szövetségi elnök szerint az egyházfőket is át lehet világítani. Az egyháziak esetében azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy 1989 előtt ezeket a személyeket üldözte a legjobban a rendszer, a papok többsége áldozat volt, nem pedig kollaboráns. Fontosnak tartja, hogy e kérdés kapcsán ne csak politikusként, de íróként is szóljon, bejelentve: rövid időn belül külön könyvben adja ki az anyagot.

Hirdetés
Itthon Iványi Blanka 2024. november. 29. 10:27

A magyarokat még mindig az alacsony fizetések aggasztják, nem az LMBTQ – elkészült Magyarország 2024-es problématérképe

A kormánypárti szavazókat a megélhetési gondok, a Tisza Párt táborát a korrupció aggasztja a legjobban az ország gondjai közül. Az akkumulátor gyárakat már égetőbb problémának látják a magyarok, mint az orosz befolyást vagy az LMBTQ ügyeket. A Policy Solutions felméréséből kiderül, mi aggasztotta leginkább a magyarokat 2024 őszén.