A Hezbollah vezetője, Hasszán Naszrallah új stratégiai tervet dolgozott ki arra, hogy felfegyverkezzen egy Izrael elleni „második kör” megvívására – nyilatkozta egy interjúban Muhammad Abdullah Sif al-Din Hezbollah-képviselő. Az iráni Fars hírügynökségnek adott nyilatkozatában al-Din leszögezte: „Senki nem tehet ígéretet arra, hogy Izrael nem fog újra támadni. Bárki, aki a cionista rezsim szomszédságában él, veszélyben van, s minden erőfeszítéssel és bármilyen eszközzel azon kell lennie, hogy megvédje magát. Meg vagyunk győződve róla, hogy ez továbbra is veszély, s a helyzet közel sincs megoldva. Önvédelemre kell berendezkednünk, s tervezni a következő lépcsőfokot.”

Az interjúban arról is megkérdezték al-Dint, hogy hogyan ítéli meg a Hezbollah jelenlegi, a háborút követő katonai állapotát. „Kitűnő állapotban vagyunk, az izraelieknek nem sikerült csapást mérniük a Hezbollah katonai vezetésére, s a rakétakilövő potenciálunkra. Az első néhány napban száz rakétát lőttünk ki, a háború utolsó napjaiban pedig már napi 350 rakétát indítottunk útnak. Katonai szempontból tehát nincsenek gondjaink.” – fogalmazott.

A Hezbollah-tisztviselő – ellentétben a szervezet vezetőjének, Naszrallahnak a napokban tett nyilatkozatával – kijelentette, nem bánták meg az izraeli katona elrablását (amely akció a háború kitöréséhez vezetett). „Visszatekintve, ha Izrael újra támadni akarna, s nekünk meg kellene védenünk magunkat, újra megtennénk, mégpedig nyomatékkal” – mondta.

Ami az ENSZ 1559-es és 1701-es számú határozatait illeti, amelyek többek közt a Hezbollah lefegyverzésére szólít fel, Sif Al-Din azt mondta: szervezetének nem áll szándékában letenni a fegyvert, miután ez libanoni belügy. „A libanoni parlamenti és kormányzati megközelítésben a Hezbollah nem fegyveres milícia, hanem ellenállási mozgalom. Ilyenformán tehát a szervezet lefegyverzését elrendelő határozat nem vonatkozhat a Hezbollahra. A libanoniak is egyetértenek abban, hogy a Hezbollah feloszlatása belső probléma, amelyet maguk között kell megoldani – mondta, hozzátéve, hogy a nyugati részről érkező nyomásgyakorlás hatástalan volna. „Rafik al-Hariri libanoni miniszterelnök halála, meg az ENSZ 1559-es határozata után erős nyomás nehezedett Hezbollahra, hogy letegye a fegyvert, de mindannyian megértettük, hogy senki sem oszlathatja fel a Hezbollahot, még az izraeli külügyminiszter is elismerte ezt” – magyarázta.

A Hezbollah iráni képviselője úgy vélekedett: Libanonnak egyetlen gondja van, az pedig a cionista rezsim felől érkező esetleges támadás. „A legnagyobb gondunk, hogy hogyan védjük meg erővel Libanont” – mondta.

Az Izraellel vívandó háború újabb fejezetére tett utalásai ellenére al-Din állítja, nem érdekelt a háborúskodásban. „Nem vagyunk ebben érdekeltek, hiszen családos emberek vagyunk. Élni akarunk. De amíg a cionista rezsim fenyeget, meg kell védenünk magunkat. A jelenlegi módon tudjuk legjobban elhárítani a cionista rezsim jelentette veszélyt” - tette hozzá.

A libanoni hadsereg Dél-Libanonba való bevonulásáról al-Din azt mondta, nem ellenzik a lépést, ameddig az nem jár együtt a Hezbollah lefegyverzésével. Arra azonban nem lát lehetőséget, hogy a Hezbollah a libanoni hadseregbe tagozódjon be. „aggódtunk a libanoni haderőért, ez az egyik oka, hogy eddig nem támogattuk dél-libanoni bevonulásukat. Nem állnak azon a szinten, hogy Izraellel alkudozni tudjanak