2006. július. 24. 11:15 hvg.hu Utolsó frissítés: 2006. július. 24. 11:19 Világ

Iráni katonák csatlakoztak a Hezbollah gerilláihoz

Az iráni Forradalmi Gárdai egységei segítik a Hezbollah Izrael ellen viselt háborúját, Szírián keresztül több iráni katona holttestét szállították Teheránba – közölték libanoni források a WorldNetDaily (WND) újságnak. Izrael szerint a Hezbollahot a szír titkosszolgálat is segíti.

Az információt egyiptomi és izraeli biztonsági tisztek is megerősítették. Az elmúlt napokban iráni katonák segítették a libanoni Hezbollahot, elsősorban az izraeli lakosok ellen végrehajtott rakétatámadások során. Libanoni források szerint a múlt héten kilenc iráni holttestet szállítottak teherautóval Szíriába, hogy onnan repülőgéppel Iránba szállíthassák.

A WND információi szerint több száz iráni katona van a Hezbollah libanoni állomáshelyein. Izrael szerint közvetlenül az iráni gárdisták intéztek támadást C-802 rakétákkal egy izraeli hadihajó ellen két héttel ezelőtt, az akcióban négy izraeli katona meghalt. Az izraeliek szerint Irán Kínától szerezte meg a rakétákat.

A szír hatóságok közlése szerint az elmúlt két hétben 140 ezer libanoni menekült át Szíriába. Izraeli tisztviselők úgy vélik: az iráni katonák feladatai közé tartozik a Hezbollah fegyverarzenáljához tartozó nagy hatótávolságú rakéták őrzése, beleértve a Zalzal rakétákat, amelyeknek a hatótávolsága 125 mérföld, így akár Tel-Avivot is elérhetik.

Jordániai források a WND-nek azt nyilatkozták: „100 százalékig biztosak benne”, hogy az Iráni Forradalmi Gárda intézett rakétatámadásokat Izrael ellen, s abban is, hogy a szíriai hadsereg szolgáltatott hírszerzési információkat a Hezbollahnak izraeli stratégiai célpontokról.

Irán és Szíria a legnagyobb pénzügyi támogatója a Hezbollahnak. Izraeliek szerint a gerillák rakétáinak jelentős része Iránból származik.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.