Hamed Reza Asefi azt hangoztatta, hogy az orosz javaslat - mint fogalmazott - nem került le a napirendről. Ezzel összefüggésben megfigyelők rámutattak: Irán az elmúlt hónapokban több alkalommal is egymásnak szögesen ellentétesen nyilatkozott az orosz kompromisszumos javaslatról.

"A jelenlegi körülmények között magától értetődő, hogy minden indítványt megvizsgálunk, különös tekintettel arra, hogy az milyen feltételeket irányoz elő" - fogalmazott a szóvivő. 

A moszkvai javaslattal kapcsolatos legújabb iráni állásfoglalás egy nappal azután hangzott el, hogy a két ország külügyminisztere telefonon megbeszélést folytatott egymással, s Szergej Lavrov iráni kollégáját a válság megoldását célzó lépésekre, illetve a nemzetközi közösséggel való együttműködésre szólította fel. 

Mohammed Szaidi, az iráni atomügynökség helyettes vezetője már szombaton jelezte: Teherán nem mond le az urándúsításról, de elfogadná, hogy atomprogramját a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyelje - közölte szombaton.

Az iráni állami televíziónak nyilatkozva Mohammed Szaidi kifejtette: ha az ügy az ENSZ Biztonsági Tanácsától visszakerül a NAÜ-höz, Teherán kész az atomsorompó-szerződés kiegészítő jegyzőkönyvében foglaltaknak megfelelően eljárni, azaz nukleáris létesítményeinek meglepetésszerű ellenőrzését is biztosítani.

Az előzményekhez tartozik: a NAÜ főigazgatója, Mohammed el-Baradei az ENSZ BT elé pénteken beterjesztett újabb jelentésében megállapította: Teherán az ENSZ által megszabott április 28-i határidőig nem szüntette be urándúsító tevékenységét, nem működött együtt maradéktalanul a NAÜ ellenőreivel, s így nem határozható meg, hogy nukleáris programja békés szándékú-e, avagy katonai célokat követ.