A csütörtöki döntés Jacques Chirac elnökre hárítja a felelősséget, hogy a kormányt támogatva aláírja-e a törvényt, ami további tiltakozást és tüntetéseket válthat ki, vagy további tárgyalásokat kezdeményez, például azzal, hogy visszaküldi a tervezetet a nemzetgyűlésbe további vitára. Ez utóbbival azonban veszélyeztetné Dominique de Villepin kormányfő tekintélyét.

A várakozásokkal ellentétben az alkotmánybíróság úgy ítélte alaptörvénnyel összhangban állónak a jogszabályt, hogy semmilyen fenntartása nem volt vele kapcsolatban. Ha lett volna, az a törvény módosítására kényszeríthette volna a kormányt.

Francois Hollande szocialista pártvezető figyelmeztetett: Chiracnak csak úgy érdemes döntenie, hogy nem hirdeti ki, és ezzel egy újabb olvasatra kényszeríti a parlamentet. Ha másképp dönt az államfő, „erőpróbának” teszi ki magát.

Az államfői hivatal az alkotmánybírósági döntés után bejelentette, hogy az elnök péntek este nyolc órakor „a nemzethez fordul”, és rövid beszédben véleményt nyilvánít a törvényről a rádióban és a televízióban. Kormányzati források szerint valószínűleg kihirdeti azt, de egyúttal csúcsszintű szociális tanácskozás megrendezését fogja javasolni a kérdésről.

Az alkotmánybírósághoz baloldali parlamenti képviselők fordultak olyan beadvánnyal, amely szerint a törvény – amely lehetővé tenné, hogy a fiatalokat az első munkahelyükről két éven belül indoklás nélkül elbocsáthassák – alkotmányba ütközik, mert csak a 26 év alattiakra vonatkozik, és ezzel sérül a munkavállalók jogegyenlősége.

Kedden a különféle adatok szerint 1-3 millió ember sztrájkolt és tüntetett Franciaországban a még hatályba nem lépett törvény ellen. Diákok csütörtökön is blokád alá helyeztek több főközlekedési utat szerte az országban, amivel összesen 345 kilométer hosszú forgalmi dugót idéztek elő. A vonatforgalmat is akadályozták Marseille és Rennes környékén, valamint Párizsban a Gare de Lyon pályaudvaron.