2006. február. 20. 20:02 MTI Utolsó frissítés: 2006. február. 20. 20:05 Világ

Az EU nem tart a madárinfluenzától

Az EU agrárminiszterei szerint rendkívül alacsony a lehetősége annak, hogy humán megbetegedések történnének a tagországokban az közelmúltban megjelent madárinfluenza következtében.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter számolt be az uniós agrárminiszterek brüsszeli tanácskozásán megfogalmazott állásfoglalásról.
  
Kijelentette: "Magyarországon ez a betegség a baromfiállományban nem létezik, és humán veszélyt gyakorlatilag nem jelent". Gráf József emlékeztetett arra, hogy eddig hét uniós országban (Görögországban, Olaszországban, Szlovéniában, Németországban, Ausztriában, Magyarországon, Franciaországban) jelent meg a madárinfluenza, de minden országban "csak idő kérdése, hogy mikor esik ott le" valamelyik beteg vadmadár.
   
A miniszterek az ülésen egyöntetűen hangoztatták azt, hogy az - elvben emberre is átterjedni képes - H5N1 vírusaltípus csak vadmadarakban van jelen, emellett mások Európában a tartási körülmények is: nem élnek például egy légtérben az emberek a madarakkal, mások a klimatikus viszonyok is, a nagyüzemekben pedig kötelező a védőberendezések használata az ott dolgozók számára.
   
Legfontosabb feladatnak Gráf József azt nevezte, hogy megvédjük a baromfiállományt a vadmadarakkal való érintkezéstől.
   
Néhány ország felvetette az esetleges vakcinázás lehetőségét, Magyarország egyelőre ezt nem tartja szükségesnek, és ez ellen foglalt állást.

Szigorú szabályokat kell viszont életbe léptetni az EU határain, hiszen illegális import útján is bekerülhetnek ilyen termékek a tagállamokba.
   
Valamennyi tagország - így Magyarország is - helyeselte az ülésen azt az olasz és görög kezdeményezést, hogy a madárinfluenza megjelenésével bekövetkezett fogyasztáscsökkenés miatt az EU támogassa központi forrásból a baromfiágazatban tevékenykedőket: a termelőket, feldolgozókat, forgalmazókat.

Hirdetés
Gazdaság Sztojcsev Iván 2024. december. 29. 07:00

És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más

Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.