A DNS-vizsgálatok nem erősítették meg egyértelműen a 43 éves virginiai férfi bűnösségét, akit azzal vádoltak, hogy 1998-ban ollóval halálosan megsebesítette áldozatát, egy biliárdterem menedzserét. Robin Lovitt vádlott elismerte, hogy lopott a pénztárgép fiókjából, de végig tagadta a gyilkosságot, fellebbezése azonban zátonyra futott, mivel az ollót közben egy hivatalnok a tárolási kapacitás szűkössége miatt leselejtezte.

Mark Warner kormányzó mintegy kétezer, az ítélet megváltoztatását kérő levelet, e-mailt kapott. A törvényszéki orvostan négy tudósa hozzá intézett levelében hangsúlyozta, hogy az ollón és a vádlott kabátján lévő vérfoltok összehasonlító DNS-vizsgálata nem szolgált egyértelmű bizonyítékkal.

Az elítéltnek olyan konzervatív jogászok is pártját fogták, mint a Bill Clinton volt elnök elleni jogi hadjáratból ismert Kenneth Starr, aki a halálbüntetés híve, de Lovitt esetében mégis ellenezte annak alkalmazását a DNS-bizonyíték megsemmisítése, vagyis az olló kidobása miatt.

A kormányzó ugyanezzel az indokkal változtatta kedden a halálos ítéletet életfogytiglani börtönre az amnesztia lehetősége nélkül.

Az ezredik kivégzés az amerikai sajtó szerint így most pénteken várható, erre a napra két halálbüntetés végrehajtását tűzték ki, egyet Észak-, egyet pedig Dél-Carolinában.

Az Egyesült Államokban 3400 személy, köztük 118 külföldi van az úgynevezett halálsoron, vagyis ennyi emberre mondták ki a halálos ítéletet. Az első fokú bírósági ítélettől az ítélet végrehajtásáig átlagosan 15 év telik el.

A Gallup múlt havi felmérése szerint az amerikaiak nagy többsége, 64 százaléka támogatja a halálbüntetést, de arányuk az utóbbi másfél évtizedben jelentősen csökkent, mivel 1994-ben még 80 százalékuk volt a legsúlyosabb büntetési nem mellett.

1973 óta 122 halálra ítélt szabadult a halálsorról, a "siralomházból", a nagy többségük az utóbbi másfél évtizedben a DNS-vizsgálatoknak köszönhetően. Az Egyesült Államok ötven tagállama közül tizenkettőben nincs halálbüntetés, két további államban ugyan van, de nem alkalmazzák.

Az Egyesült Államokban a halálbüntetés helyreállítása után az utahi Garry Gilmore volt az első személy, akit egy moteltulajdonos meggyilkolásáért kivégeztek. Az ő életének alapján írta Norman Mailer a Hóhér dala című könyvét.