Az FBI sok száz olyan esetet vizsgált ki, amelyekben a titkos megfigyelések jogszabályt sérthettek. Szövetségi nyomozók egy esetben legalább öt éven át tartottak megfigyelés alatt egy célszemélyt, ebből 15 hónapon át anélkül, hogy értesítették volna az igazságügyi tárca jogászait, megakadályozva a felügyeleti jog gyakorlását.

Más ügyekben FBI-ügynökök elektronikus posta útján küldött üzeneteket, banki okmányokat szereztek be megfelelő felhatalmazás nélkül, illetve elmulasztották az évi jelentéstételt folyamatban lévő megfigyelésekről. Az egyik vizsgálat egy "helytelen", az illető akarata ellenére végrehajtott testi motozásról szól.

Az FBI első vizsgálati dokumentumainak közzétételét egy jogvédő csoport harcolta ki, pert indítva az információs szabadságról szóló törvény alapján. A The Washington Post már előző nap hozzájutott az okmányokhoz, amelyeket ugyan megcenzúrázott a hatóság, de a lap szerint így is bepillantást engednek a belső elhárítás világába.

A titkos megfigyelések ugrásszerűen megnövekedtek a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után. A dokumentumok közzététele azért jelentős, mivel a kongresszusban most van kibontakozóban a csata annak eldöntésére, hogy megkurtítsák-e a polgárjogi mozgalmak által hevesen bírált terroristaellenes, úgynevezett "hazafiúi" törvényt (Patriot Act), amely széles körű felhatalmazást adott a hatóságoknak titkos megfigyelésekre és házkutatásokra.

Az iratok nyilvánosságra hozataláért perre menő Electronic Privacy Information Center (EPIC) egyik főtanácsadója, David Sobel a lapnak úgy nyilatkozott, hogy a visszaélésekről szóló dokumentumok csupán a jéghegy csúcsát jelentik.

Az FBI illetékesei szerint csak kisebb jelentőségű szabálysértések történetek, és a legtöbb nem több adminisztratív hibánál. A jogszerűtlenül szerzett információkat szavai szerint "karanténba helyezik", és végül megsemmisítik.