2005. szeptember. 29. 19:55 MTI Utolsó frissítés: 2005. szeptember. 29. 21:07 Világ

Három öngyilkos merénylő nyolcvanöt emberrel végzett Irakban

Nyolcvanöt ember meghalt, száztíz megsebesült csütörtökön az iraki Balad városban robbantásos merényletek sorozatában - közölték helyi kórházi források. A sérültek között van a város rendőrparancsnoka és négy további rendőr is. Helyi rendőrök korábban 37, illetve ötven halálos áldozatról beszéltek.

Szinte egyidejűleg robbant fel három pokolgép a Bagdadtól 80 kilométernyire északra fekvő, túlnyomórész síiták lakta városban, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy összehangolt akciókról van szó. Mindhárom esetben öngyilkos merénylő követte el a véres tettet, s mindegyik esetben autóba rejtett robbanószerkezet okozta a pusztítást.

Az egyik detonáció egy forgalmas piactér, a belvárosi zöldségpiac közelében lépett működésbe egy olyan utcán, amelyen egy bankfiók és egy rendőrőrs is található. Ebben a városban számos hasonló merényletet követtek már el korábban az iraki kormány és az országban állomásozó idegen erők ellen harcoló csoportok. Balad jelentős amerikai légitámaszpontnak ad otthont.

A szunnita fegyveres csoportok újabban gyakran veszik célba a síita közösséget; támadásokat intéznek síita városnegyedek, községek, mecsetek ellen. Az al-Kaida Abu Muszab az-Zarkávi vezette iraki szervezete fogadkozik, hogy totális háborút indít a síita közösség ellen. Az amerikai segítséggel hatalomra jutott iraki kormányban és a nemzetgyűlésben a síita és a kurd közösség képviselői játszanak meghatározó szerepet. Az általuk elfogadott alkotmánytervezet lehetővé tenné mindkét közösség számára az Irakon belüli autonómiát, ami ellen a szunnita közösség képviselői felháborodottan tiltakoznak. A síita közösség elleni támadások elkövetőinek feltehető célja a két közösség közti polgárháború kirobbantása, hogy megbénítsák vagy legalább lelassítsák a politikai rendezés folyamatát.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.