Az iraki különleges bíróság vasárnap ismertette a Szaddám Huszein volt iraki elnök elleni első vádakat. Raid Dzsuhi, a törvényszék vezető vizsgálóbírája bagdadi sajtóértekezletén elmondta: a volt diktátor azután adott parancsot a fővárostól 80 kilométerre fekvő falu lakóinak lemészárlására, hogy ott sikertelen merényletet követtek el ő és kísérete ellen. Szaddám Huszein pribékjei 143 embert öltek meg 1982. július 8-án, bosszúból a merényletért, amely hajszál híján sikerrel végződött.

Az ügyben befejeződött a vizsgálat és azt a bíróságokhoz utalták. A tömegmészárlás ügyében bíróság előtt kell felelnie Barzan Ibrahím Haszan at-Tikrítinek, a hírszerzés fejének, az exdiktátor féltestvérének, Taha Jaszin Ramadan volt alelnöknek és Avad Hamed al-Bandarnak, a Baasz párt akkori falubeli tisztségviselőjének is. Ha a vádlottakat bűnösnek találják, akár halálra is ítélhetik őket. A bírósági tárgyalás kezdetét a napokban kitűzik, az időpontról
a törvényszék egy öttagú bizottsága dönt.

Raid Dzsuhi közölte, hogy az elkövetkező hetekben befejezik a vizsgálatot más bűnügyekben is és további pontokban emelhetnek vádat Szaddám Huszein ellen.

Amerikai részről nem sürgetik Szaddám Huszein perének megkezdését, mivel szerintük előbb megfelelő bírói és igazságszolgáltatási rendszert kell kiépíteni Irakban. Amerikai tisztségviselőket aggasztja annak lehetősége is, hogy a nagyszabású per megakaszthatja az alkotmányozási folyamatot és felszíthatja a felekezetek közti feszültséget.

A bagdadi repülőtér mellett amerikai fogdában őrzött exdiktátort várhatóan felelősségre vonják iraki kurdok jelentős észak-iraki területekről való 1987-88-as elűzése és az első öbölháborút követő dél-iraki síita felkelés vérbe fojtása ügyében is.