Irán moszkvai nagykövetségének pénteki közleménye szerint az iráni parlament orosz-iráni tagozatának küldöttsége megbeszélést folytatott Alekszandr Rumjancevvel, az orosz atomenergia-ügynökség vezetőjével, valamint az orosz parlament két házának vezetőivel. A Rumjancevvel tartott találkozón Dzsalali emlékeztetett arra, hogy Iránban a parlament határozatának megfelelően húsz, egyenként ezer megawatt teljesítményű atomerőművet szándékoznak felépíteni, és gazdasági megfontolásokból az az ésszerű, ha az erőművek üzemeltetéséhez szükséges fűtőanyagot Irán önállóan állítja elő.

(Rumjancev február végén úgy vélekedett, hogy a teljes fűtőanyagciklus önálló létrehozása 8-10 ezer megawatt kapacitás alatt valóságos anyagi csőd lenne Irán számára. Az iráni atomprogram korábban összesen hét, ezer megawattos erőmű felépítését irányozta elő 2020-ig.)

Dzsalali hangsúlyozta annak fontosságát, hogy tartsák be a busehri atomerőmű felépítésének és üzembe helyezésének szerződésben rögzített határidejét. Az orosz szakemberek által épített, és majd orosz fűtőanyaggal működő, egy darab, ezer megawatt teljesítményű reaktorral ellátott erőműnek jövő év júniusától kell üzemelnie. Rumjancev ígéretet tett arra, hogy betartják az egymilliárd dolláros ügyletben vállalt határidőket.

Muhammad Hos-csehre, Mahmúd Ahmadinezsád megválasztott iraki elnök tanácsadója - az új iráni kormány egyik fontos miniszteri posztjának várományosa - a moszkvai tárgyalások után elmondta azt is, hogy Irán folytatni kívánja az együttműködést Oroszországgal az atomenergetikai szektorban. Utalva arra, hogy Ahmadinezsád nagy fontosságot tulajdonít az orosz-iráni kapcsolatok további erősítésének, az iráni infrastuktúra fejlesztésében való aktívabb orosz részvétel lehetőségeit emlegette.

Az orosz-iráni atomenergetikai együttműködést meglehetősen ferde szemmel nézte a Nyugat, különösen az Egyesült Államok, amely azt gyanítja, hogy Irán nukleáris fegyverek előállítására törekszik az atomenergia békés célú felhasználásának örvén. Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbb a megválasztott iráni elnökhöz intézett üdvözletében hangsúlyozta, hogy Moszkva - az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása terén vállalt nemzetközi kötelezettségei figyelembevételével - kész folytatni az atomenergetikai együttműködést Iránnal, s elősegíteni az e téren felmerült kérdések mindenki számára elfogadható politikai megoldását.