Újra fellángolt a vita Angliában az iraki beavatkozás törvényességéről
Ismét fellángolt a belpolitikai vita Nagy-Britanniában arról, hogy törvényes volt-e a brit katonai beavatkozás Irakban, miután egy napvilágra került belső leirat szerint az angol-walesi főügyész saját korábbi véleményét is módosítva minősítette annak idején legálisnak a háborút.
Lord Goldsmith - aki a brit jogi berendezkedésben elsősorban nem fővádlóként, hanem a kormány jogi főtanácsadójaként tevékenykedik - a háború kitörése előtt három nappal kiadott hivatalos állásfoglalásában törvényesnek ítélte az újabb ENSZ-határozat nélküli iraki katonai beavatkozást, azzal az érvvel, hogy arra a már addig elfogadott biztonsági tanácsi határozatok is jogalapot adtak.
Az információ szabad hozzáférhetőségéről szóló új brit törvény alapján azonban a brit külügyminisztérium kiadta Elizabeth Wilmshusrtnek, a tárca volt jogtanácsosának két évvel ezelőtt kelt lemondó levelét, amelyben a jogász azt írta: Lord Goldsmith, aki 2003. március 17-én hozta nyilvánosságra a háborút törvényesnek kimondó állásfoglalását, tíz nappal korábban még maga is illegálisnak minősítette a készülő beavatkozást új ENSZ-határozat nélkül.
Wilmshurst a háború kitörésének napján lemondott külügyminisztériumi jogtanácsosi posztjáról, mert - mint a Channel 4 brit kereskedelmi tévé által megszerzett levélből kitűnik - "bűnös agressziónak" tartotta az ENSZ-határozat nélküli fegyveres beavatkozást.
Lord Goldsmith két éve, a háború előestéjén nyilvánosságra hozott szakvéleménye szerint a háborúhoz a Kuvait erővel történő felszabadítását lehetővé tévő, még az első öbölháború előtt elfogadott 678-as, a háború után kelt, a tűzszüneti feltételeket tartalmazó 687-es, valamint a 2002 novemberében elfogadott, Irakot a leszerelés elmulasztása esetére súlyos következményekkel fenyegető 1441-es biztonsági tanácsi határozata együttesen adott jogi felhatalmazást.
Elizabeth Wilmshurst, aki jelenleg az egyik legpatinásabb londoni külpolitikai kutatóközpont, a Királyi Külügyi Intézet (RIIA) nemzetközi jogi kutatási programjának vezetője, a RIIA sajtóosztályán keresztül kiadott csütörtöki nyilatkozatában megerősítette: annak idején azért hagyta ott a külügyminisztérium jogtanácsosi állását, mert nem tartotta törvényesnek az Irak elleni katonai fellépést.
A konzervatív ellenzék - amely egyébként 2003 márciusában megszavazta a brit részvételt az iraki háborúban - csütörtökön követelte, hogy a kormány parlamenti nyilatkozatban fedje fel, "miként vette rá Lord Goldsmitht" jogi szakvéleménye módosítására az utolsó pillanatban.