Miközben a romániai magyar napilapok az egész Erdélyt átfogó, sőt az ó-romániai területekre is figyelő helyszíni tudósításokban számoltak be az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc 157. évfordulójának megünnepléséről, a bukaresti román újságok közül csak három-négy lap írt március 15. megünnepléséről.

A számottevő román politikai napilapok közül az Adevarulban az első oldal fő helyére került a marosvásárhelyi ünnepi gyűlésről szóló fényképes riport a következő négyhasábos címmel: "A magyar kormányt Erdély-szerte lehurrogták a magyarság ünnepén".

A lap helyszíni tudósítása szerint Marosvásárhelyen az 1848-as magyar forradalomról való megemlékezésre rányomta bélyegét (a lap által Istvánnak elkeresztelt) Gyurcsány Ferenc magyar kormányfővel szembeni ellenséges magatartás. Amikor kiejtették a magyar kormányfő nevét, "a Székely vértanúk emlékművénél összegyűlt mintegy háromezer magyar még egy futball-mérkőzésinél is hevesebb hurrogásba tört ki, és a (szintén Istvánnak elkeresztelt) Terényi János bukaresti magyar nagykövet által felolvasott Gyurcsány-üzenet egész ideje alatt nem szűnt a füttykoncert és a bekiabálások kórusa" - írta a lap, amely szerint gyakorlatilag mást sem lehetett hallani a közönség soraiból, mint "szemrehányást a budapesti hatalomnak ama nemrégi döntése miatt, hogy nem adja meg a kettős állampolgárságot a Magyarország határain kívül élő magyaroknak".

Az Adevarul külön kitért arra, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által szervezett marosvásárhelyi nagygyűlésről "hiányzott a Székely Nemzeti Tanácsból, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsból és a Magyar Polgári Szövetségből álló radikális oldal".

A Kolozsváron megjelenő Krónika vezércikket szentelt az erdélyi ünnepi megemlékezéseket Kolozsváron, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is beárnyékoló zajos tiltakozásnak. A cikket szignáló Bakk Miklós szerint "önmegnyugató egyszerűsítés" lenne a tiltakozásokat "az unalmasra csiszolt közhellyel... a Magyarországról importált politikai ellentét megnyilvánulásának" tekinteni.

"Nem csupán a december 5-i népszavazás kimenetele, az MSZP és SZDSZ erdélyi közérzületet semmibe vevő akkori kampánya kapta meg a tegnapi hurrogásban a formátlan alakot öltő, de mégis egyértelmű elutasítást, hanem egy politika-felfogás is. Az a felfogás, amely a párbeszédet, a néppel való szóba állást” olyan alkalmi lehetőségnek tekinti, amelyben nem a kommunikáció címzettje – esetünkben: az erdélyi magyar – a fontos, hanem egy egészen más közönségnél elérhető eredmény.

Gyurcsány esetében az üzenetmutatvány ugyanis az otthoni szavazók ingatag középtáborához szól, és annak demonstrációja kíván lenni, hogy lám, ő és kormánya tud "nemzetül" beszélni. Nem a magyar politika ellentétei gyűrűztek be tehát az erdélyi közéletbe, hanem az erdélyiekhez intézett szó cinikus eszköziesítése kapott elutasítást. Ez a szó az, amely itt és most nem talált az ünnephez. Az ünnep ugyanis mindig együttlétet jelent, még akkor is, ha az együvé tartozók a hétköznapok során nem érzik feszültségmentesnek, problémátlannak az együttlétet" - írta a Krónika.