"El akarja vinni a bébit?" – mormolja az egyik látogatónak címezve a kérdést a Fumien kórház szobájában egy nagymama. A szülők egyáltalán nem tiltakoznak, türelmetlenül várják a választ.

Ez a jelenet, amelynek a Kuanghszi tartományban fekvő mezőváros, Jülin a színhelye, olyan problémát tükröz, amelyről a kínai kormány és média ritkán szól: a kínai kislányok első eladói gyakran maguk a szülők – írja az AFP. A hagyomány makacs: Kínában, ahol a családtervezés korlátozza az egy pár által felnevelhető gyermekek számát, a parasztok előnyben részesítik a fiú utódot, hogy biztosítsa a családnév megőrzését, művelje a földet és gondozza őket, amikor megöregednek.

„A lánygyermek születése balszerencsének számít. Miután férjhez ment, többé senki sem segít a háztartásban" – vélekedik Csen Csineng, az egyik jülini illetékes, aki végül – miután nevetség tárgyává vált a helyiek szemében – bedobta a törülközőt a fiúgyermek fetisizálása ellen folytatott harcában. „Azt hihetnénk, hogy az anyák bűntudatot éreznek, amikor megválnak lánybébijüktől. Szó sincs róla. Számukra éppen ellenkezőleg, az a lényeg, hogy megszabaduljanak tőle” – folytatja Csen.

Az ultrahangos felvételek gyakran segítenek ebben, de elvben törvénysértőek és még meg kell kenni az orvosokat. Elkerülve a gyermekgyilkosságokat és azt, hogy titokban kitegyék őket, mind több szülő örökbe adja csecsemőjét, nem egyszer jelentős összeg fejében, annyira tehernek érzik a leánygyermeket.

Amikor ebbe a gyakorlatba bekapcsolódnak a gyermekkereskedők, az összeg megsokszorozódik. Nyilvánosságra nem hozott kínai statisztikák alapján nemzetközi szakértők úgy gondolják, hogy a gyermek-kereskedelem terjedőben van az országban. Az AFP-nek nyilatkozva egyikük 15 százalékra becsülte az elmúlt években e téren végbement növekedést.

A hivatalos adatok szerint minden évben ezer gyerek válik a csecsemőkereskedelem áldozatává, ebben a számban azonban nem szerepelnek a szülők által örökbe adottak. A bandák gyakran a szülőotthonokból szerzik be az utánpótlást, vagy közvetítőkhöz fordulnak. Az utóbbiaknak átlag 50 jüant (1200 forint) fizetnek csecsemőnként, akiket aztán 2000 jüanért adnak tovább az ország másik csücskében. Sok bébi kerül külföldre, mivel egyre több külföldi örökbefogadó próbál Kínából csecsemőt szerezni, és nem sajnálja a pénzt.

Az árvaházaknak nem szabad fizetniük a csecsemőért, de a szabályt gyakran megszegik. A rendőrség 2003-ban letartóztatott egy bandát, amelynek húsz tagja 28 jülini lánybébit szállított, kis zsákokban, hogy ne tudjanak sírni: az egyik bébi megfulladt. A gyermekkereskedőket kivégezték, cinkosaikat börtönbe zárták, de azokról az okokról, amelyek miatt a szülők eladják gyermekeiket, kevés szó esett.

Egyes szakértők szerint a kormány igyekszik úgy beállítani, hogy a jelenségnek nincs köze születésszabályozási politikájához, amelyet szükségesnek tart, mivel a fejlődő országok közé tartozó Kínának már ma is 1,3 milliárd lakosa van.