Ian Wilmut professzor, az edinburgh-i Roslin Intézet kutatója abban bízik, hogy sikerül megfejtenie az Amytrophic Lateral Sclerosis – más néven Lou Gehrig kór - sikeres kezelésnek titkát. Ez a betegség végzetes mozgatóidegsejt-elváltozást eredményez a szervezetben, s ezáltal az agyban a testrészek mozgatásáért felelős idegpályák nem képesek ellátni feladataikat.

A mozgató idegsejtek megbetegedése úgy sorvasztja el az izmokat és okoz bénulást, hogy közben az agyat egyáltalán nem károsítja. A Roslin Intézet kutatói szerint a világon több mint hetvenezer betegről tudnak, többek közt a világhírű brit fizikus Stephen Hawking is ebben szenved. Ráadásul az esetek tíz százalékában öröklődik a betegség.

Wilmut professzor és munkatársai ugyanazt a technológiai eljárást szeretnék használni a kutatásnál, melyet 1996-ban, Dolly bárány létrehozásánál is alkalmaztak. A tervek szerint génagyagot vonnának ki egy örökölt mozgató-idegsejt megbetegedéssel küszködő ember bőréből vagy vérsejtjeiből, aztán egy olyan tojásba helyeznék a génagyagot, melynek előzőleg eltávolították a sejtmagját. Ezután a tojást stimulálnák, míg embrióvá fejlődik a sejtmag, s hat nap után kivehetővé válik a őssejt csoport. A tudósok így szeretnék összehasonlítani a beteg és az egészséges törzssejteket, jobban megértve a betegséget és kipróbálva a szóba jövő ellenszérumokat.

„Hiszünk benne, hogy egészen új eljárásokat sikerül kifejleszteni a mozgató idegsejtek megbetegedésének kezelésére” - mondta a kutatás vezetője. Amennyiben a Humán Megtermékenyítés és Embriológiai Hatóság (HFEA) - a brit klónfelügyelet - megadja az engedélyt, ez lesz a második kiadott hatósági engedély egy ilyen ellentmondásokkal teli kutatás megindításához.

Előzőleg nemzetközi vitát robbantott ki az a kérdés, vajon etikus-e emberi magzatokat klónozni kísérleti céllal, hiszen ezzel személyiségi jogokat sért a kutatóintézet. Augusztusban a newcastle-i egyetem tudósai Észak-Angliában megkapták a klónozáshoz szükséges engedélyt, hogy új eljárásokat dolgozhassanak ki cukorbetegek, Parkinson-kórban és Alzheimer-kórban szenvedők kezelésére.

„Ez nem reproduktív klónozás, tehát nem a sokszorosítás a célunk” - véli Christopher Saw professzor, a pszichiátriai intézet vezetője, aki szintén részt vesz a kutatásban. Az emberklónozást törvény tiltja Nagy-Britanniában, ezzel szemben a kísérleti, terápiás klónozást, ahol törzssejteket reprodukálnak gyógyítási céllal, engedélyezik a hatóságok.