Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. június. 08. 09:38
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Világ
Franciaország megszavazza az Irakról szóló BT-határozatot
Párizs nem teljesen elégedett a határozati javaslattal, de ez nem fogja megakadályozni abban, hogy "pozitívan voksoljon" - jelentette be kedden a francia külügyminiszter. Az iraki demokratikus állam megteremtését a nemzetközi jog keretébe foglaló határozattervezetet várhatóan kedd este hivatalosan is elfogadják.
Franciaország megszavazza az ENSZ Biztonsági Tanácsában az iraki szuverenitás helyreállításáról szóló amerikai-brit határozattervezetet, mert a tervezet készítői figyelembe vették számos ellenvetését - jelentette be kedden Michel Barnier francia külügyminiszter. Barnier a France Inter rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy Párizs nem teljesen elégedett a határozati javaslattal, de ez nem fogja megakadályozni abban, hogy "pozitívan voksoljon".
Diplomáciai források szerint Gerhard Schröder német kancellár is rábólintott már a módosított tervezetre, Li Csao-hszing, a kínai diplomácia vezetője pedig úgy nyilatkozott, hogy közel a megegyezés a BT-ben.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hosszas huzavona után hétfőn jutott egyetértésre az iraki demokratikus állam megteremtését a nemzetközi jog keretébe foglaló határozattervezetről, amelyet várhatóan kedd este hivatalosan is elfogadnak. John Negroponte amerikai ENSZ-nagykövet hétfőn este hangoztatta, hogy bízik a tervezet egyhangú megszavazásában.
Kompromisszum a németekkel és a franciákkal
Washington a megegyezés érdekében igyekezett belefoglalni a tervezetbe a BT-tagok elvárásait. Franciaország és Németország mindenekelőtt azt követelte, hogy az iraki ideiglenes kormány kapjon vétójogot a jelentősebb katonai-biztonsági támadó műveletek felett. A kialakult kompromisszum szerint a bagdadi kormánynak nem lesz ugyan egyértelmű vétójoga, de az amerikai katonai parancsnokságnak egyeztetnie kell az iraki féllel a többnemzetiségű erők nagyszabású akciói előtt.
A BT tagjai már korábban egyetértésre jutottak arról, hogy az amerikai vezetésű többnemzetiségű erő ENSZ-megbízatása automatikusan lejár, mihelyt beiktatják az új alkotmány alapján demokratikusan megválasztott iraki kormányt, amelyre 2005 végén, vagy legkésőbb 2006 elején kerül sor. A bagdadi kormány a határozat értelmében már előtte is bármikor kérheti a Biztonsági Tanácstól a többnemzetiségű erő mandátumának a visszavonását.
A határozat támogatásáról biztosítja a 2004. június 30-án hivatalba lépő ideiglenes kormányt, üdvözli, hogy ezzel Irak visszanyeri teljes szuverenitását. A BT támogatja a demokratikus átmenet menetrendjét, amely szerint 2004 végéig, de legkésőbb 2005. január 31-ig közvetlen, demokratikus úton megválasztják az átmeneti nemzetgyűlést, amely megalakítja Irak átmeneti kormányát és kidolgozza az ország állandó alkotmányát. Az alkotmányt 2005 októberében népszavazásra bocsátják, majd az új alaptörvény alapján 3 hónappal később megválasztják az új, demokratikus képviseleti kormányt, és a külföldi erők ezután elhagyják az országot. (MTI)
Diplomáciai források szerint Gerhard Schröder német kancellár is rábólintott már a módosított tervezetre, Li Csao-hszing, a kínai diplomácia vezetője pedig úgy nyilatkozott, hogy közel a megegyezés a BT-ben.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hosszas huzavona után hétfőn jutott egyetértésre az iraki demokratikus állam megteremtését a nemzetközi jog keretébe foglaló határozattervezetről, amelyet várhatóan kedd este hivatalosan is elfogadnak. John Negroponte amerikai ENSZ-nagykövet hétfőn este hangoztatta, hogy bízik a tervezet egyhangú megszavazásában.
Kompromisszum a németekkel és a franciákkal
Washington a megegyezés érdekében igyekezett belefoglalni a tervezetbe a BT-tagok elvárásait. Franciaország és Németország mindenekelőtt azt követelte, hogy az iraki ideiglenes kormány kapjon vétójogot a jelentősebb katonai-biztonsági támadó műveletek felett. A kialakult kompromisszum szerint a bagdadi kormánynak nem lesz ugyan egyértelmű vétójoga, de az amerikai katonai parancsnokságnak egyeztetnie kell az iraki féllel a többnemzetiségű erők nagyszabású akciói előtt.
A BT tagjai már korábban egyetértésre jutottak arról, hogy az amerikai vezetésű többnemzetiségű erő ENSZ-megbízatása automatikusan lejár, mihelyt beiktatják az új alkotmány alapján demokratikusan megválasztott iraki kormányt, amelyre 2005 végén, vagy legkésőbb 2006 elején kerül sor. A bagdadi kormány a határozat értelmében már előtte is bármikor kérheti a Biztonsági Tanácstól a többnemzetiségű erő mandátumának a visszavonását.
A határozat támogatásáról biztosítja a 2004. június 30-án hivatalba lépő ideiglenes kormányt, üdvözli, hogy ezzel Irak visszanyeri teljes szuverenitását. A BT támogatja a demokratikus átmenet menetrendjét, amely szerint 2004 végéig, de legkésőbb 2005. január 31-ig közvetlen, demokratikus úton megválasztják az átmeneti nemzetgyűlést, amely megalakítja Irak átmeneti kormányát és kidolgozza az ország állandó alkotmányát. Az alkotmányt 2005 októberében népszavazásra bocsátják, majd az új alaptörvény alapján 3 hónappal később megválasztják az új, demokratikus képviseleti kormányt, és a külföldi erők ezután elhagyják az országot. (MTI)
