Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. május. 03. 09:26
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Világ
Amerika rendszerváltó kubai tervei
Amerikai kormánybizottság javasolja a Kubába áramló dollárátutalások korlátozását. Mexikó vasárnap hazahívta havannai nagykövetét. A kubai külügyminiszter szerint Mexikó azzal, hogy a minap megszavazta az ENSZ Emberi Jogi Bizottságban Kuba elítélését, a konfrontáció útjára lépett.
A tavaly november 1-jén felállított, Roger Noriega az amerikai külügyminisztérium latin-amerikai ügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettese által vezetett bizottság a kijelölt május 1. határidőre elkészítette jelentését, amelynek nagy részében már a Castro-korszak utáni időszak teendőit taglalják. Az ötszáz oldalas jelentés öt fejezetéből egy arról szól, hogy Washington miként tudná elősegíteni a szigetország teljhatalmú ura, Fidel Castro és kormánya megbuktatását.
Kiszivárogtatott információk szerint a bizottság a héten nyilvánosságra kerülő jelentésében azt javasolja, hogy az Egyesült Államok küszöbölje ki a területéről Kubába sugárzó rádió- és televízióállomások adásának kubai zavarását, nyújtson nagyobb mértékű támogatást a kubai rendszerbírálóknak és a bebörtönzött politikai foglyok családjának, bátorítsa a külföldi kormányokat a kubai rendszertől való elhatárolódásra.
Nincs még döntés abban a kérdésben, hogy mi legyen az Egyesült Államokban élő kubaiak dollárátutalásaival. A Castro-rendszer bevételeinek jelentős hányada származik abból, hogy külföldön élő kubaiak a szigetországban élő családtagjaikat, barátaikat pénzzel támogatják.
Amerikai állampolgárok törvényesen évi 1200 dollárt utalhatnak át Kubába. Egyes amerikai tisztviselők e lehetőség teljes felszámolását, mások viszont – humanitárius megfontolásokból – annak fenntartását javasolják. Elemzők szerint a végső döntés valószínűleg valahol a két szélsőség között lesz majd.
A tervek szerint Bush elnök még a héten döntést hoz a Colin Powell külügyminiszter által felügyelt bizottság jelentéséről, amelyet kubai kormányzati tisztviselők feszült érdeklődéssel várnak.
Május 1-jei beszédében Fidel Castro arra figyelmeztetett, hogy a kubaiak az utolsó csepp vérükig harcolni fognak egy esetleges amerikai támadás esetén.
George Bush eddig megakadályozta a kongresszust a Kubát sújtó amerikai embargó enyhítésében, ám az Egyesült Államokban élő kubai diaszpóra egy része így is csalódott volt amiatt, hogy az elnök nem tett többet Castro megbuktatásáért. A Noriega vezette bizottság felállításának koncepciója és időzítése a novemberi elnökválasztással függhet össze: célja az, hogy biztosítsa a Floridában élő kubaiak részéről Bush tömeges támogatását, amelynek hiányában a 2000-es elnökválasztásban Al Gore demokrata párti jelölt győzött volna.
Időközben Mexikó hazarendelte havannai nagykövetét vasárnap és felszólította Kuba nagykövetét, hogy 48 órán belül hagyja el az országot.
A két ország kapcsolatai azt követően váltak fagyossá, hogy a kubai vezetők az elmúlt napokban keményen bírálták Mexikót, miután az április közepén megszavazott egy Kubát elítélő határozatot az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának ülésén.
Május elsején elmondott ünnepi beszédében Fidel Castro kubai elnök annak a véleményének adott hangot, hogy Mexikó tekintélye és befolyása "hamuvá porladt" Latin-Amerikában és a nagyvilágban. Felipe Perez Roque kubai külügyminiszter ehhez azt tette hozzá, hogy szavazatával Mexikó a konfrontáció útjára lépett.
(MTI)
Kiszivárogtatott információk szerint a bizottság a héten nyilvánosságra kerülő jelentésében azt javasolja, hogy az Egyesült Államok küszöbölje ki a területéről Kubába sugárzó rádió- és televízióállomások adásának kubai zavarását, nyújtson nagyobb mértékű támogatást a kubai rendszerbírálóknak és a bebörtönzött politikai foglyok családjának, bátorítsa a külföldi kormányokat a kubai rendszertől való elhatárolódásra.
Nincs még döntés abban a kérdésben, hogy mi legyen az Egyesült Államokban élő kubaiak dollárátutalásaival. A Castro-rendszer bevételeinek jelentős hányada származik abból, hogy külföldön élő kubaiak a szigetországban élő családtagjaikat, barátaikat pénzzel támogatják.
Amerikai állampolgárok törvényesen évi 1200 dollárt utalhatnak át Kubába. Egyes amerikai tisztviselők e lehetőség teljes felszámolását, mások viszont – humanitárius megfontolásokból – annak fenntartását javasolják. Elemzők szerint a végső döntés valószínűleg valahol a két szélsőség között lesz majd.
A tervek szerint Bush elnök még a héten döntést hoz a Colin Powell külügyminiszter által felügyelt bizottság jelentéséről, amelyet kubai kormányzati tisztviselők feszült érdeklődéssel várnak.
Május 1-jei beszédében Fidel Castro arra figyelmeztetett, hogy a kubaiak az utolsó csepp vérükig harcolni fognak egy esetleges amerikai támadás esetén.
George Bush eddig megakadályozta a kongresszust a Kubát sújtó amerikai embargó enyhítésében, ám az Egyesült Államokban élő kubai diaszpóra egy része így is csalódott volt amiatt, hogy az elnök nem tett többet Castro megbuktatásáért. A Noriega vezette bizottság felállításának koncepciója és időzítése a novemberi elnökválasztással függhet össze: célja az, hogy biztosítsa a Floridában élő kubaiak részéről Bush tömeges támogatását, amelynek hiányában a 2000-es elnökválasztásban Al Gore demokrata párti jelölt győzött volna.
Időközben Mexikó hazarendelte havannai nagykövetét vasárnap és felszólította Kuba nagykövetét, hogy 48 órán belül hagyja el az országot.
A két ország kapcsolatai azt követően váltak fagyossá, hogy a kubai vezetők az elmúlt napokban keményen bírálták Mexikót, miután az április közepén megszavazott egy Kubát elítélő határozatot az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának ülésén.
Május elsején elmondott ünnepi beszédében Fidel Castro kubai elnök annak a véleményének adott hangot, hogy Mexikó tekintélye és befolyása "hamuvá porladt" Latin-Amerikában és a nagyvilágban. Felipe Perez Roque kubai külügyminiszter ehhez azt tette hozzá, hogy szavazatával Mexikó a konfrontáció útjára lépett.
(MTI)
