Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. március. 23. 18:36
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Világ
Bush és Clinton is felelős lehetett a 2001-es támadásokért
George Bush és Bill Clinton kormányának mulasztásai egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat elkövető gépeltérítők a veszélyre figyelmeztető jelek ellenére is kijátszhatták a hatóságokat.
Erre az előzetes következtetésre jutott a New York-i és washingtoni terrortámadások előzményeit kivizsgáló független bizottság, amely kedden hallgatta meg Colin Powell amerikai külügyminisztert és Donald Rumsfeld védelmi minisztert, valamint az előző kormány volt külügyi és védelmi miniszterét, Madeleine Albrightot és William Cohent.
Thomas Kean, a bizottság elnöke a CBS-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a szeptember 11-i terrortámadásokat el lehetett volna kerülni, ha a bevándorlási hatóság és a hírszerzés jobb munkát végez.
A vizsgálóbizottság kedden közzétett előzetes jelentés szerint mind Clinton, mind Bush elnök kormánya diplomáciai megoldást keresett a katonai helyett, aminek következtében az al-Kaida éveket nyert ahhoz, hogy behálózza a muzulmán világot. A Clinton-kormány már 1995-ben tudott arról, hogy Oszama bin Laden a terroristák kulcsfontosságú pénzelője volt.
Az amerikai kormányok 1997 tavaszától 2001 szeptemberéig megpróbálták rávenni az Afganisztánt uraló tálibokat arra, hogy toloncolják ki Oszama bin Ladent egy olyan országba, ahol bíróság elé állíthatják. A tálib rezsimet elismerő és támogató pakisztáni kormányra nyomást gyakoroltak annak érdekében, hogy követelje a táliboktól Oszama bin Laden kiutasítását, és hasonló szívességet kértek az Egyesült Arab Emirátusoktól és Szaúd-Arábiától is, de eredmény nélkül.
A szaúdi hatóságok ugyan szorosan együttműködtek az Egyesült Államokkal a diplomáciai megoldás keresésében, de a két kormány 2001. szeptember 11. előtt nem osztotta meg egymással teljesen hírszerzési ismereteit, és nem volt megfelelő együttműködés sem köztük az al-Kaida pénzügyi forrásainak feltárására.
1997 elejére az amerikai hírszerzésnek már megbízható adatai voltak arról, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat, az illetékes politikusok azonban még ekkor sem tettek határozott lépéseket. A külügyminisztérium például csak 1999 őszén helyezte a terrorszervezetek listájára.
Madeleine Albright volt külügyminiszter a bizottság előtt védelmébe vette a Clinton-kormány politikáját. Szerinte az elnök és csapata mindent tőle telhetőt megtett azért, hogy megvédje az amerikai népet az al-Kaida támadásaitól, és kétség sem férhet hozzá, hogy a terrorizmus elleni harcot első számú feladatának tekintette. Arra a kérdésre, hogy miért maradt katonai válasz nélkül a Cole amerikai romboló ellen 2000-ben a jemeni partoknál elkövetett terrortámadás, Albright úgy válaszolt, hogy nem volt egyértelmű bizonyíték az al-Kaida felelősségére.
A tíztagú testület szerdán George Tenetet, a Központi Hírszerző ügynökség (CIA) igazgatóját faggatja, valamint Richard Clarke szakértőt, aki a terrorizmus elleni harc koordinátora volt a Fehér Házban négy egymást követő elnök alatt. Clarke politikai bombát robbantott hétfőn megjelent új könyvével, amelyben azzal vádolta Bush elnököt, hogy 2001. szeptember 11. előtt elhanyagolta a terrorizmus elleni harcot.
Scott McClellan, a Fehér Ház szóvivője az elnökválasztás befolyásolásának mögöttes szándékával vádolta a szakértőt. (MTI)
Thomas Kean, a bizottság elnöke a CBS-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a szeptember 11-i terrortámadásokat el lehetett volna kerülni, ha a bevándorlási hatóság és a hírszerzés jobb munkát végez.
A vizsgálóbizottság kedden közzétett előzetes jelentés szerint mind Clinton, mind Bush elnök kormánya diplomáciai megoldást keresett a katonai helyett, aminek következtében az al-Kaida éveket nyert ahhoz, hogy behálózza a muzulmán világot. A Clinton-kormány már 1995-ben tudott arról, hogy Oszama bin Laden a terroristák kulcsfontosságú pénzelője volt.
Az amerikai kormányok 1997 tavaszától 2001 szeptemberéig megpróbálták rávenni az Afganisztánt uraló tálibokat arra, hogy toloncolják ki Oszama bin Ladent egy olyan országba, ahol bíróság elé állíthatják. A tálib rezsimet elismerő és támogató pakisztáni kormányra nyomást gyakoroltak annak érdekében, hogy követelje a táliboktól Oszama bin Laden kiutasítását, és hasonló szívességet kértek az Egyesült Arab Emirátusoktól és Szaúd-Arábiától is, de eredmény nélkül.
A szaúdi hatóságok ugyan szorosan együttműködtek az Egyesült Államokkal a diplomáciai megoldás keresésében, de a két kormány 2001. szeptember 11. előtt nem osztotta meg egymással teljesen hírszerzési ismereteit, és nem volt megfelelő együttműködés sem köztük az al-Kaida pénzügyi forrásainak feltárására.
1997 elejére az amerikai hírszerzésnek már megbízható adatai voltak arról, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat, az illetékes politikusok azonban még ekkor sem tettek határozott lépéseket. A külügyminisztérium például csak 1999 őszén helyezte a terrorszervezetek listájára.
Madeleine Albright volt külügyminiszter a bizottság előtt védelmébe vette a Clinton-kormány politikáját. Szerinte az elnök és csapata mindent tőle telhetőt megtett azért, hogy megvédje az amerikai népet az al-Kaida támadásaitól, és kétség sem férhet hozzá, hogy a terrorizmus elleni harcot első számú feladatának tekintette. Arra a kérdésre, hogy miért maradt katonai válasz nélkül a Cole amerikai romboló ellen 2000-ben a jemeni partoknál elkövetett terrortámadás, Albright úgy válaszolt, hogy nem volt egyértelmű bizonyíték az al-Kaida felelősségére.
A tíztagú testület szerdán George Tenetet, a Központi Hírszerző ügynökség (CIA) igazgatóját faggatja, valamint Richard Clarke szakértőt, aki a terrorizmus elleni harc koordinátora volt a Fehér Házban négy egymást követő elnök alatt. Clarke politikai bombát robbantott hétfőn megjelent új könyvével, amelyben azzal vádolta Bush elnököt, hogy 2001. szeptember 11. előtt elhanyagolta a terrorizmus elleni harcot.
Scott McClellan, a Fehér Ház szóvivője az elnökválasztás befolyásolásának mögöttes szándékával vádolta a szakértőt. (MTI)
