A kormányszóvivő szerint a tervezetben - amelyet reményeik szerint a jövő hétre tervezett véglegesítés után be is nyújthatnak a parlamentnek - szerepel az összes olyan rendelkezés, amelyről korábban már megegyezés született a pártok között. Gál J. Zoltán beszámolt arról, hogy az egyetlen vitatott kérdés kapcsán a kormány kiindulópontként azt javasolta, hogy a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottságok tagjait az Országgyűlés az Országos Választási Bizottság által sorsolással összeállított lista alapján, egyszerű többséggel válassza. A listát állító pártok megbízottjai a delegáló szervezetek költségén vennének részt a külképviseletekre küldött szavazatszámláló bizottságok munkájában. Szerinte a törvényjavaslat nemzeti érdek, és nemcsak a szégyen elkerülése miatt, hanem azért, hogy Magyarország érdekei ne maradjanak képviselet nélkül az EU parlamentjében. A szóvivő közölte, gyors döntésre van szükség ahhoz, hogy időben megkezdődhessen a felkészülés a jövő évi európai parlamenti választásokra.
Mint arról korábban beszámoltunk, hétfőn nem kapták meg a szükséges kétharmados támogatást az európai parlamenti képviselő-választásról szóló törvényjavaslat lényegi részét jelentő passzusok a parlamentben. A törvényjavaslat zárószavazása előtti vitában a kormányoldal és az ellenzék egymást tette felelőssé a konszenzus hiánya miatt. Kormánypárti felszólalók szerint "mindenben elmentek a kompromisszum határáig", de az ellenzék megakadályozta a konszenzus létrejöttét. Salamon László (Fidesz) szerint viszont a kormánypártokat terheli a felelősség, mert egy olyan törvényt "erőltettek szavazásra" a parlament elé, amelyben nem alakult ki teljes egyetértés. (MTI)