Tekintettel a "nem igazán demokratikus és ellenőrizhetetlen" országok - mint például Észak-Korea, Irán és Pakisztán - atomprogramjaira, Franciaország nem csökkentheti éberségét - nyilatkozta hétfőn a France Inter rádiónak Michéle Alliot-Maire védelmi miniszter, homályos választ adva az elmúlt hét egyik legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó sajtóértesülésére, amely szerint Párizs katonai doktrinájának megváltoztatására készül.
A hírt közlő baloldali francia lap, az ügyben magas rangú katonai forrásokra hivatkozó Libération szerint az új irányvonal, amely főként a "latorállamok" és a terrorista csoportok ellen irányozna elő megelőző csapásokat, az újítók szándékai szerint a 2001. szeptemberi terrortámadások után megváltozott nemzetközi biztonsági helyzetre reagálna. A lap szerint a szigorú titoktartás közepette kidolgozott új doktrína, amelyet állítólag Jacques Chirac francia elnök heteken belül hivatalosan is bejelent majd, a váltást egy 2008-ig megvalósítandó, 17 milliárd eurós fegyverzetmodernizálás mellett képzeli el. A Libération szerint e modernizáció legfőbb célja egy olyan kis erejű atombomba előállítása lenne, ami a közelmúlt katonai beavatkozásai során tapasztaltaknál pontosabb, a civil lakosságot megkímélő támadásokat tenne lehetővé. E "tiszta" atomfegyverek segítségével a tervek szerint a jövőben harc nélkül bevehetőek, megsemmisíthetőek lennének az ellenség földalatti bunkerei, fegyverraktárai.
A francia kormány egyelőre kitér a nyílt válaszadás elől, elemzők szerint azonban a kérdés már évek óta találgatások tárgyát képezi. Chirac elnök - aki 1995-ös beiktatását követően egyik első intézkedésében az atomkísérletek folytatásáról döntött – már 2001-ben, a szeptemberi terrorcsapásokat követően kijelentette: Franciaország szükség esetén nukleáris erejét is bevetné a tömegpusztító eszközökkel rendelkező országok, illetve terrorista csoportok ellen. Azóta ugyan volt egy iraki válság, amelynek során Franciaország bizonyíthatta volna határozottságát, mivel azonban Párizs - az eddigi vizsgálatok szerint helyesen - nem találta megalapozottnak az iraki vegyi és biológiai fegyverekről, valamint az al-Káida és Szaddám Huszein iraki elnök közti kapcsolatról szóló értesülésket, nem támogatta az Egyesült Államok vezette szövetséges csapatokat a bagdadi rezsim megdöntésében. A francia álláspont mindenesetre a közelmúlt eseményei ellenére sem változott: Chirachoz hasonlóan nyilatkozott két héttel ezelőtt Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök is, aki a nemzetvédelmi intézet (IHEDN - Institut des Hautes Études de Défense Nationale) közönsége előtt tartott előadásában a "nukleáris doktrína új veszélyekhez való igazításáról" beszélt.
A konzervatív német napilap, a berlini Die Welt írása az új francia doktrína esetleges gyakorlati alkalmazásának európai hatásaira is kitér. Vajon a franciák egy esetleges atomtámadás előtt értesítik-e az Egyesült Államokat és európai partnereiket, vagy az 1995-ös atomkísérletekhez hasonlóan Párizs újra egyoldalú lépésre szánja el magát? - teszi fel a kérdést a cikk írója, aki szerint az új doktrína alkalmazása többek között azt is megmutathatja, mennyire szoros az iraki válság alatt megszilárdult német-francia barátság. A történet ennél jóval fontosabb tanulsága az lehet, ragadós lesz-e a francia példa. Az mindenesetre nyílt titok, hogy a gyengített erejű atomfegyverek bevetését az Egyesült Államok is fontolgatja, s az október elején nyilvánosságra hozott orosz doktrína értelmében – igaz, csak kizárólag az ország egészét fenyegető támadás esetén, tehát nem megelőző jelleggel – a jövőben Moszkva sem zárja ki az atomfegyverek használatát.
Ön szerint a precíziós atomfegyverek bevetése segítené-e a terrorizmus elleni küzdelmet, vagy csupán a dollármilliárdokat felemésztő presztízscsata venné újra kezdetét?