Két muzulmán és egy horvát táborfelügyelőt ítéltek el, akik a boszniai háborúban 1992-ben a boszniai muzulmán fegyveres erők Cselebicsiben lévő fogolytáborában szerb polgári személyeket öltek meg, kínoztak meg és bántalmaztak szexuálisan. Ez az úgynevezett Cselebicsi-ügy volt az ENSZ-törvényszék elé került első olyan per, amelyben muzulmánokat vádoltak szerb foglyok sérelmére elkövetett háborús bűnökkel, és ebben az ügyben született meg 1998-ban a nemzetközi bíróságon az első olyan ítélet, amely háborús bűnként ismerte el a nemi erőszakot.
A bírósági per átmenetileg 2001 októberében zárult le, amikor Zdravko Mucsics horvát lágerfőnököt 7 év, sokkal súlyosabb bűncselekményekkel vádolt muzulmán helyettesét, Hazim Delicset 20 év, a neki alárendelt Esad Landzo muzulmán felügyelőt pedig 15 év szabadságvesztésre ítélték. A vádlottak első fellebbezése nyomán az ügyet visszautalták egy büntetőtanács elé, amely a horvát Mucsics büntetését 9 évre súlyosbította, a muzulmán Delicsét 18 évre enyhítette, míg a szintén muzulmán Landzo büntetését változatlanul hagyta. A második fellebbezési eljárás ezeket a büntetési tételeket erősítette meg.
Az ügynek kezdetben volt egy negyedik gyanúsítottja is, Zejnil Delalics, akit 1998-ban minden vád alól felmentettek. Az elítéltek büntetésébe beszámítják az 1996 óta vizsgálati fogságban óta töltött időt, de egyelőre nem dőlt el, hol kell letölteniük büntetésük hátralévő részét. A hágai Nemzetközi Törvényszéknek csak a vizsgálati fogság számára van helye, a büntetési tételek letöltése ügyében kilenc lehetséges befogadó országgal kötött megállapodást. (MTI)