2002. július. 06. 15:32 Utolsó frissítés: 2011. január. 05. 12:44 Világ

Antiszemita európaiak

Egy nemrégiben napvilágot látott felmérés szerint az európaiak harminc százaléka vall klasszikus antiszemita nézeteket, hatvan százalékuk pedig úgy véli, a zsidókat érő, mostanában szaporodó atrocitások oka az "Izrael-ellenesség".

A Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában végzett felmérés szerint a megkérdezettek negyvenöt százaléka gondolja úgy, hogy a zsidók "lojálisabbak Izraelhez", mint saját hazájukhoz, harminc százalékuk szerint a zsidóknak "túl nagy a befolyása" az üzleti életben, tizenkilenc százalék látja úgy, hogy a zsidók "csak magukkal törődnek", és tizenhat százalék szerint a zsidók másokhoz képest inkább kerülnek "gyanús ügyletekbe", hogy elérjék, amit akarnak.
A megkérdezettek hatvankét százaléka szerint a növekvő zsidóellenességnek az "Izrael-ellenesség" az oka, "nem az antiszemitizmus", ugyanakkor hasonló azok aránya, akik semmit, vagy alig valamit tudnak az izraeli-palesztin konfliktusról. Az amerikai Rágalomellenes Liga (ADL) rendszeresen végez felméréseket Amerikában is: a legutóbbi szerint az amerikaiak tizenhét százaléka vall klasszikus antiszemita nézeteket és harminchárom százalék hiszi, hogy a zsidók inkább Izraelhez lojálisak.

"Ezek az eredmények azért is aggasztóak, mert a klasszikus antiszemitizmus az Izrael-ellenességgel nagyon veszélyes elegyet alkot" - kommentálta az ADL kutatását a szervezet igazgatója, Abraham H. Foxman. "A legtöbbet talán az a tény árulja el, hogy a válaszolók csaknem kétharmada szerint az európai antiszemita fellángolások oka az Izrael-ellenesség és nem a zsidó-ellenesség: ez azt sugallja, az európaiak utálnák beismerni, hogy visszatérőben van a zsidógyűlölet" - írta Foxman a Washington Postban megjelent cikkében.

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.