Az orosz lapok szombaton kiemelt figyelemmel foglalkoztak a Brexit hatásaival Nagy-Britanniára, az Európai Unióra, Oroszországra és a világgazdaságra.  "Június 23-án nagyon egyszerű dolog történt: az angolok felkeltek Brüsszel ellen. Vagyis ez formailag népszavazás volt, de a lényegét tekintve népfelkelés" - vélekedett a Novaja Gazeta című független napilapban Julija Latinyina publicista. Szerinte a felkelések gazdasági szempontból jellemzően veszteségesek, gyakran az adott ország széthullásához vezetnek, megfertőzhetnek más országokat, az elit ellenállásába ütköznek, váratlanok, és nem mindig végződnek sikerrel.

Vedomosztyi című lap brit és orosz szakértőket megszólaltató elemzésében rámutatott, hogy a Brexit Nagy-Britanniában törést okozott mind a Munkáspártban, mind a Konzervatív Pártban, ezért mindkét politikai erőnél vezetésváltás várható, és az ország esetleges széthullásáról szóló jóslatok nem feltétlenül üres szólamok. A megismételt skót függetlenségi népszavazás ezúttal sikerrel járhat, ám az ír sziget egyesítése nem valószínű. Az elemzés rámutatott, hogy Brüsszelt sokkolta a brit döntés, mert eddig még egyetlen ország sem lépett ki az EU-ból, és hogy az uniónak, az ellentétes állításokkal szemben, nincs kész forgatókönyve a történtekre. Nem zárható ki, hogy a következő években más országok - elsősorban Hollandia - hasonló népszavazást rendezzenek. A brit kilépés végre arra késztetheti Brüsszelt, hogy a tagállamokra való nyomásgyakorlás helyett végrehajtsa a régóta esedékes strukturális reformokat.

Az Oroszországgal szemben meghirdetett szankciók a brit kilépési döntés ellenére sem enyhülnek majd, mert noha Moszkvával szemben az EU-n belül London képviselte leginkább a "héja" politikát, a szigetország még minimum két évig az EU tagja marad.

Az RBK gazdasági lap egy Twitter-bejegyzésre hívta fel a figyelmet, amelynek szerzője Alekszej Kudrin volt orosz pénzügyminiszter, a készülő új gazdasági stratégia kidolgozásának kulcsszereplője, a Stratégiai Fejlesztések Központja alapítvány vezetője. Kudrin arról írt, hogy Nagy-Britanniának az unióból történő kilépését követően az EU a világrangsor második helyéről a harmadikra esik majd vissza a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján számolt GDP alapján. A szakember rámutatott, hogy a Brexit nyomán az EU PPP alapú GDP-je 19,2 ezer milliárd dollárról 16,5 ezerre csökken, aminek következtében Kína (19,39 ezer milliárd dollár) és az Egyesült Államok (17,95 ezer milliárd dollár) mögé szorul majd.