Vélemény Papp Réka Kinga 2019. március. 08. 10:17

Papp Réka Kinga: Elmúlik

Nemzetközi jelentés a nők helyzetéről Magyarországon 2050-ben.

2050-ben Magyarországot a hét különféle zöldpárt koalíciója kormányozza, amelyek mindegyike ugyanabból a 2010-es évekbeli házibuliból indult. A miniszterelnök egy kulturális antropológus, három gyermek anyja, akik közül kettő a véletlennek köszönhető. A legkisebb a választási kampány hajrájában született, melynek fókuszában az egészségügy, a közoktatás és a törökméz mint nemzeti erőforrás álltak.

A korábbi szocialisták 2037-ben földalatti mozgalommá alakultak, mivel egyikük véletlenül elveszítette az utolsó birtokukban maradt kommunistapárti tagkönyvet, melyet alapítóik hagytak rájuk. Egy csekély politikai formáció, bizonyos ‘Fidesz’ rendszeres megemlékezéseket tart hajdani dicsőséges napjaikról: a ’10-es évek során ultrakonzervatív kleptokráciává alakították a közel tízmillió főt számláló európai országot, ami szociális katasztrófák sorát eredményezte, és a lakosság krónikus elnincstelenedéséhez vezetett. Egykori kormányuk közjogi eszközök és nagypályás korrupció kombinációjával markában tartotta a belgazdaságot, valamint állami popslágereket bocsájtottak ki barackfákról, nem tudni, miért. (Az azóta újra virágzó bölcsészettudományi kutatások többször is nekifutottak hogy megfejtsék, mi végre készült az emlékezetes Barackfa-dal, de még arra sem sikerült rájönniük, hogy őszi- vagy sárgabarackról volt-e szó; felmerült, hogy a műnek köze lehetett az ekkoriban regnáló, azonos nevű amerikai elnökhöz is, de erre nem sikerült bizonyítékot találni. A Magyar Tudományos Akadémia Popkultúra Kutatócsoportja kérdésünkre így kommentálta az esetet: „Pfhehh!”)

Ez a különösen agresszív politikai csoportulás hosszú időn át húzódó és megerőltető nemzetközi jogi eljárások, tömegtüntetés-hullámok és gazdasági összeomlások révén gyengült meg annyira, hogy végül az Európai Unió 2020-as évek végi beavatkozása összeroppanthatta a hatalmukat. A politikailag megkérdőjelezhető hadművelet során az összes EU-diaszpórában élő magyart hazautaztatták a tavaszi szünetre meglátogatni még otthon élő, azaz vagy kétségbeesett vagy rasszista rokonaikat, majd nem engedték őket át a határon, amikor megpróbálták újra elhagyni az országot. Az emigránsoknak hamarosan lemerültek a telefonjaik, és nem maradt más választásuk, mint bevonódni a belföldi politikába. (A Fidesz ugyanis pár évvel korábban lecseréltette az ország teljes elektromos- és kommunikációs hálózatát egy semmivel nem kompatibilis szabványra. Az inspirációt az eggyel korábbi önkényuralom, az úgynevezett szovjet éra egygombos rádióiból merítették, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy ne lehessen rajtuk az állami propagandaadón kívül más adást keresni.)

A Nagy Telefonmegvonás miatti felkelés elsöpörte a focistadionokra épülő neokonzervatív rezsimet. A politikai változást egy véletlen is segítette: a tiltakozási hullám csúcspontján a komplett kormány kolbászmérgezést kapott egy pártrendezvényen, az egészségügyi vészhelyzetben véletlenül magyarországi közkórházba kerültek, ahol további fertőzéseket kaptak el, ami több hónapra kivonta őket a forgalomból. Feleségeik ezalatt tanácstalanul álldogáltak a saját lábukon. A helyzetet kihasználva a lázadók kikiáltották a negyedik Magyar Köztársaságot.

Az első független kormányt hobbigitárosok, szabadúszó baristák és kertvárosi szülőimunkaközösség-vezető anyukák efemercsoportja alkotta. Utóbbiak meglehetősen kompetensnek bizonyultak menedzsment-kérdésekben. Első intézkedéseik között volt egy átfogó lakhatási politika bevezetése: a Márvány Konyhapult Kódex szabályozta az ingatlanárakat, lakbérplafont állapított meg, és szociális lakásügynökséget alapított, amely a kiszolgáltatott társadalmi csoportok lakáshoz jutását garantálta. Ezzel jelentősen könnyítettek az anyák és általában a nők helyzetén, mivel a megfizethető lakhatás révén és a krízisszolgálatok segítségével ezeknek a korábban elnyomott polgároknak nem kellett többé bántalmazó vagy bármi miatt alkalmatlan párkapcsolatokban maradniuk kizárólag anyagi okokból. Ezzel a nők alkupozíciója is javult a társadalomban általában és a munkapiacon is. Az eszemkás anyák jelentős forrásokat biztosítottak a közoktatás és a kisgyermekgondozó intézmények számára (bölcsőde, óvoda), az ezekhez való hozzáférést szociális jogokként deklarálták, amely hozzájárul az intézményeket látogató gyermekek egészséges fejlődéséhez csakúgy, mint a szülők munkavállalásához és így megélhetéséhez.

Büntethetővé vált az anyák kioktatása. Kéretlen jótanácsokért pénzbüntetés szabható ki; aki egy anyát számonkér, amiért dolgozik ahelyett, hogy otthon lenne a gyerekeivel, közérdekű munkára kötelezhető, és érzékenyítő kurzusokat kell látogatnia.

Az online válás intézményét 2037-ben vezették be.

A gitárhippik decentralizált energiapolitikát nyomtak keresztül, amely megújuló energiára és energiahatékonyságra épült. A Kenderpulcsi Akcióterv nagyléptékű szigetelési programja töredékére csökkentette a lakosság rezsiterheit, és hozzájárult az ország gazdaságának talpraállításához és függetlenedéséhez.

A baristák a kistermelőknek, kis- és középvállalkozásoknak kedvező kereskedelmi egyezmények egész sorát kötötték uniós és azon kívüli országokkal, ezáltal a lakosság mintegy egyharmada számára biztosítottak megélhetést. A kézműves kávékultúra felfutásának köszönhető kiugró zaccmennyiség hasznosítására gigantikus gombatelepeket létesítettek, amely így olcsó laskával látja el a lakosságot. Mára Magyarországon mindenki utálja a gombát.

Ez a drámai villámkonszolidáció új témákat hozott a politikai közbeszéd felszínére: a közelmúlt legjelentősebb választási vitái fókuszában a vonatkésések és az anyaghasználat álltak. (A „Chardonnay vs. Sütőrum csatája” megtizedelte az első független kormányt.)

Férfiak az átfogó szabályozás (Ptk., Btk.) betartása mellett, továbbra is legálisan működhetnek Magyarországon.

Hirdetés