Válságnapló 2008: Nem verték szét
A válság lassan az ötödik évébe lép, a magyar döntéshozók viszont még mindig szívesebben foglalkoznak a 2008-as, mint a 2012-es ősz eseményeivel. Mi vezetett a négy évvel ezelőtti IMF-megállapodáshoz? Hogyan kezdődött a válság Magyarország számára? A hvg.hu a következő hetekben Farkas Zoltánnak, a HVG újságírójának 2008-as naplója segítségével idézi fel az első válság-ősz eseményeit.
2008. október 23-26.
Orbán Viktor az idén nem tartott nagygyűlést, előzőleg a Fidesz is arra kérte híveit, hogy „békésen, méltóságteljesen, 1956 emlékéhez méltóan viselkedjenek”. Egy-két apró incidenst leszámítva így is történt. Fodor Gábor SZDSZ-elnök arról beszélt, a válság miatt le kell mondani az előrehozott választásokról. Orbán Viktor azt nyilatkozta a Hír Tv-nek, kutya kötelességük megnyerni a következő választásokat. Kósa Lajos debreceni ünnepi beszédét arra építette föl, Gyurcsánynak meg kell értenie, hogy „a baj okozója nem vezetheti ki az országot a válságból”, ezért önként távoznia kell, ám ehhez nincs bátorsága.
Kósa egy ideje úgy viselkedik, mintha őt Orbán Viktor afféle csodafegyverként vetné be, úgy is, mint a Fidesz legnépszerűbb politikusát, hogy személyével hitelesítse a kormányfő elleni támadásokat. Kósa pedig nem veszi észre, csak veszíthet, ha Orbán gyorsan amortizálja.
A jegybanki kamatemelés után a nemzetközi kereskedelemben egészen egy euróért 286 forintot adtak, szerencsére Budapest – a tőzsdét is beleértve – ünnepelt. Pontosabban: meghúzta magát. A forint pedig egyszer csak visszatáncolt a történelmi mélypontról.