Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Miért késik a dohányzásellenes törvény szigorítása?
Éles vita folyik a kormányon belül is arról, hogy csökkenti-e, és ha igen, milyen mértékben a dohányzásellenes törvény szigorítása az államháztartás jövedék- és adóbevételeit. Csupán az anyagi oldalt nézve, ezt menyiben kompenzálja középtávon a magyar lakosság egészségi állapotának javulásából következő költségmegtakarítás? Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpont vezetője a dohányzási törvénytervezet körüli érdekütközéseket ecseteli.
hvg.hu: Az 1999. évi, dohányzást korlátozó magyar törvény mára túl enyhének bizonyult, nem érte el a célját. Heinz Tamás és tizennégy képviselőtársa most jóval komolyabb szigorítást helyezett kilátásba. Ez most sikeresebb lesz?
Demjén Tibor: Az új törvénytervezet két fontos elemet tartalmaz: az egyik, hogy zárt légterű helységben ne lehessen dohányozni. A dohányfüstnek ugyanis nincs minimális biztonságos szintje: még a legerősebb elszívás után is károsító hatású a maradék dohányfüst koncentráció. A másik: képekkel kombinált egészségvédő feliratokat kell elhelyezni a cigarettásdobozokon.
Az előbbi keltette a nagyobb visszhangot, elsősorban vendéglátóipari vonatkozásai miatt. De a dohányipar képviselői nem értenek egyet a képes egészségvédő feliratok bevezetésének szerintük korai időpontjával sem.
Mindkét intézkedést bírálni kezdték, információk áradata zúdult a médiába arról, hogy az új szabályozás sokkal többe kerül majd, mint amennyit hoz. Ezek az anyagok azonban olyan tanulmányokra hivatkoznak, amelyeket a nemzetközi dohányipari cégekkel szoros kapcsolatokat ápoló cégek készítettek.
hvg.hu: Amikor kiszivárogtak a dohányzásellenes törvény szigorításának részletei, színre lépett a Nemzetgazdasági Minisztérium által felügyelt Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) , továbbá a Magyar Dohányipari Szövetség és ellenérvekkel álltak elő…
D.T.: A NAV tanulmánya , több ponton is erősen vitatható. Például arra hivatkoznak, hogy Spanyolországban egy hónap alatt 14-19 százalékkal csökkent a vendéglátóhelyek látogatottsága a dohányzás idén januárban bevezetett radikális korlátozása miatt. Az első néhány hónap alapján nem célszerű hosszú távú következtetéseket levonni a magyarországi bevezetést illetően. Angol, ír, szlovén példák igazolják ahol több éve bevezették már a szigorítást, hogy a vendéglátóiparból származó adóbevételek nem csökkennek. A visszaesés, ha előfordult, csak rövid ideig tart a korlátozás bevezetését követően, utána éves szinten visszaáll a vendéglátóhelyek megszokott forgalma. Ezért is tűnik tendenciózusnak, amikor egyes lapok már megkongatták a vészharangot, hogy „teljesíthetetlen lesz a NAV jövedékiadó-bevételi előirányzata”. Nem tartom szerencsésnek, hogy a NAV elemzéséhez csatolt dokumentumok szerzői közül többen bizonyíthatóan közvetlen kapcsolatban állnak a nagy nyugati dohányipari vállalatokkal, köztük például a Corporate Responsibility Consulting Ltd cég vezetője, 1998 óta.
Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség elnöke szerint a korlátozást követő első évben 7-9 százalékkal csökkenhetnek az állam bevételei, ami a 2010. évi 350 milliárd forintos bevételt tekintve harminc-negyvenmilliárdos kiesést jelenthet. Ugyanakkor fontos figyelembe venni azt a tényt, hogy a WHO a Világbank és az EU szakértői szerint a dohányzásból eredő közvetlen és közvetett kiadások mindig nagyobbak a bevételeknél. Az adott ország fejlettségétől függően kétszer, de akár nyolcszor többe kerülhet a dohányzás egy országnak, mint amennyi bevételt hoz.
hvg.hu: Nálunk mit jeleznek a statisztikák?
A legelkeserítőbb adat, hogy évente mintegy harmincezer honfitársunk hal meg a dohányzás következtében, átlagban jóval korábban, mint nemdohányzó kortársaik. Ez, amikor a népességünk amúgy is fogy, elkeserítő szám. Ami a gazdasági oldalt illeti, az elmúlt években Magyarországon másfél-kétszer nagyobb volt a dohányzáshoz köthető kiadás, mint a bevétel. Közép és hosszabb távon, akár három-öt-tíz év múlva egyértelműen megtérül a gazdaságnak a dohányzás radikális korlátozása. Már egy éven belül 15-20 százalékkal csökkenhet a szívinfarktussal kórházba szállítottak száma. Egyes számítások szerint ebből már az első évben több milliárdos megtakarítása lehet az egészségügynek.
A dohányzásra kevesebbet fognak költeni az emberek, de a fogyasztás áttevődik más cikkekre és a gazdaság a váltásnak aligha látja kárát. Ráadásul a folyamat sem most kezdődött. A kilencvenes évek elején 25-26 milliárd szál volt a cigarettafogyasztás Magyarországon, tavaly pedig már csak 14,2 milliárd. Ez húsz év alatt több mint tízmilliárdos csökkenés, ami persze csak a zárjeggyel eladott cigarettákra vonatkozik. Ehhez jön még a csempészett cigaretta fogyasztása, de így is legalább 10 milliárd szállal kevesebb cigarettát szívnak a dohányosok, mint egy évtizede.
hvg.hu: Heinz Tamás három hete még bízott abban, hogy a szigorítás július elsejétől életbe léphet. Ám az alkotmányról szóló vita miatt késik a parlamenti vita és jóváhagyás. Mi az új időpont?
D.T.: Most úgy tűnik, a törvény 2012 január elsejével lép majd hatályba, de a szankciókat csak április elejétől alkalmazzák. Addig tart ugyanis a türelmi idő és nem büntetik, csak figyelmeztetik majd azokat, akik figyelmetlenségből vagy tájékozatlanságból nem tartják be a rendelkezést.
A szigorítás hosszabb távon remélhetően csökkenti majd a dohányosok számát. Többségük segítségre szorul ahhoz, hogy leszokjanak. Támogatni kell őket, hogy ne váljanak újra a szenvedély rabjává. Tekintetve kell venni ugyanakkor, hogy a legkorszerűbb leszokást segítő módszerek alkalmazása esetén is csak 15-25 százalékra tehető azoknak az aránya, akik egy éven belül nem szoknak vissza a dohányzásra. Előzőekből következik, hogy a fiatal korban alkalmazott hatékony, széleskörűen hozzáférhető megelőzési programok nélkül a dohányosok aránya a népességen belül lényegében nem fog számottevően csökkenni.
