A szerda este megrendezett falugyűlés után elhagyták Gyöngyöspatát a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület és a hozzá társuló szervezetek polgárőrei és egyéb nevezetű - Véderő, Betyársereg stb. - önkéntes rendfenntartói. Lezárult tehát a gyöngyöspatai történet. Legalábbis egy időre.

Gyöngyöspata: felvonulás után elvonulás

Túry Gergely

Hihetetlenül tanulságos volt ez a szűk két hét. Egy kis önállóan is vizsgálható metszet korunk valóságából.

Bűnözési statisztika

Voltaképpen igaza van a megyei kormányzati hivatal – előző cikkemben is idézett – vezetőjének, hogy bár Gyöngyöspatán nem jó a közbiztonság, de nem is kirívóan rossz. Csakhogy ebből korántsem azt a következtetést kéne levonnunk, hogy jelentéktelen konfliktusokat fújtak fel a községben. Épp elég rémisztő ugyanis, hogy mi számít ma ebben a települési körben „nem kirívónak”. A községben tartott szerdai fórumon Kovács Miklós, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatója is arról számolt be, hogy a helyi bűnözési statisztikák lakosságarányosan megegyeznek a térség egyéb településeinek adataival, vagyis nem nagyobb a bűnözés mértéke, mint máshol. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy „a 2800 lakosú községben az elmúlt évben 65 bűncselekmény vált ismertté, és 97 szabálysértési feljelentés született”.

Ez volna tehát a térségben átlagosnak tekintendő. Ha arányosan elosztjuk, csaknem minden második nap történt valami feljelentéssel járó cselekmény. És minden hatodik-hetedik család elszenvedett valamilyen sérelmet. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy az érintettek a szabálysértési ügynek minősülő sérelmek, mezei, kerti lopások jelentős részét, amint az köztudomású, már be sem jelentik, akkor még rosszabb a helyzet. A sérelmet elszenvedettek – senki által nem vitatottan – az esetek túlnyomó többségében a magyarok közé, az elkövetők pedig a cigány kisebbséghez tartoznak. Továbbá, a helyi nem cigány lakosság – a Gyöngyöspatáról készült cikkek, riportok tanúsága szerint – panaszolja, hogy cigány kamaszok részéről gyakran éri az utcán zaklatás az időseket, beszólnak nekik, pénzt követelnek tőlük, ami persze még szabálysértésnek sem feltétlenül számít, de épp elég kellemetlen lehet átélni. Ha mindezt tekintetbe vesszük, akkor képet alkothatunk arról a társadalomlélektani állapotról, amelyben a helyi többség, illetve ennek legalábbis jelentős része éli a mindennapjait.

Viszony a cigány kisebbséghez

A cigány kisebbséghez való mai viszonyukat természetesen nem egyetlen év történései formálták. Ahogy más, hasonló helyzetű településeken is megfigyelhető, a kiéleződött ellentétek mögött itt is hosszú évek, évtizedek romlása sejlik fel. A cigány kisebbséggel kapcsolatos beszédmódot, e többségi társadalomrészekben ma széles körben jellemző negatív általánosításokat, sok egyedi rossz tapasztalat előzte meg. Az pedig már esetleges, hogy éppen milyen konkrét sérelem mozgósítja, és tárja olyan brutális módon a nyilvánosság elé a kisebbségiek iránti visszafojtott többségi ellenszenvet és indulatokat, mint most Gyöngyöspatán.

A rendészeti igazgató a fenti számokhoz hozzáfűzte, hogy a rendőrség valamennyi ügyben intézkedett. Azt viszont nem említette, hány esetben sikerült eredményre jutnia, megtalálni és megbüntetni az elkövetőket. A helyiek panaszait olvasva, hallgatva, nem túl nagy számban. Mindezt tudva és átérezve, már kevesebb okunk van azon csodálkozni, hogy állítólag több mint ezren írták alá a Gyöngyöspatán járőröző polgárőrök támogatásáról szóló nyilatkozatot annak a hírére, hogy a polgármester a vasárnapi, Jobbik által rendezett tüntetés után a faluból való eltávolításukat szorgalmazta. 

Meg azon sem lepődhetünk meg, hogy az LMP a falugyűlésen megjelent gyöngyösi tagjának, Lukács Zoltán ügyvédnek a szavára sem volt már füle a zsúfolásig megtelt terem közönségének, amikor a helyzet árnyaltabb megítélésére akarta őket rávenni. Azt fejtegetve, hogy nem a polgárőrök rendteremtő célzatú felvonulása a megoldás. Hogy a bűnök elkövetőivel szemben helyes a fellépés, de nem helyes és nem vezethet jóra az olyan akció, amely a cigány kisebbség ártatlan többségét is megfélemlíti.             

Kiéleződött ellentétek

Pedig nyilvánvalóan igaza volt. Nem lehetnek kétségeink, hogy a különféle önjelölt rendfenntartó alakulatok akciózása Gyöngyöspatán úgy növelte a többség biztonságérzetét, hogy ugyanakkor csökkentette a kisebbségét. Noha a rendőrség – az LMP, az MSZP és különféle civil jogvédő csoportok felszólítására – jelentős erőket vezényelt a településre, és fizikai atrocitásra nem került sor, e kívülről érkezett alakulatok tíz napon át tartó tevékenykedése komolyan hozzájárult a faluban a magyar többség és a cigány kisebbség közötti érzelmi ellentét felerősödéséhez, kiéleződéséhez. A cigány és nem cigány csoportok közötti viszony romlásához. A falu problémáinak etnikai ellentétekbe merevítéséhez. Csak bele kell kóstolni a falugyűlés hangulatába, csak bele kell hallgatni, bele kell olvasni a Patáról készült, cigányokat megszólaltató riportokba. És mi mást jelezne, hogy a cigány kisebbséghez tartozó pataiak nem vettek részt a falugyűlésen? 

Pénteken közreadta a jelentését az ügyről a TASZ. Az a gyanúm, ennek se igen örülnének a falugyűlés résztvevői. És akkor nagyon finoman fogalmaztam. A TASZ szerint ugyanis már a vasárnap esti nagygyűlés utáni tüntetést fel kellett volna oszlatnia a rendőrségnek, meg kellett volna akadályoznia a tömeg kivonulását a cigánytelepre. "Gyöngyöspatán a rendfenntartás szerepét maguknak vindikáló személyek félelemkeltő tevékenysége nem tartozott a gyülekezési jog védelme alá. Fenyegető fellépésükkel a településen tíz napig 'járőröző' személyek az állami erőszak-monopólium kizárólagosságát kérdőjelezték meg, a rendőrség tétlensége pedig jogbizonytalanságot okozott."

Megítélésük szerint „a gyöngyöspatai eseményekkel kapcsolatban súlyos bűncselekmények (többek között a gyűlölet-bűncselekménynek minősülő közösség tagja elleni erőszak) megvalósulásának alapos gyanúja, továbbá az intézkedéseket elmulasztó rendőrök, illetve rendőri vezetők büntetőjogi és fegyelmi felelőssége is felmerül.” Hangsúlyozzák, a Kormányzat felelőssége, hogy a jog minden eszközének igénybevételével, a jogbiztonság és a kisebbségek védelme érdekében gondoskodjon arról, hogy hasonló helyzet más településeken ne alakulhasson ki.

És a helyi kezdeményezések?

Korábbi cikkemben írtam: nem értem, hogy juthatott idáig a település? És ha ilyen súlyosak a közbiztonsági problémáik, és most késznek látszanak lábra állítani a Szebb Jövőért helyi polgárőr egyesületét, miért nem jutott már régen az eszükbe, hogy megalakítsák a helyi polgárőrséget? Azóta kiderült, hogy a kérdésem alaptalan, mert már létezik Gyöngyöspatán polgárőrség. Nem tudom, eddig hol voltak, de a máshonnan jött polgárőrök gyöngyöspatai akciózásának 10. napján, vagyis a szerdai falugyűlés előtt rendezett fórumon, amelyen az Országos Polgárőr Szövetség elnöke, Túrós András is tiszteletét tette, ők is részt vettek. Túrós úgy fogalmazott az összejövetelen, hogy sem a rendőrség, sem a helyi polgárőrség nem engedheti meg magának, hogy „kiénekeljék a szájából a sajtot”. Márpedig Gyöngyöspata mára hírhedté vált, s a községnek kell visszaszereznie megtépázott becsületét. Túrós úgy vélte, a falu lélekszámának egy százalékát sem kitevő polgárőrséget kell létszámban erősíteni, ehhez ötletként toborzónapot javasolt, és segítséget ígért.

Érdekes fejlemény. Elgondolkodtató, hogy Tóth Mihály, a helyi polgárőrség vezetője arról tájékoztatta Túrós Andrást, bizony kevesen vannak, s erejükből évente csak néhány ezer óra szolgálatra futja, februárban 145 órát, márciusban ez idáig 187 órát járőröztek. Jelenleg 15 aktív taggal dolgoznak, holott valamikor 120-an alkották az egyesületet. Technikai felszereltségük jó, minden feltétel adott az eredményes munkához, két gépjárművük és éjjellátó készülékük is van, de az ember kevés. Ha a helyiek közül többen csatlakoznának hozzájuk, akkor többet tudnának teljesíteni.  

Egyébként ő is azt állította, hogy el van túlozva ez a dolog. Nincs polgárháborús helyzet a településen, „ezt a problémát 8–13 éves gyerekek beszólásai fakasztották ki”. A bejelentések nagy része a cigánysor felé vezető utcában lakóktól származik, és általában idős nők panaszkodnak arra, hogy molesztálják őket a gyerekek – állította.

Ami meglehet, hogy csupán önfelmentő célzatú kicsinyítése a problémának. De a kérdés akkor is megválaszolatlan: ha olyan örömmel és elismeréssel fogadta a gyöngyöspatai többség a kívülről jött polgárőrök szolgálatát, miért tanúsított korábban közömbösséget, érdektelenséget a saját polgárőrsége iránt? Miért hagyta azt visszafejlődni?  

Most mindenesetre örüljünk, hogy a történet átmenetileg békés véget ért. Együttérzésem a sérelmet szenvedett, meglopott, inzultált többségiekkel és az oktalanul megfélemlített kisebbségiekkel is. A kívülről jött önjelölt rendfenntartók elmentek, az ő közösségeik pedig ott maradnak Gyöngyöspatán, holnap is, holnapután is. Egymás mellett.