Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Átalakítás alatt zavartalanul nem működik – interjú a Költségvetési Tanács tagjával
Az ellehetetlenített Költségvetési Tanács kvázi feloszlatásának körülményeiről kérdeztük Török Ádámot, a tanács tagját. Török Ádám közgazdász, akadémikus, egyetemi tanár.
hvg.hu: Sajtótájékoztatót tartottak ma délelőtt, van hozzáfűzni valója?
Török Ádám: A sajtótájékoztatón elmondtuk álláspontunkat a Költségvetési Tanács előirányzott átalakításának, valójában megszüntetésének a várható káros következményeiről. Ezek közül talán az a legfontosabb, hogy csökkenhet a magyar gazdaságpolitika hitelessége, ami a magyar állampapírok kockázati felárának növekedésével járhat, ez pedig sokkal nagyobb kamatkiadásokat okozhat évente, mint amibe a Költségvetési Tanács jelenlegi szervezetének fenntartása kerül az adófizetőknek.
A hitelesség csökkenésének természetesen más okai is vannak, illetve lehetnek, de figyelmeztető tény, hogy az említett kockázati felár jelentősen nőtt az utóbbi mintegy tíz napban.
hvg.hu: Mi volt a kormány döntésének háttere?
T.Á.: A döntés nyilvánvalóan politikai, szakmai megfontolások aligha vannak benne. Kicsit ahhoz hasonlítható, mint a mesében: ha belenézek a tükörbe, és nem tetszem magamnak, akkor összetöröm a tükröt. Majd néhány év múlva megtudhatjuk, melyek voltak a lépés pontos indokai. Végső soron a választópolgároknak kell majd mérlegelniük, hogy ez a lépés mennyire volt indokolt. Ők adták ugyanis azt a politikai felhatalmazást, mely alapján a döntés született. A kormány a Költségvetési Tanács nagyon furcsa átalakítására készül. A három tagból (Kopits György, Oblath Gábor és Török Ádám) ketten maradnánk egy ma reggeli hír szerint, az apparátust pedig elbocsátják. Egy másik, teljesen jelképes testület is alakulna az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökéből, a Magyar Nemzeti Bank elnökéből, illetve a köztársasági elnök jelöltjéből. Azt, hogy mi lesz ennek a testületnek a funkciója, még nem tudom.
hvg.hu: Mi lesz Önökkel az apparátus nélkül? Adományokból pótolják a kieső összeget?
T.Á.: Az apparátus nélkül nem tudjuk ezt a munkát elvégezni, ez teljesen egyértelmű. Nem tudok elképzelni olyan adományokat, melyeket bárki fölajánlana erre a célra. Elvben még lehet gondolni arra, hogy a munkánkra a bankszektornak szüksége lehet, de nekik most nyilván nincs pénzük erre. Nem tudom elképzelni a kieső összeg pótlását. A finanszírozás ügyében engem nem keresett meg senki, de tudomásom szerint Kopits György elnököt sem. Bennünket kilenc évre választottak meg 2009 februárjában. Akkor még teljes létszámban támogatott bennünket a Fidesz frakció, összesen csak egy szocialista képviselő tartózkodott.
hvg.hu: Mi indokolta a Tanács majd egymilliárd forintos költségvetését eddig?
T.Á.: A büdzsé körülbelül 850 millió forintos volt. Ez nagynak tűnik, de sokba került a berendezkedés az első két évben. Sok mindent, például számítógépeket meg kellett venni kezdeti beruházásként, és irodát kellett bérelni. Bizonyos, a sajtóban is megjelent híresztelésekkel szemben viszont nincsenek hivatali autóink és a Tanács tagjai nem részesülnek semmilyen külön juttatásban (a mobiltelefon kivételével). A feloszlatás azért is nagyon irracionális, mert ez olyan, mint amikor fölépítenek egy gyárat, s utána gyorsan bezárják. A büdzsé másik részét a személyi költségek tették ki. Piaci, vagy ahhoz közeli áron kellett felvennünk magasan képzett elemzőket . Az országban ma ismert pénzügyi és makrogazdasági elemzők legjobbjai közül sikerült 30-35-öt verbuválnunk…..
hvg.hu: Az ÁSZ valóban helyettesítheti a Költségvetési Tanácsot, ahogy a Fidesz-kormány állítja?
T.Á.: Nem, mi makrogazdasági megközelítéssel végeztük elemzéseinket, szemben az ÁSZ-szal. Évente kétszer kvázi előrejelzést, úgynevezett technikai kivetítést adtunk, és most folyik egy hosszabb távú makrogazdasági pálya készítése. Az ÁSZ sohasem végzett ilyen munkát. Ők a költségvetés belső összefüggéseit makrogazdaságilag sohasem vizsgálták, és nem értékelték a költségvetéshez benyújtott módosító indítványokat sem. Végeznek ugyanakkor egy olyan jogi és számviteli jellegű ellenőrzést, amellyel mi nem foglalkoztunk. Valójában kiegészítettük egymást. Számos országban van hasonló berendezkedés, és külön kifejezetten költségvetési ellenőrző, elemző szervezet, például az Egyesült Államokban, Kanadában, Hollandiában vagy Svédországban. Angliában pedig a mi példánk alapján állították fel most azt, amit itt megszüntetnek.
hvg.hu: Ha nem lettek volna ilyen kritikusak a kormánnyal szemben, maradhatott volna a költségvetési tanács?
T.Á.: A törvényben rögzített feladatunk az volt, hogy kritikusak legyünk bármilyen kormánnyal szemben. Az előző kormány költségvetési politikáját is számos ponton bíráltuk, csak azok nem oszlattak fel bennünket, ez a különbség. Nagyon sok vitánk volt a Bajnai-kormány pénzügyi vezetésével is. Szerintem, ha nem vagyunk kritikusak, sokáig akkor sem maradhatott volna meg a Költségvetési Tanács, mert a kormány véleményem szerint eleve nem akarta ezt a szervezetet. Néhány hete azonban még a kormányszóvivő is tagadta a Tanács átalakításának bármilyen szándékát. Nem sokkal azután meglehetősen demagóg hivatkozás volt a roma alapítvány támogatásának növelése, hiszen elég sok olyan tétel van az állami költségvetésben, mint például a sportpálya-építések programjai, amelyek össztársadalmi hasznossága bizonyára kisebb, mint a roma felzárkóztatásé. Számos helyről elvehettek volna forrásokat, ha a cél valóban a romák helyzetének gyors és átfogó javítása lett volna.
hvg.hu: Hogyan osztották föl egymás között a munkát?
T.Á.: Nem voltak igazán specialitásaink. Úgy dolgoztunk, hogy megbeszéltük először a stábbal, milyen anyag fog készülni, és miből. Utána a stáb elkészítette az első változatot, majd mind a hárman dolgoztunk rajta egymás után. Aztán a javított változatot visszaküldtük a stábhoz, majd a Tanács tagjai megvizsgálták még egyszer. Végül egy értekezleten megtárgyaltuk, s utána lett publikus. Minden anyagunk fönn van a honlapon. Kopits Györgynek természetesen több volt a feladata, mint a két tagnak. Ő tartotta elsősorban a kapcsolatot a kormányzattal, a külföldi kapcsolatok nagyobb része szintén hozzá tartozott. A sajtószerepléseket megosztottuk egymás között, elemzéseket mindannyian végeztünk, és ugyancsak mindegyikünk rendszeresen konzultált a magyar tőkepiac külföldi elemzőivel,illetve a külföldi befektetési tanácsadókkal. Úgy vélem, nagyon jó együttműködés volt közöttünk. Általában arra törekedtünk, hogy meggyőzzük egymást, szinte minden döntésünk egyetértésben született. Sokszor órákig kellett ezért vitatkozni, csakis szakmai alapon és pártatlanul.
hvg.hu: Változatlanul úgy gondolják, hogy a jövő évi hiánycél tartható lesz, csak 2012-ben, 2013-ban lesznek problémák a büdzsével?
T.Á.: Változatlanul így gondolom, és szerintem mindannyian hasonlóképpen véljük.
hvg.hu: Mit gondol a magán-nyugdíjpénztárak államosításáról?
T.Á.: Jogi értelemben nem államosításnak, hanem a vagyon elvonásának nevezném. A két ügy lényegét tekintve azért hasonló jellegű. A nyugdíjpénztárak önkéntes pillére megmarad, reméljük, még sokáig. A szakmából azokkal értek egyet, akik úgy gondolják, hogy a pénztárak létrehozása annak idején nem volt körültekintő. Rengeteg hibával alkották meg a rendszert. Akkor még eufória volt, hogy a chilei példa milyen jól működik. Érdekes, az EU-n belül főleg a keleti országok vezették be ezt a rendszert, a nyugatiak valószínűleg jobban látták a hátrányait. Egy hosszú ideje létező problémát, tehát a magánnyugdíj-pénztárak távolról sem optimális működését azonban biztosan nem így oldottam volna meg, akkor is, ha a probléma létezett. A régi és az új kormányoldalt is lehetne kritizálni ebben a vitában. A korábbi kormány például korlátozta az öröklést, de ezt emlékezetem szerint nem tették szóvá. Jó, ez most természetesen sokkal nagyobb belenyúlást jelent a magántulajdonba. .
hvg.hu: Milyen megoldással értene egyet?
T.Á.: Valószínűleg egy olyan megoldást választottam volna, ahol az összes érdekelttel leülve, megbeszélem velük, hogy ezt a rendszert hosszabb távon és fokozatosan vissza kellene vezetni az államiba, de a magán-megtakarításokat tiszteletben tartva. A kötelező belépést én is eltöröltem volna. Ebben az ügyben nemcsak azt a veszélyt látom, hogy jogállamban meglehetősen furcsa megoldás, és így nem jó precedens. Megtalálták ugyan hozzá a jogi lépéseket, ezért eleve nem jelenteném ki, hogy durva jogsértés, pontosabban úgy vélem, hogy a jog betűjével nem feltétlenül ellenkezik, de a szellemével annál inkább. A gondom inkább az, mi lesz ezekkel a megtakarításokkal, mert ez egyelőre nagyrészt nem igazi pénz. Technikailag elég bonyolult dolog az ottani államkötvények visszavétele. Másrészt van a magán-nyugdíjpénztáraknál egy nagy értékpapírtömeg is. Ha gyorsan piacra dobják, az értékpapír-árfolyamok összeomolhatnak, ezt tehát nem lehet megcsinálni. Talán van, aki azt hiszi, hogy az adósságprobléma nagy részét gyorsan megoldottuk, de ez nem igaz. Számszaki értelemben sincs így, illetve a nemzetközi piac sem hiszi el, hogy ez tényleges adósságcsökkentés. Azzal egyébként teljes mértékben egyetértek, hogy az államadósságot feltétlenül csökkenteni kell.
