Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Német vezető: „Várjuk ki a magyar gazdasági kísérlet végét”
A változatosság kedvéért (majdnem) csak jót mondott Magyarországról Zentai Péter munkatársunknak csütörtök délután Elmar Brok, az európai konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt egyik legismertebb külpolitikai reprezentánsa, az Európai Parlament külügyi bizottságának korábbi elnöke. Előzőleg Elmar Brok nyitotta meg Berlinben – Martonyi János és Guido Westerwelle német alkancellár-külügyminiszter társaságában -- a Német-Magyar Fórumot, amely a két ország kormányzati és ellenzéki politikai elitjét, a magyar nagyvállalkozókat a német energetikai és egyéb óriás cégek legfelső döntéshozóit tömöríti.
Zentai Péter: Mit szól ehhez az aktivitáshoz? Kovács László, Balázs Péter és Martonyi János …együtt, egy teremben. Aztán: itt ül az e-on energiaszolgáltató több magyarországi és németországi főnöke, amott baloldali német szociáldemokraták és jobboldali CSU-s képviselők. Ennyire érdekes most Magyarország?
Elmar Brok: Három pontban összefoglalom az érdeklődés okát: 1. Ez egy jubileumi fórum, most csináljuk huszadszor. 2. Magyarország lesz hamarosan az Unió elnöke 3. Magyarországon figyelemreméltó gazdasági kísérletet tapasztalunk.
Z.P.: Mi a személyes véleménye az utolsónak említett pontról?
E.B.: Várjuk ki a végét. Azt mondom, amit Westerwelle alkancellár az imént tartott beszédében: jó és támogatni való, hogy a magyar kormány fegyelmezett költségvetési politikát ígér, abszolút tartja magát a kitűzött hiánycélokhoz.
Viszont nyilvánvalóan eközben sérül azon nagy – többek között német – cégek helyzete, amelyek egyébként évek óta erősítik az általános munkamorált, állást adnak tízezreknek, jó adófizetők, végül is hozzájárulnak a magyar társadalom egybekovácsolásához.
Z.P.: Ezt tehát nehezményezi? Mármint a különadóztatást?
E.B.: Megértjük Magyarország nehézségeit, megértik ezt a német energiaszolgáltatók, üzletláncok, a távközlési vállalatok is.
Z.P.: Akkor hát nincs probléma?
E.B.: Akkor lehet probléma, ha a különadók nem bizonyulnának átmenetinek.
Z.P.: De Martonyi miniszter úr biztositotta hallgatóságát, hogy átmeneti intézkedésekről van szó csupán. Azt mondata: „én sem szeretem ezeket az intézkedéseket, de egyelőre nincs más út…”
E.B.: Igen, bízom benne, régi barátom, … és ezért vagyok nyugodt.
Z.P.: Cseppnyi kétségei sem maradtak? Mert például Westerwelle alkancellár-külügyminiszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyes tagállamokban erősödik – ahogy kifejezte magát – a nacionalista egoizmus.
E.B.: Ez általános probléma az Európai Unióban. A válság nyomán, vagy éppen arra hivatkozva több országban is az európai egységtörekvések csak szóban erősödnek, a valóságban azonban kiszorítósdit játszanak külföldi cégekkel, korlátozzák a versenyt, újraállamosítanak, az Európai Uniót megkerülve folytatnak külpolitikát.
Z.P.: Ezt tehát nem Magyarországra értik?
E.B.: Nem. Általában véve küzdünk eme tendencia ellen. Német és összeurópai érdek, hogy éppenséggel válsághelyzetekben lendületet kapjon a politikák összehangolása, és ne sérüljenek a szabadpiachoz kapcsolódó értékek.
Z.P.: Megdorgálja majd, vagy meg tudja-e dorgálni és fegyelmezni Németország a szembeszegülő tagállamokat?
E.B.: Ez összeurópai kihívás, együttesen kell fellépni ez ellen, ezért van szerintünk szükség az EU alapokmányainak módosításaira. Várjuk Magyarország segítségét, amikor jövő januártól betölti az Unió elnöki tisztét. Németország egyedül nem tehet semmit, nem is akarna, nem törekszik hegemóniára.
