Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Fény derülhet a TV ostrom rejtélyeire - Interjú Balsai Istvánnal
Többszáz rendőr tétlenül ácsorgott, Gergényi nézelődött, Gyurcsány a rendőrségi központban követte nyomon az eseményeket, miközben a huligánok akadálytalanul garázdálkodtak a TV székház előtt. Vajon tudatosan szervezett provokáció volt, ami szeptember 17-én történt? És az október 23-i rendőri brutalitásokra ki adott parancsot? Gyurcsány blogjában jelezte, készül az ellene indítandó perre, készen áll, hogy vádlottból vádló legyen. Egy ilyen pernek mekkora esélye van? – kérdeztük többek között Balsai Istvánt, akit Orbán Viktor a 2006. októberi események kivizsgálásával bízott meg.
hvg.hu: Ön lenne a fő elszámoltató, a Fidesz „vasökle”?
Balsai István: Mindenekelőtt tisztázzuk, mire vállalkoztam, illetve mivel bízott meg Orbán Viktor. Elszámoltatásról, felelősségre vonásról nincs szó a kinevezésemben, sem pedig olyasmiről, ami kizárólag az igazságszolgáltatásra tartozik.
Az elszámoltatás az arra illetékes hatóságok feladata: adóügyekben az APEH-é, büntetőügyekben pedig a nyomozó hatóságoké, a rendőrségé és az ügyészségé, illetve a bíróságé. Én kizárólag a 2006 októberében történt rendőri brutalitások és tömeges jogsértések kiagyalóinak illetve elkövetőinek felderítéséért vagyok felelős.
hvg.hu: A miniszterelnök másoknak is adott hasonló megbízást.
B.I.: Valóban, Papcsák Ferenc feladata az utóbbi évek korrupció-gyanús ügyeinek kivizsgálása, ilyen a kormányzati negyed tervezett beruházása, a Ferihegyi repülőtér és a Malév körüli tranzakciók, illetve a sukorói kaszinó-beruházás. A vizsgálatok eredményétől függően fog javaslatot tenni a jogszabályok módosítására. Budai Gyula pedig a gyanús földügyeleteket vizsgálja majd ki, különös tekintettel a Nemzeti Földalapra, mely a Nemzeti Vagyonkezelő birtokába jutott. Ezekben az ügyekben már több nyomozás folyik. Mindkét képviselőtársamat jól ismerem, de nem koordináljuk a munkánkat.
hvg.hu: Ami az Ön vizsgálódását illeti, utánajár a 2006 szeptember 17-i TV ostrom körüli rejtélyeknek is? Sokan felvetik, tudatos, a Gyurcsány-kormány által szított provokációról volt szó.
B.I.: Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a közvetlen előzményeket sem. Fel kell deríteni, hogy szeptember 17-én éjjel miért ácsorogtak rendőrök százai tétlenül párszáz méterre a televízió székházától, miközben néhány tucat ember akadálytalanul garázdálkodott. A rendőrök még saját bajtársaik megmentéséért sem léptek fel. Mindezt pedig Gergényi Péter akkori budapesti főkapitány ballonkabátban szemlélte. Másnap a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc a parlamentben azt állította, hogy ott volt a rendőrségi központban, és nyomon követte az eseményeket.
Vagyis az akkori miniszterelnök viseli a felelősséget azért, ami akkor történt. Ugyanez a helyzet az október 23-i eseményekkel kapcsolatban is, amikor a rendőrség százakat terrorizált, s egyesek maradandó sérüléseket szenvedtek. Meg kell nevezni mindazokat, akik ekkor parancsokat adtak a rohamrendőröknek, illetve elmulasztották kiadni az adott helyzetben szükséges parancsokat.
hvg.hu: Tételezzük fel, hogy sikerül olyan dokumentumokat, esetleg hangfelvételeket begyűjtenie, melyek esetleg azt bizonyítják, hogy a miniszterelnök közvetlenül adott utasítást a rendőröknek a törvénysértő fellépésre. Ekkor milyen alapon emelnének vádat ellene?
B.I.: Feltétezésekkel ne foglalkozzunk. Jelenleg még irodánk sincs, most tárgyalok róla a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyik államtitkárával, hogy helyiséget és infrastruktúrát bocsássanak a rendelkezésünkre. Leendő munkatársaimmal, akik egyelőre még nem dolgoznak velem, átvizsgáljuk az iratokat, melyet a rendőrségtől kaptunk. Ez már most három folyómétert tesz ki, a tartalomjegyzék is alapos elmélyülést igényel. Benne vannak a 2006. szeptemberi és októberi rádióüzenetek, a rögzített parancsok, a különböző alakulatokra vonatkozó utasítások. Megvizsgáljuk, hogy az akkori igazságügyi és rendészeti minisztert, illetve kormányfőt, Petrétei Józsefet, illetve Gyurcsány Ferencet milyen felelősség terheli az akkor történtekért. A miniszterelnök nyilvánvalóan elmarasztalható a jogsértésekért, hiszen nálunk a miniszterelnök kezében van a végrehajtó hatalom.
Gyurcsány nem mondhatja, hogy nem tudta, mi zajlott akkor a pesti utcákon. Ezt ő sem állította, és blogjában ezekre az ügyekre többször is reagált, „nagyszerű történésnek” nevezte a rendőrök brutális fellépését. A „rendcsinálás” után kitüntetéseket javasolt, és a főpolgármesterrel együtt ki is tüntették a rendőrkapitányt, Gergényi Pétert. Nem fér kétség hozzá, hogy a miniszterelnököt felelősség terheli az eseményekért, csak nem egyértelmű, hogy az milyen: politikai, polgári jogi, vagy esetleg büntetőjogi? Ennek megítélése lesz a vizsgálat tárgya. Ami a politikai felelősséget illeti, abban a választópolgárok már döntöttek. Az MSZP súlyos vereségében nagy szerepet játszottak a 2006 őszi események. Amennyiben a megállapítások alapján javasolni kell néhány emberrel szemben a nyomozás elrendelését, javaslatot teszünk rá. De nem mi fogunk nyomozni, hanem az ügyészség.
hvg.hu: Az ügyészségen eddig is tettek feljelentéseket a sértettek, jó néhány ügyben folyik a nyomozás. Önök ezekbe beavatkoznának?
B.I.: Az ügyészségen több mint száz feljelentés született, de alig néhány eset került végül bíróság elé. És a bírósági ügyekből tudomásom szerint nem született marasztaló ítélet. A bírók ugyanis nem boldogultak az előre egyeztetett, hamis vallomást tevő rendőrökkel, akik az atrocitásokat a névtelenségük mögé bújva elkövették. Az is kérdés, és ennek is utána fogok járni, hogy ezek után miért nem tett senki feljelentést hamis tanúzás miatt? Ami pedig baloldali értelmiségek Gyurcsány mellett indított aláírás-kampányát illeti, felhívnám figyelmüket: az alkotmány biztosítja a miniszterelnök jogát arra, hogy bármely ügyben vizsgálatot kezdeményezzen az igazságügyi szerveknél, , ezt semmiféle tiltakozó aláírásgyűjtéssel nem lehet kétségbe vonni.
hvg.hu: Ám kétségtelen, hogy bizonyos fogalmak és kifejezések rendkívül rosszul hangzanak a politikában. Ilyen az „elszámoltatás” és „felelősségre vonás”, a „számonkérés”. Keller László „közpénzügyi államtitkár” 2002 után hasonlóval próbálkozott, nem sok sikerrel.
B.I.: Még egyszer ismétlem: csak a tényfeltárásra vállalkozom, minden más az arra hivatott apparátusok dolga, jogállami keretek között. Megjegyzendő, hogy azok a baloldali értelmiségiek, akik most tiltakoznak, Keller László egyébként teljes kudarcba fulladt működését a legkisebb kritikával sem illették. Aláírásokat egyébként könnyű gyűjteni mindkét oldalon: azóta elindult egy jobboldali aláírásgyűjtés is, amelyet Surján László szervez.
hvg.hu: Ugyanakkor az alkotmánybírákat vagy az Állami Számvevőszék vezetőit kiválasztó bizottságok összetétele kapcsán megfogalmazott ellenzéki bírálatok megfontolandóak: ezek szerint eleve biztosították, hogy ezekbe a független ellenőrző szervezetekbe a kormányhoz hű emberek kerüljenek. Önnek, mint az Alkotmányügyi Bizottság elnökének, erről mi a véleménye?
B.I. A Fidesz-KDNP nagyvonalú gesztusokat tett mindkét ügyben. Például az Állami Számvevőszék vezetőire javaslatot tevő bizottságban a kormánypárti és az ellenzéki tagok aránya 5:3. Holott a 6:2 arány is jogos lett volna, a választásokkal szerzett kétharmados többségi mandátum alapján. Mind az alkotmánybírók, mind az ÁSZ ügyében több éve nem tudtunk kimozdulni a holtpontról, ugyanis az eddigi paritásos jelölőbizottságok alkalmatlannak bizonyultak feladatuk ellátására. Megjegyzendő, javaslatainkkal kapcsolatban a köztársasági elnök nem fogalmazott meg alkotmányos kifogást. A Parlament ezek után, megfontolva a köztársasági elnök úr észrevételeit, dönteni fog a kormányzó párt átfogalmazott javaslatairól, s mód lesz végre arra, hogy a hiányzó két taggal kiegészüljön az Alkotmánybíróság, még a nyári ülésszak befejezése előtt.
hvg.hu: Ön szerint lesz-e népszavazás az új Alkotmányról, amikor azt előreláthatóan két év múlva elfogadják?
B.I.: Mivel az új alkotmány alapjában véve csak a régi átfogalmazása és kiegészítése lesz, nem pedig egy „új rendszerváltás” alapdokumentuma, és az ország szuverenitását sem érinti, népszavazásra ebben az ügyben nem lesz szükség. Viszont elképzelhető, hogy a mostani parlament azzal a kitétellel fogadja majd el az új alkotmányt, hogy azt a 2014-es választások után létrejövő új parlamentnek meg kell majd erősítenie. Mindenesetre a közvéleményt folyamatosan és részletesen igyekszünk majd tájékoztatni az alkotmányozási munka állásáról. Egyébként e munka máris megkezdődhet: létrejött az alkotmányt előkészítő, az ellenzéki pártoknak is megfelelő képviseletet biztosító bizottság, megvan a szükséges szakmai háttér, amelyet erősít a kormányfő az alkotmányosság működése felől gyakorlati tapasztalattal rendelkező hat szaktekintély: Boross Péter, Pálinkás József, Pozsgay Imre, Schöpflin György, Stumpf István és Szájer József.
