Szanyi Tibor: Boldog lehet a magyar, hogy főzheti otthon rettenetes cefréjét
Bajnait modern Széchenyihez hasonlítja, dicséri Medgyessyt is, szavai szerint „a két Gyurcsány kormány alatt vesztettünk el mindent”. Vissza akarja hozni az MSZP-be az igazi baloldaliságot, ennek érdekében akár a választmányi elnökséget is elvállalná, a korábbi elnök Simon Gábor és a tisztségért állítólag induló Botka László ellenében. Interjú Szanyi Tiborral
hvg.hu: A múlt héten megjelent levelében erősen bírálta saját pártját és határozottan állította, hogy a választási kudarc az MSZP-nek esélyt adott, , hogy baloldalivá, demokratikussá és hitelessé váljon. Ezek szerint eddig többek között baloldali sem volt a párt?
Szanyi Tibor: Vannak e téren hiányosságok. Az MSZP-nek fel kell ismernie, hogy pártunk a munkájukból élők, munkájukból nyugdíjat szerzett emberek és a saját vállalkozásaikat maguk menedzselők pártja. Ehhez szorosan kötődik a szolidaritás, azaz különös figyelmet kell fordítanunk a fogyatékkal élőkre és az elesett társadalmi csoportokra. Most azonban különösen a fiatalokra kell figyelnünk.
Akkor haragudtam a baloldali kormányokra, amikor gondolkodásukat a tőke logikája határozta meg, márpedig egy baloldali párt nem a tőketulajdonosok, a milliárdosok, a szerencselovagok pártja. Az már neoliberális terep. Az MSZP irányultsága a két Gyurcsány-kormányban öltött erősen neoliberális karaktert A neoliberalizmus a győztesek igazságára épül. Lényege, hogy a kapitalizmus tetején ücsörgők minél szabadabban és jobban megszedhessék magukat, abban a hitben, hogy valahogyan le fog csorogni a pénz az alsóbb rétegekhez is. Az efféle kapitalizmus éppen haláltusáját vívja, jóllehet Orbánék újraélesztésével próbálkoznak.
hvg.hu: Levelében ugyanakkor dicsérte Medgyessy Péter kormányzását.
SZ.T.: Így igaz. Véleményem Medgyessyről sokkal jobb, mint másoknak. Függetlenül attól, hogy kormányzása alatt is voltak – finoman szólva – kudarcos megoldások. Ám az nem igaz, hogy „osztogatónak” beállított politikájába belerokkant volna az ország. Egyetlen hibája Medgyessynek az volt, hogy nem szorongatta meg a gazdag vállalkozásokat, a nagytőkét, hanem egy másik ágon eleresztette a gyeplőt. Gyurcsány és liberális barátai hatalomra akartak jutni, ezért mesterséges válságot idéztek elő és egy puccsal lemondatták Medgyessyt. Én a helyében nem mondtam volna le, kisebbségben kormányoztam volna tovább.
hvg.hu: Bármi is történt, Gyurcsány jó darabig nagy népszerűségnek örvendett. Most is sok híve van a baloldalon, akik reménykednek visszatérésében.
SZ.T.: Gyurcsány jó retorikája, álmodozásai sok embert magukkal ragadtak. Ám kiderült, kaotikus álmok ezek. 2006-ban jött a keserű ébredés, elfogyott a pénz. Az MSZP ekkor kezdte meg mélyrepülését. Gyurcsány kettős nyomás alá került. Egyrészt az Európai Uniónak mondani kellett valamit a magyarországi helyzetről, így konvergencia-program néven jelent meg az a neoliberális terápia, amivel az ország bajait felületesen orvosolni lehetett, és amit a brüsszeli nagyurak örömmámorban fogadtak. Tetszett ez a hasonszőrű nemzetközi pénzvilágnak is. Ám a baloldalisághoz a programnak semmi köze nem volt. Itthon felhorkant a nép, az ellenzék folyamatosan bírálta a megszorításokat, ezt pedig Gyurcsány megtetézte a bombaként robbanó őszödi beszéddel. Így mentünk bele az önkormányzati választásokba, a biztos vereségbe, amire Gyurcsány alighanem tudatosan rájátszott. A szocialista frakciónkban ülő polgármesterek szálkák voltak a szemében, szabadulni szeretett volna tőlük.
hvg.hu: De miért?
SZ.T.: Lobbistákat látott bennük, akik csak úgy szavaznak meg valamit, ha ellentételezést kapnak. Egy-egy utat, vagy fejlesztési pénzt. Gyűlölte ezeket a polgármestereket, ezért találta ki a polgármester és az országgyűlési képviselő közötti összeférhetetlenséget. Ez hiba volt, hiszen csupán keményebb fellépésre lett volna szükség, és akkor távol tudta volna tartani a „pénzevő” dolgokat, embereket. Nem így történt, 2006 őszén a párt elveszítette a legfontosabb kapcsolati hálózatát, megbuktunk a hatalom és a társadalom csatlakozási pontjain, vagyis a helyi politika szintjén.
hvg.hu: Levelében a demokráciát is hiányolja az MSZP berkeiben.
SZ.T.: Az MSZP sokszor nem hoz döntéseket az alulról jövő demokrácia bázisán, ez a pártban zajló mutyik háttere. A párt akkor lesz sikeres, ha a párttagok szavazataik révén közvetlen döntési jogokat kapnak. Sok szocialista vezető simán megbukna, ha területi, vagy országos pártszavazáson kellene megméretni magát. Erre egyelőre kevés esélyt látok, vezetőink jól tudják, ez veszélyeztetné politikai törekvéseiket, személyi ambícióikat.
hvg.hu: Szólt a hitelesség helyreállításáról is.
SZ.T.: Ez a legegyszerűbb. Kampányomban, is azt hangsúlyoztam, hogy elérkezett a szókimondás kora, beszéljünk őszintén, hogy egyfelé indulhassunk. Az MSZP nincs hozzászokva a szókimondáshoz, jóllehet a többi párthoz képest még mindig a legőszintébb. A szókimondás az MSZP-ben azért nehéz, mert az egység iránti vágy mindig megelőzte a politikai tartalom megfogalmazását, ezért a mindenkori pártvezetés ötletszerű ingadozásai mögé húztuk fel a pártegységet. Márpedig őszinte mondatok ütköztetéséből születnek az igazságok, ebbe az irányba kellene elindulni ahhoz, hogy az MSZP magára találjon.
hvg.hu: Az MSZP vezetőségének címzett levelében Medgyessy mellett Bajnai Gordont is méltatta. Valóban neki és kormányának köszönhető, hogy az MSZP-nek sikerült tavasszal egyáltalán 19 százalékot kapnia?
SZ.T.: Normál körülmények között, baloldali emberként én soha nem támogattam volna a Bajnai-kormányt, hiszen alapvetően az ő orvossága is a neoliberális eszköztárból jött. Ugyanakkor abban a helyzetben, amelyben Bajnai hatalomra került, a külvilág mást nem nagyon fogadott volna el, így kiálltam és kiállok mellette. A magyar politikába új színt hozott, elindította a hosszútávra kitekintő gondolkodást: tudta, amit csinál, annak milyen hatása lesz öt, tíz év múlva. Következetes és hiteles gazdaságpolitikát folytatott, azt tette, amit mondott. Bajnait egy modern Széchenyinek tartom, nagyon eltalálta, hogy mit kell tenni. Nekem ezért a kerettel semmi bajom, 2002-ben jó volt kezdés, 2010-ben pedig jó volt a zárás. A kettő között vesztettünk el mindent.
hvg.hu: A hvg.hu-ban néhány napja megjelent kommentár Gyurcsány-Szanyi párharcot vizionált az MSZP-n belül. Ön ezzel egyetért?
SZ.T.: A szakadást kizártnak tartom, meg kell férnünk egy fedél alatt. Látok azonban jelentős különbséget: Gyurcsány egy bevallottan szociálliberális vonalat képvisel, én pedig egy modern baloldali, fenntartható világképben hiszek. Mindez valóban komoly választóvonal lehet a párttagok számára, ám nem személyek, hanem kizárólag ideológiák között. Tény, hogy az utóbbi időben sokat kopott, erodálódott a párt: a baloldaliak elmentek, s itt maradtak a szociálliberális hangadók. Azért szeretném megjeleníteni a modern baloldaliságot, hogy visszaszerezzük a tömegeket. A fénykorunkban 2,3 millió voksot nyertünk, legutóbb pedig alig egymillió szavazatot kaptunk. Vagyis mintegy egymillió szavazó elpártolt tőlünk, háromszázezren pedig sajnos elhaláloztak, helyükbe viszont nem léptek új szavazók. A jövőben a fiatalokkal többet kell törődnie az MSZP-nek, ki kell nevelnünk egy új politikai generációt.
hvg.hu: Ezért sürgeti a pártvezetés lecserélését. Ön vállalna vező szerepet?
SZ.T.: A jelenlegi küldötti grémium többé-kevésbé ugyanazt az eredményt tudja produkálni, mint korábban, ebben nagy csoda nincsen. Biztos vagyok abban, hogy a vezetőinknek a harmada-fele le fog cserélődni, amit én jó eredménynek könyvelnék el. A totális őrségváltás viszont illúzió. Ami engem illet, semmilyen vezető testületbe nem szeretnék beülni, mert akkor odalenne kritikusi szerepem.
Ugyanakkor a választmányi elnökséget szívesen elvállalnám, mert a választmányban összpontosul az intellektuális erő. Egy színes és sokfelé gondolkodó csapatban a tematizőr, azaz az elnök szerepe szép feladat és nagy kihívás. Könnyebb lenne helyzetbe hozni a baloldaliság képviselőit. Erre azért is szükség van, mert a Gyurcsány vezette Táncsics Alapítvány a ballib tábornak kínál szállást. Úgy hallottam viszont, hogy a Gyurcsányhoz közel álló Simon Gábor szeretne maradni a választmányi elnök, és mellette Botka László is szívesen betöltené ezt a pozíciót.
Jóllehet Simon Gábort barátomnak tekintem, de már korábban megmondtam neki is, elképzelhetetlennek tartom, hogy az ideológiai motor szerepét betöltő választmány élén ne legyen váltás, pontosabban tartalmi változás. Botkán viszont kicsit meglepődtem, hiszen ősszel élet-halál harcot fog vívni ő is, mint minden polgármester, s közben egy ilyen összetett feladatot az önkormányzati választások előtt a nyakába venne? Nem tartom helyes dolognak. Ha az a fajta cinizmus áll Botka mozgatásának a hátterében, hogy esetleg Szegeden nem választják meg újra polgármesternek, ez számomra elfogadhatatlan gondolkodás. Személyével Szeged igenis megnyerhető, ehhez csupán egy erős, jól irányított kampányra van szükség. Mindent egybe véve kétlem, hogy a jelenlegi összetételű kongresszus engem bárminek is megválasztana. Persze meglátjuk, mennyire újul meg a küldötti grémium, azon sok múlhat.
hvg.hu: Beszéljünk a győztes pártról is. Ön osztja azt a véleményt, hogy a forint átmeneti megingását okozó nyilatkozatok az Orbán-kormány gazdasági akciótervének kommunikációs előkészítését célozták, csak éppen túllőttek a célon?
SZ.T.: Szerintem is tudatos húzás volt, mellette pedig nem tartom kizártnak a Fidesz gazdasági holdudvarához tartozók tőzsdei manipulációját sem. A tőzsdespekuláns automatikusan tudja, mi a teendője egy ilyen mondat után. A tőzsdei műveleteket ugyanis már nem csupán emberek, hanem szoftverek, programok végzik. A hírcsatornákon keresztül beérkező híreket számszerűsítik, s ezeket a számokat bedobálják az algoritmusokba. Az államcsődről jött információra villogni kezd a vörös lámpa, s a szoftverek automatikusan belekezdenek az államkötvények eladásába és egyéb akciókba. Veszélyes játék ez. A Fidesz rosszul időzített, nem figyelt arra, hogy a világban milyen egyéb más folyamatok zajlanak.
hvg.hu: Mi a véleménye a Fidesz gazdasági akciótervéről?
SZ.T.: Néhány pontról szeretnék csupán véleményt alkotni. A kkv-szektor társasági adóját 19-ről 10 százalékra csökkentik az éves 500 milliós nyereség alatt. A kedvezményes 10 százalékos kulcs eddig évi 50 millióig volt érvényes. A kezdeményezésnek sok értelme nincs, ugyanis a több százezer kisvállalkozóból ezer sincs talán, akinek 50 millió forintnál nagyobb lenne a nyeresége. Tervezik az adórendszeren kívüli kereset bevezetését, amely lehetővé teszi majd, hogy aki adózott jövedelemből másnak munkát biztosít, annak ne kelljen adót fizetni. Meglepődnék, ha az Európai Unió ezt elfogadná. Az adóeltüntetés klasszikus formáját akarja visszahozni a Fidesz azzal is, hogy az adószabadság megteremtésének jegyében az állam visszavonul a családokon belüli - egyenes ági, vérszerinti rokonok között – vagyonmegosztások ellenőrzésétől. Ezekre sem illetéket, sem adót nem akarnak kivetni. Ha valaki például kerít 1 milliárd forintot, amit elajándékoz a 12 éves gyerekének, akkor a gyerek szemszögéből szerzett jövedelem abban a pillanatban kristálytiszta lesz, nem adóznak utána. Ez nonszensz. Ami pedig a pálinkafőzés szabadságát illeti,
az elmúlt 20 év alatt a magyar pálinka kivívta magának az elismerést, most ezt egy tollvonással áthúzzák. Agyonvágják, ellehetetlenítik a magyar pálinkaipart. Nem lesz kereslet a minőségi pálinkára, viszont ihatunk sok olcsó gagyit, ami akár az egészségre is ártalmas lehet. De boldog lehet a magyar, hogy főzheti otthon rettenetes cefréjét.