A rendszerváltás óta eltelt gazdasági és társadalmi változások közül az egyik leglátványosabb a plázaként is emlegetett bevásárlóközpontok és a hipermarketek megjelenése volt. A szakirodalom bevásárlóközpontnak tekinti „az olyan építészetileg egységes, kereskedelmi célra tervezett komplexumot, amely egy adott vonzáskörzet ellátására szolgál, és szerves egységet képeznek benne a különböző típusú és méretű üzletek, szolgáltató- (pl. vendéglátó-) illetve a szabadidő eltöltésére szolgáló szórakoztatólétesítmények (pl. mozi, sportolásra szolgáló hely).” Kevésbé komplex jellegű a hipermarket, amelyben élelmiszereket és iparcikkeket lehet vásárolni, Ennek alapterülete legalább 3000 négyzetméter, és rendszerint parkolóhellyel is rendelkezik. Ma Magyarországon négy hipermarketlánc van jelen: az Auchan, a Cora, az Interspar és a Tesco.

A Központi Statisztikai Hivatal e témának szentelt, hamkarosan megjelenő kiadványa (Bevásárlóközpontok és hipermarketek, 2008) szerint 2008-ban 22 bevásárlóközpont nyílt. ( Köztük volt a Keleti pályaudvar közelében emelkedő Aréna, amelyet még épülőfélben, 2007-ben 390 millió euróért adta el a Plaza Centers a brit Active Asset Investment Management (AAIM) ingatlan-befektető csoportnak. Ennek egyik tulajdonosa nem más, mint Manchester United futballklub menedzsere, Sir Alex Ferguson. Tavaly készült el a Ferihegyi reptér mellett a vecsési Market Central, és a debreceni Plaza is). A magyarországi plazák száma az év végére 103-ra emelkedett. Ugyanezen időszak alatt összesen 14 új hipermarketet adtak át. Országos szinten a kiskereskedelmi üzletek száma 2002 és 2008 között 4%-kal csökkent. Ezzel szemben a bevásárlóközpontokban és különálló hipermarketekben folyamatosan gyarapodott az üzletállomány, 2008-ban elérte számuk 5808 illetve 1953 volt.

© Stiller Ákos

Az újabb és újabb bevásárlóközpontok és hipermarketek megjelené-sének és az országos kiskereskedelmi üzletek 3 éve tapasztalt egyre nagyobb ütemű csökkenésének következményeként az e komplexumokban működő kiskereskedelmi üzletek részesedése az országos üzlethálózatból folyamatosan növekedett, 6 év alatt arányuk közel a duplájára nőtt.

Ezek az adatok egyértelműen azt tükrözik, hogy folytatódik a hazai kereskedelem koncentrálódása, annak minden gazdasági és urbanisztikai következményeivel együtt. Megváltozik a magyar városok hagyományos struktúrája, hiszen a központokba, illetve azok közelébe települő plázák és hipermarketek a szó szoros értelmében “elszívják a levegőt” a kisebb boltok elől. Kihat az új struktúra a hazai agrártermékek értékesítésére is, hiszen a hipermarketek leszorított árai mellett a termelők gyakran még költségeiket sem képesek visszakapni.

Miskolcon például a legnagyobb bevásárlóközpont, a Szinvapark a belvárosban áll, nem messze a második legnagyobb bevásárlóközponttól, a Miskolc Plazától. A háromszintes, 31 ezer négyzetméternyi bevásárlóközpont 2000. szeptember 1-jén nyílt meg, 70 üzlete naponta kb. 20 000 látogatót fogad. Amióta felavatták a fogyasztás eme igénytelen külsejű templomát, Miskolc hagyományos kereskedései, boltjai nehezen bírják a versenyt, erről tanúskodnak a korábban nyüzsgő Széchenyi utca bezárt boltjai.

Csutiné Schleer Erzsébet, műemlékvédelmi szakmérnök máig vitára sarkalló írása két éve jelent meg a Fejér Megyei Hírlapban, A pláza meg a murvás címmel. Székesfehérvár Alba Plázáját tűzi tollhegyre. A belváros peremén, a Felmayer család kelmefestő gyára helyén épült bevásárlóközpont „otromba, idegen test a belváros ezer éve szervesen fejlődő, finoman tagolt, érzékeny történelmi szövetében. Itt maradt egy minden oldalról zárt, az utcaképi élményt filozófiájában tagadó, amorf képződmény, hatalmas halott falaival. Az óriásbálna tátott száján bejutva viszont mindig nagy a nyüzsgés. Minden egyes négyzetmétere a vásárlásról, a pénzköltésről szól. Odabent el is felejthető a külvilág. Város a városban. Öntörvényű zárvány abban a történelmi belvárosban, amelynek ősi főutcáján eközben sorra nyílnak a bankok és játéktermek az okafogyottá váló kisüzletek, kávézók megüresedett helyén” – írja az építész szakember.

A 2008 ősze óta tartó gazdasági válság miatt a plázák terjeszkedése megtorpant. A válság előtt még arról volt szó, hogy egyedül Budapesten 2011-ig 10 új plazát adnak át Budapesten. A trend, ha kisebb-nagyobb megszakításokkal, de folytatódni látszik, a befektetők szerint még vannak kihasználatlan lehetőségek. Szó van például a Mammut III illetve a West End2 építéséről is. Az új West Endben hipermarket, konferencia-központ, szabadidőközpont és hotel kapna helyet. Valószínű, hogy amennyiben a gazdaság újra magára talál, ezeket a terveket ismét előveszik.

Ugyanakkor el kell ismerni, van a bevásárlóközpontoknak létjogosultsága – a vásárlók szeretik, ezért lepik el a hatalmas csarnokokat, hétfő reggeltől vasárnap késő estig. Még az sem teljesen helytálló, hogy csupán az autópályák mellett, a nagyvárosok határában, gépkocsival könnyen megközelíthető helyekre kellene telepíteni őket a jövőben. Az ötlet szorgalmazói nem gondolnak  az autómentes bevásárlókra.

Pelle János