Ivan Gasparovic: Sólyom a nagy hős szerepében tetszeleg

Ivan Gasparovic szlovák elnök "provokációnak" nevezte Sólyom László tervezett révkomáromi látogatását, utalva arra, hogy a magyar államfő ehhez hasonlót már Romániában és Szerbiában is tett. Azzal vádolta a magyar elnököt, hogy hazája nemzeti ünnepét a független Szlovák Köztársaság területén kívánta ünnepelni. Ráadásul azon a napon, amelyen 1968-ban a Varsói Szerződés országainak, köztük Magyarországnak a hadseregei megszállták Csehszlovákiát. "Elképzelhetetlennek" nevezte, hogy egy másik ország államfője ilyet tegyen, úgy vélekedve, hogy Sólyom a "nagy hős" szerepében tetszeleg.

Ivan Gasparovic © AP

A szlovák elnök utalt arra, hogy Szlovákia tagja az EU-nak és a NATO-nak, és teljesíti ebből fakadó kötelezettségeit. Szavai szerint sikere következménye annak is, hogy a Cseh Köztársaságtól való leválás méltósággal következett be, és egymással szemben nem támasztottak területi követeléseket. "Magyarországon azonban egyre több az olyan hang, amely a trianoni szerződés érvénytelenítését követeli" - fogalmazott Gasparovic, aki szerint ezek a területi igények nemcsak Szlovákiát, hanem több európai országot is érintenek.

Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy Antall József, a rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnök 15 millió - "azaz a világon élő összes magyar" - miniszterelnökének vallotta magát, és ezt mondta Orbán Viktor is. "Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke pedig arról beszél, hogy Magyarország északon nem Szlovákiával határos, hanem Magyarországgal" - hangoztatta a szlovák államfő, hangoztatva, hogy ezek elgondolkoztató jelek.

"Egyedül kell megoldanunk" 

Gasparovic szerint Szlovákia alapvetően ellenzi, hogy a kialakult problémát nemzetközi síkra tereljék. "Azt egyedül kell megoldanunk" - jelentette ki, hozzátéve: "Üdvözöljük azonban az Európai Unió, az ENSZ és más szervezetek hozzájárulását egy megállapodás megkönnyítéséhez".

Az elnök kijelentette, hogy jól ismeri az ország magyarok lakta déli régióit. "Mindig mondtuk, hogy az állampolgárok közötti kapcsolatok ott egészen mások, mint a politikusok közötti viszony. Ezeknek a kapcsolatoknak ártanak azonban a politikai nyilatkozatok mindkét fél részéről" - fogalmazott Gasparovic. Egyúttal annak a meggyőződésének adott hangot, hogy azokhoz nem Szlovákiában adták meg a kezdő lökést.

Gasparovic aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a magyar politika negatív irányba mozgósíthatja a kisebbségeket. Ennek kapcsán emlékeztetett a nyelvtörvény elleni, a dunaszerdahelyi stadionban tartott nagygyűlésre, sérelmezve az ott elhangzott szlovákellenes nyilatkozatokat, a Nagy-Magyarországot ábrázoló térképeket és a magyar zászlókat. Emlékeztetett arra is, hogy a Magyar Gárda egyenruhás tagjai többször behatoltak szlovák területre, valamint arra is, hogy Budapesten megtámadták Szlovákia nagykövetét, a nagykövetség épülete előtt pedig szlovák zászlót égettek el.

Ivan Gasparovic szerint semmilyen közvetítés nem járhat eredménnyel, amíg követelések hangoznak el a trianoni szerződés revíziójára vonatkozóan. "Be kell látnunk, hogy ezek a követelések nem jók sem Szlovákia, sem Magyarország, sem Európa számára" - hangoztatta a szlovák elnök.

A Sólyom Lászlóval interjút készítő Reinhard Olt utalt arra, hogy az Európai Unióban nincs még két olyan ország, amely olyan rossz viszonyban volna egymással, mint Magyarország és Szlovákia. Arra válaszolva, hogy ki a felelős mindezért, Sólyom László kifejtette, a kapcsolatok rosszabbodásának több állomása volt azóta, hogy a szlovák kormányfő koalíciót kötött a szélsőséges nemzeti párttal. Azóta a szlovák állam több olyan lépést tett, amely hozzájárult a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok helyzetének rosszabbodásához. Példaként hozta fel a Benes-dekrétumok megerősítését, a magyar tankönyvekre vonatkozó törvénytervezetet, amely kizárólag szlovákul adja meg a földrajzi neveket, és a legutóbb elfogadott nyelvtörvényt. "Az azonban, hogy augusztus 21-én nem utazhattam be Szlovákiába, az említettek után is meglepetés volt" - fogalmazott a magyar államfő.

Sólyom László emlékeztetett arra, hogy tervezett komáromi látogatását kezdetben szándékos provokációnak nevezték, azután pedig szlovák részről különböző vádaskodások következtek. Kijelentette: "A gyakran említett párhuzam a tervezett komáromi látogatásom és a Varsói Szerződés államainak 1968. augusztus 21-i bevonulása között számomra egyáltalán nem értelmezhető."

Az EU foglalkozzon a vitával

A magyar államfő elutasította, hogy látogatása, az István király szobrának leleplezésén való tervezett részvétele Szlovákia szuverenitásának megsértését jelentette volna. Rámutatott: Szlovákia nagyon sok, magyarok lakta helységében található István-szobor. Ezek a szobrok a két ország közös történelméről tanúskodnak, és nem a magyar államiság demonstrálásáról van szó. Emlékeztetett arra is: Magyarország István király idején többnemzetiségű állam volt és máig az maradt. A történelem során többször előfordult, hogy magyarok az ország határain kívül éltek. Ez azonban nem változtatott azon, hogy kulturális és nyelvi egységet alkottak. "Ezt az egységet ma is és a jövőben is meg szeretnénk őrizni" - fűzte hozzá, utalva arra: ennek hangsúlyozása semmiképp nem jelenti területi igény hangoztatását.

Sólyom László © Túry Gergely

Sólyom szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a magyarok nem lennének elégedettek a határokkal. A revíziós politika a két világháború között létezett - emlékeztetett az államfő, egyszerűen abszurdnak nevezve, hogy Magyarországnak ma revizionista célokat tulajdonítsanak. "Egyértelmű, hogy a magyaroknak lojálisaknak kell lenniük azzal az állammal szemben, amelynek területén élnek, és integrálódniuk kell" - fogalmazott az államfő, hozzátéve: Európának ebben a térségében azonban nem jöhetnek létre etnikailag és nyelvileg homogén nemzetállamok.

A köztársasági elnök szerint szlovákiai beutazásának megtagadásával a szlovákok európai uniós jogot sértettek. A szlovák indoklás nem felel meg azoknak az igen pontosan meghatározott kivételeknek, amelyek esetében meg lehet tiltani a szabad átkelést egy schengeni határon. Ezt a jogsértést tisztázni kell, hogy el lehessen kerülni a hasonló eseteket. Ezért meg kell fontolni egy szerződésszegési eljárás lehetőségét az Európai Bíróság előtt - jelentette ki.

Sólyom László igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy az Európai Uniónak foglalkoznia kellene-e a vitával, hangsúlyozva, hogy az ügy az unió hatáskörébe tartozik. „Az Európai Unió már nem szén- és acélközösség, hanem az állampolgárok szabadságjogait biztosítani hivatott értékközösség” - fogalmazott az elnök. „Vigyáznunk kell arra, hogy ne alakuljanak ki [ismét] határok, sem az anyanyelv használatát, sem a személyek akadálytalan mozgását illetően" - hangsúlyozta. Az unió nem fordíthatja el a fejét, ha egyik tagállamában korlátozzák - sőt egyenesen büntetik - az anyanyelvhasználatot - jelentette ki a köztársasági elnök.

Addig nem kíván találkozni Gasparovic elnökkel, amíg a szlovák államfő nem ad magyarázatot a történtekre. Ez persze nem zárja ki, hogy többoldalú tanácskozásokon ne kerüljenek össze – tette hozzá Sólyom László. .