Vélemény Gerlóczy Ferenc 2009. április. 01. 19:29

Kisorosz volt a nagy orosz író

Dosztojevszkij szerint az egész orosz irodalom Gogol köpönyegéből bújt elő. Ez a köpönyeg azonban nem volt orosz - vagy legalábbis nem úgy, ahogyan sokan esetleg gondolnánk.


Nyikolaj Vasziljevics Gogol, a nagy orosz író kisorosz, azaz ukrán volt. Annyira tipikusan ukrán, hogy felmenői között - sok honfitársához hasonlóan - kozákok és lengyelek is bőven akadtak. Földbirtokos apja, aki - éppen lengyel származására utalva - még a Gogol-Jankovszkijnak nevezte magát, szintén írogatott (vígjátékokat), ám csak kedvtelésből, és - ellentétben a fiával - ukránul.

A fia, Nyikolaj azonban - akit Ukrajnában ukrán íróként ünnepelnek és Mykola Hoholnak neveznek - eleve nagyorosz nyelven kezdte irodalmi működését, írta meg például ama Köpönyeget, amelyből aztán az orosz írók mind kirajzottak. Ráadásul a két talán legjelentősebb művét, a Holt lelkek című regényt és a Revizor című drámát a nála tíz évvel idősebb orosz írófejedelem, Puskin ötletei alapján írta meg. Alig volt orosz író, akire Gogol ne lett volna hatással - legigazibb utódja azonban talán Bulgakov volt, aki a Holt lelkek főhősének, a halott jobbágyok elzálogosításából pénzt varázsoló szélhámosnak, Csicsikovnak a legújabb kalandjait is megírta. Bulgakov Csicsikovja, aki az 1930-as évek Moszkvájában már természetesen nem csézán utazik, hanem automobilban ül, annyit állapít meg, hogy bizony a jó öreg Gogol óta szinte semmi sem változott - hacsak az nem, hogy még több lett a poloska a városban.

Gogol karikatúra

Az, hogy Gogol ukrán létére oroszul írta a műveit, korántsem jelent akkora nyelvváltást, pláne kulturális fordulatot, mint feltételeznénk. A két nyelv közötti különbség - különösen a közeli nyelvrokonok híján levő magyarok szemében - nem olyan óriási. Az orosz és az ukrán - a fehérorosz és a ruszin mellett - a keleti szláv nyelvek csoportjába tartozik, s csupán a 14-15. században különült el egymástól. Az első orosz államnak még Kijev volt a központja, az első orosz irodalmi emlékek - például az Igor ének - egyszerre számítanak orosz és ukrán nyelvű írásoknak.

A képet az is árnyalja, hogy a Szovjetunió felbomlásakor még 52, ma már csak 46 milliós Ukrajna lakosságának csaknem húsz százaléka nem egyszerűen orosz ajkú, hanem ezen belül gyakran oroszul beszélő, ám ukrán identitású emberként határozza meg önmagát. Ezen felül, ha egy ukrán és egy orosz úgy társalog, hogy ki-ki a maga anyanyelvén beszél - éppen olyan könnyedséggel megértik egymást, ahogyan egy spanyol is megérteti magát egy portugállal, vagy egy norvég dán embertásával. És persze az is fontos szempont, hogy mind a modern orosz, mind a modern ukrán irodalmi nyelv csupán a 19. század elején, vagyis Gogol működésének idején kezdett kialakulni. Az, hogy Gogol az orosz irodalmi nyelv megteremtéséhez járult hozzá, nem pedig ukránul írta az életművét, tény - de akár fordítva is történhetett volna.

Ha fordítva történik, valószínűleg nem Tarasz Sevcsenko, az ukrán Petőfi, hanem Hohol lett volna az ukrán irodalom atyja. De Hohol Gogolként és oroszul írt. Óriási hatása az orosz - és azon keresztül az ukrán kultúrára olyan apróságokban is megmutatkozik, hogy például róla nevezték el gogol-mogolnak a torokfájás ellen Oroszország (és Ukrajna)-szerte fogyasztott cukrozott felvert tojást, és - ami jellegzetesebben mai hatás - az oroszok és az ukránok, amikor a google-lal keresnek meg valamit a neten, a népszerű keresőt, amit a magyarok guglinak mondanak, előszeretettel nevezik - gogolnak.

Borítókép forrása: Wikipedia, Gogol

hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.