hvg.hu: Két héttel elhalasztották a szakszervezetek demonstrációját, mellyel a kormány gazdasági tervei ellen akarnak tiltakozni. Változik-e a program most, hogy Gyurcsány Ferencet várhatóan Bajnai Gordon váltja a miniszterelnöki poszton?

Pataky Péter: Április 18-án megtartjuk a demonstrációt a Kossuth téren. Fő követeléseink nem változtak. A jelenlegi kormány gazdasági csomagja úgy rendezi át a dolgozók adó- és járulékterheit, hogy a legalacsonyabb jövedelműek terhe növekszik, miközben a magasabb jövedelműeké és a vállalkozásoké csökken. Mi ezzel nem értünk egyet, és nem értjük, miért hagyták figyelmen kívül javaslatainkat, amelyek pontosan ellenkező irányba vitték volna az adócsomagot, megszüntetve ezt az igazságtalanságot, miközben a kitűzött költségvetési hiánycélt tiszteletben tartották.

hvg.hu: Mi a szakszervezetek elképzelése?

P. P.: Semmiképp sem szabad megengedni, hogy a jelenlegi tendencia folytatódjék. Az utóbbi időben ugyanis folyamatosan átterhelik a munkavállalókra a gazdasági válság terheit. Itt van a járulékfizetés problémája. A munkáltatók költségei folyamatosan csökkennek, míg a munkavállalók hozzájárulásai folyamatosan nőnek. A legújabb javaslatok átalakítanák a személyi jövedelemadót, és emelnék az áfakulcsokat. Ezáltal az alacsonyabb jövedelműek, mégpedig azok, akiknek a keresete valamivel meghaladja a 71 500 forintos minimálbért, mondjuk bruttó kilencven-százezer forint körüli, rosszul járnak. Ennek az összegnek a nettó tartalma nem fedezi még a létminimumot sem. E réteg tagjai másfél millióan vannak, egyik napról a másikra élnek, nincs közük azokhoz a vállalkozókhoz, akik minimálbérre vannak bejelentve, de valójában sokkal többet keresnek. És akkor még egy szót sem szóltam a munkapiacról kiszorult, munkanélküli szegényekről. Nem értem, miért kell elengedni az szja különadóját a 7,5-8 millió forintos évi jövedelem fölött? Azt még elfogadom, hogy a vállalkozóknál elengedik a szolidaritási adót, hogy több jusson nekik a fejlesztésre, de miért kímélik a legmagasabb jövedelműeket? Tudom, ez évi viszonylatban nem több tizenhat-tizenhét milliárd forintnál, de ez nem győz meg, mert a közterheket a gazdagoknak is viselniük kell, amikor a legszegényebbeket megszorítják, többek között az áfa növelésével. Ez különösen azt a munkavállalót érinti súlyosan, aki szinte a teljes jövedelmét a családja és a saját alapszükségleteire fordítja.

Pataky Péter © Túry Gergely

P. P.: Természetesen. De azt sem lehet ilyen differenciálatlanul, ahogy ez a kormány jelenlegi tervezetében szerepel. Egyetértünk azzal, hogy el lehet engedni bizonyos vállalkozói terheket, de csak célzottan. Elejét kell venni annak, hogy a vállalkozó kivegye a pénzt a boltból és felélje. Egyszerű technikákat alkalmazva el kell érni, hogy a járulékok csökkentéséből keletkező jövedelmet a termelőeszközök korszerűsítésére, piacbővítésre, munkahelyteremtésre fordítsák. Sajnos, a jelenlegi törvényjavaslatok rosszak, a terhek átrendezésének iránya téves, és nagyon kétséges, hogy a válságot lehet velük kezelni.

hvg.hu: Jelenleg a válság már nemcsak gazdasági jellegű, politikai is. Gyurcsány Ferenc reformprogramja nem kis mértékben a szakszervezetek ellenállása miatt puhult fel 2008 végén. Nem éreznek lelkiismeret-furdalást azért, hogy a miniszterelnök politikai pályája zátonyra futott?

P. P.: Mi csak a dolgunkat tesszük. Bosszant az a megközelítés, hogy Gyurcsány programja a Reformszövetségnek kevés, a szakszervezeteknek meg sok volt. Mi nem azt mondtuk, hogy ne legyenek megszorítások, csak azt, hogy az értelmetlen, szakszerűtlen és buta sarcokkal ne kísérletezzenek. Nincs értelmük ugyanis olyan megszorításoknak, amelyeknek előre láthatóan nem lesz semmiféle eredményük. Legjobb példája ennek a kedvezménycsomaggal kapcsolatos adóelképzelés. Minden közgazdásznak és vállalkozónak az róla a véleménye, hogy kontraproduktív. Az ebédjegy és az üdülési csekk megadóztatásából a költségvetésnek nem lenne érdemleges bevétele, viszont jelentősen csökkenne a munkavállalók nettó jövedelme. Ugyanakkor számos ágazatot érintene hátrányosan, aminek következtében legalább 15-20 ezer munkahely szűnne meg. Mégis meg akarják adóztatni, ugyanúgy, mint az önkéntes nyugdíjpénztárakat. A közcélú adományozás kedvezményeit is meg akarják szüntetni, amitől riadót fújt az egész civil szféra, teljes joggal, mert ezek az intézkedések kártékonyak, és egyáltalán nem segítenek a válság kezelésében.

hvg.hu: Ha ilyen keményen ellenállnak a már idejétmúlt Gyurcsány-programnak, mit szólnak Bajnai programjához, amely spórolna a szociális és nyugdíjkiadásokon, eltörölné a távhő- és gázártámogatást, megszüntetné a "szocpolt és félszocpolt", befagyasztaná a családi pótlékot, csökkentené a lakástámogatásokat és a gyed időtartamát?

P. P.: Egyelőre nincs róla véleményünk, mert csak találgat a média is, semmit sem tudunk róla. Kérdezheti, miért tiltakozunk akkor még mindig a Gyurcsány-program ellen? Azért, mert emlékeztetni akarjuk azokat, akik Bajnai programját írják, hogy amit Gyurcsánynál kifogásoltunk, véletlenül se kerüljön bele az új csomagba. De vannak kétségeink, már csak azért is, mert Bajnai erősen kötődik a nagyvállalkozói lobbicsoporthoz, amely Reformszövetség néven van jelen a nyilvánosságban. Azt mondják a Reformszövetség programjáról, hogy radikális. De nekünk nem radikális, hanem racionális programra van szükségünk a gazdasági válságból való kilábaláshoz. Olyan programra, amely nem közgazdasági teóriákra, hanem a valóságra épül, és a szakszervezetek is támogatnák.

hvg.hu: Félő, hogy önök a kör négyszögesítését szeretnék. A munkanélküliség növekedését is a kormány számlájára írják?

P. P.: Tény, hogy az immár 9 százalékos munkanélküliséget nem annyira a kormány hibáival, mint a világgazdasági válsággal lehet összefüggésbe hozni. Ennek tudható be, hogy az év elejétől csökkennek a reálkeresetek, a vásárlóerő megcsappanása miatt a kiskereskedelmi forgalom csökken. Félő, hogy azok a cégek, amelyek elveszítik a piacaikat, bezárják a kapuikat, az egész magyar gazdaság lejtőre került.

hvg.hu: Önök támogatják vagy ellenzik az előrehozott választásokat?

P. P.: Mi ezzel nem foglalkozunk. Nekünk mindig az éppen regnáló kormányok intézkedéseivel vannak konfliktusaink. Valójában arra lenne szükség, hogy a politikai pártok, a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodjanak az alapvető célokban és a legszükségesebb lépésekben úgy, ahogy erre a világban több példa is volt már. Sajnos, ennek Magyarországon eddig nem volt esélye, és nem a szakszervezetek miatt. Ha a választások után - akármikor tartják is  - új kormány alakul, és azt tapasztaljuk, hogy rossz irányba megy, ugyanúgy tiltakozni fogunk a munkavállalók számára hátrányos intézkedései ellen.

Pelle János