Milliárdos összeggel tartozik a Megyeri híd építője
A Megyeri híd az Új Magyarország program látványos, kiemelt projektje volt, ehhez képest a beruházás alvállalkozóit még most sem fizették ki teljesen. A beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. elnök vezérigazgatója, Reményik Kálmán igyekezett megnyugtatni az elkeseredett kisvállalkozókat, ám ő közvetlenül nem tud beavatkozni az alvállalkozó Ganz Acél Zrt. és a vele szerződő kisebb cégek közötti elszámolási vitákba. Az alvállalkozók péntek délelőtt demonstrálnak a hídnál.
Horváth László, az Artjob Kft. termelési igazgatója, negyven másik céggel együtt ragaszkodik hozzá, hogy azonnal fizessék ki a Megyeri hídon végzett munkákról benyújtott számláit. Ő kezdeményezte, hogy a beruházáson munkát végzett, és ki nem fizetett alvállalkozók, összesen mintegy negyven cég, egységesen érvényesítsék az érdekeiket. A hídnál pénteken demonstrálnak a ki nem fizetett alvállalkozók.
hvg.hu: Milyen munkát végzett cégük a Megyeri hídon? Mekkora a követelésük, és kivel szemben áll fenn?
Horváth László © Stiller Ákos |
hvg.hu: Maradjunk a Megyeri hídnál, amely kiemelt projektként készült. Milyen konstrukcióban épült? Ki volt a fővállalkozó, és hány alvállalkozóval kötöttek szerződést?
H.L.: Több mint negyven cég ötszáz munkása dolgozott a hídon: a tényleges munka legnagyobb részét a beruházók külsősökkel, kis- és közepes vállalkozások dolgozóival végeztették. Nincs róluk teljes áttekintésem, hiszen nem sikerült mindenkivel felvennem a kapcsolatot. Az biztos, hogy a Ganz Acél Zrt. több mint negyven cégnek tartozik, különböző összegekkel.
hvg.hu: Ismeretei szerint mekkora összegekről van szó? Reményik Kálmán, a NIF Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy tudja, ez az összeg 720 millió forint.
H.L.: Az általam képviselt cégek együttes követelése a Ganz Acél Zrt.-vel szemben meghaladja a kétmilliárd forintot. Ezek az alvállalkozók saját munkásaikat rendben kifizették, nem is tehettek mást: ha egy cég nem fizeti be idejében a dolgozói után a járulékot, vagy az elvégzett munkák után az áfát, az APEH inkasszó alá helyezi a számláját, annak ellenére, hogy akár százmilliós az a kintlévőség, amely állami beruházás kivitelezéséből származik. Többeket közben az APEH is ellenőrzés alá vont. A Megyeri hídon munkákat végzett kis- és középvállalkozások jelentős része fizetésképtelenné vált, tönkrement. Van olyan vállalkozó, aki teljesen eladósodott, eladta a házát, a gépkocsiját, hogy kifizethesse a munkásait, s jelenleg egy konténerben lakik. Személyes tragédiával fizet azért, hogy hitt a Ganz Acél Zrt. vezérigazgatójának, dr. Varga Gusztávnak és igazgatójának, Horváth Szabolcsnak, akik folyamatosan azzal biztattak bennünket, hogy nincs semmi probléma, kissé csúszik a számlák kifizetése. Most pedig nem tudunk kapcsolatba lépni velük, az említett cégnél senki nem veszi fel a telefont. Egyébként dr. Varga Gusztáv a pénzügyminiszter által alapított Nemzetközi Vagyonkezelő tanács ügyvezető tanácsának tagja.
hvg.hu: A Megyeri hidat tavaly szeptember végén adták át. Miért vártak mostanáig?
H.L.: A magyar üzleti élet úgy működik, hogy bár a szerződésben harminc napos fizetési határidő szerepel a számlák kiegyenlítésére, ezt soha nem tartják be, inkább hatvan-kilencven nap után fizetnek. Ehhez hozzászoktunk, türelmesek voltunk. Amint a Megyeri hidat átadták a forgalomnak, megszűnt a fizetés. Szóban ugyanakkor felajánlották, hogy faktoráltassuk a követelésünket, illetve a polgári peres úton érvényesítsük az igényeinket. Erre azonban érthetően nem vagyunk hajlandók, ahogy a többi vállalkozó sem, ugyanis ez az eljárás éveket vehet igénybe.
hvg.hu: Felkeresték a Megyeri híd beruházóját, a Nemzeti Infrastruktúra (NIF) Zrt.-t is?
Reményik Kálmán, a NIF Zrt. elnök-vezérigazgatója |
hvg.hu: Ön említette Horvát Lászlónak, az Artjob Kft. termelési igazgatójának, hogy a NIF Zrt. kezdeményezte az illetékes minisztériumoknál az állami nagyberuházások finanszírozási rendszerének megváltoztatását, de a javaslataikat nem fogadták el. Mondana erről közelebbit? |
hvg.hu: A NIF Zrt. a 2008. év során 25,5 milliárd Ft bruttó összeget utalt át a kivitelező Hídépítő Zrt.-nek, a Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása alapján, az összegből 2008. október 30-ig 7,1 milliárd Ft-ot utaltak át a Ganz Acél Zrt.-nek. Ennek ellenére a virágzó nagyvállalatnak tűnő Ganz most nem fizet, telephelyén kikapcsolták az áramot, a vizet és a gázt, a bankszámláit pedig felszámolta. Mi több, már telefonon sem lehet elérni. Feltételezték egy ilyen megbízhatónak tűnő cégről, hogy váratlanul csődbe megy?
H.L.: A Ganz Acél Zrt.-vel 2008 májusában szerződtünk, akkor még úgy tűnt, szilárd lábakon áll. Most viszont arra való hivatkozással nem fizet nekünk, hogy neki sem fizetett a Hídépítő Zrt. Sajnos a magyar állam nem ellenőrizte, hogy a kivitelező (Hídépítő Zrt.), a fővállalkozó (Ganz Acél Zrt) és a munkát végző alvállalkozók között a pénzügyi elszámolás megtörtént-e. Vagyis az állam még az ilyen kiemelt nagyberuházásoknál is lemond számonkérési jogáról az általa folyósított összegek tekintetében, ami abszurdum. Reményik Kálmán úr azt állította, a NIF Zrt. többször javasolta már a kormánynak, hogy módosítsák az idevonatkozó jogszabályokat, de a kérése süket fülekre talált, eddig semmi sem történt.
hvg.hu: Elképzelhető EU-s országban, hogy az állam lemondjon saját beruházásai pénzügyi felügyeletéről?
H.L.: Csak Németország gyakorlatát ismerem, ott ilyesmi elképzelhetetlen. Törvény rendelkezik arról, hogy ha a fővállalkozó elindít egy munkát, melynek negyvenkét egymással szerződött alvállalkozója van, és mondjuk a negyvenkettediket nem fizeti a negyvenegyedik, holott rendben elvégezte a munkát, akkor elmehet a fővállalkozóhoz reklamálni, annak pedig kötelessége kifizetni a számláját. Természetesen a vétkes alvállalkozót ezek után kizárják a munkálatokból, és feketelistára teszik.
hvg.hu: Önök január 19-én már tartottak egy demonstrációt Budapesten, a Ganz Acél Zrt. Golgota utcai telephelye előtt. Most a Megyeri hídon tüntetnek. Elképzelhető, ha ez így megy tovább, a VÉSZ (Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége) példáját követve “visszabontják” a hidat, amennyiben nem fizetik ki önöket?
H.L.: Tárgyaltunk már Éliás úrral, a VÉSZ elnökével, de végül úgy döntöttünk, hogy nem működünk együtt vele. Amúgy “visszabontásra” nyilvánvalóan nem kerülhet sor, azért sem, mert a Megyeri híd az ország tulajdona, melyben nem tehetünk kárt. Ettől függetlenül mindent megteszünk érdekeink érvényesítéséért, létrehozzuk a “Megyeri híd károsultjai” nevű társadalmi egyesületet. Amennyiben a pénteki demonstrációnk nem vezet eredményre, azaz a több mint negyven alvállalkozó nem kapja meg a pénzt, ami jogosan jár nekik, az Európai Bizottsághoz fordulunk, hivatalos levelet írunk Brüsszelbe.
Pelle János