Hogy mi minden hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által kezdeményezett úgynevezett „nemzeti csúcs” szombati ülésén, arról az olvasó már részletesen tájékozódhatott. Az 1998 és 2002 között házelnöki posztot vivő Áder János fideszes országgyűlési képviselő, egy focimeccsen szerzett sportsérülése okán begipszelt, fölkötött bal karral jelent meg az Akadémián. A hvg.hu tudósítójának azt mondta: azért jöttek el, hogy elmondják a véleményüket. Lapunk azon fölvetésére, hogy a vélemény elmondásának színhelye miért nem az Országgyűlés, Áder úgy reagált: „Miután Gyurcsány Ferenc egy másik fórumon kíváncsi volt a véleményünkre, úgy gondoltuk, hogy ezt a fórumot is kihasználjuk. A köztársasági elnök magatartása világos, egyértelmű és kijózanító volt mindenki számára” – szögezte le.

Demján Sándor. Dohányzás a a tilosban. © Szegő Péter

Áder szerint azonban a köztársasági elnök megtehette, hogy nem jön el, de a Fidesz nem. Ha a párt képviselői nem vettek volna részt a megbeszélésen, akkor az összes idevonatkozó elemzés középpontjában az állt volna, hogy miért nem jött el a Fidesz. Hozzátette: mellékes kérdés, hogy valaki eljött-e vagy sem. „A lényeg az, hogy van-e a kormánynak olyan programja, amely a mostani válság megoldására alkalmas. Úgy látom, hogy nincs. A kormányfő egy PR-rendezvényt hozott össze” – tette hozzá.

Az 1991 és 1994 között jegybankelnök, előtte ipari és kereskedelmi miniszter Bod Péter Ákos az ebédszünetben optimistább volt, mint a tíz órai kezdéskor. Azt mondta: közgazdaként nagyon tetszik neki, hogy az ebédszünet csúszás nélkül kezdődött. „Aki az idővel tud gazdálkodni, arról föltételezhető, hogy a költségvetési adófillérjeinket sem szórja szét. A hozzászólások pedig összeszedettek, célratörők és nagyon világosak voltak. Meg vagyok elégedve az idáig tartó résszel.” Arra a fölvetésre, hogy mindennek nem a Parlament épületében kellene-e elhangoznia, az Antall-kormány egykori minisztere úgy válaszolt: „A nemzeti csúcsnak bizalomépítő jellege van. A parlamenti munka egy autógyár, ez pedig egy autószalon, ahol villognak a vakuk.

A 2001 és 2002 között oktatási miniszter, 2006 és 2008 között fideszes országgyűlési képviselő Pálinkás József a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként a nemzeti csúcs házigazdája volt. Szerinte van annak értelme, hogy a tanácskozás által fölvetett dolgokról nyíltan, a nagy nyilvánosság előtt beszéljünk. „Ki-ki a saját pozíciójának megfelelően beszél” – tette hozzá. A hvg.hu azon kérdésére, hogy ez az „egymás mellett történő elbeszélés” finom megfogalmazása volt-e, az akadémiai elnök igennel felelt. Hozzátette: voltak üdítő kivételek, de konkrét nevet lapunk kérésére sem volt hajlandó említeni. Annyit elárult: „a volt jegybankelnökök hozzászólásai világos beszédek voltak”. Pálinkás elismerte, hogy „közjogi értelemben” a tanácskozás semmilyen legitimációval sem bír, de – mint mondotta – „szellemi legitimációja” ettől még van.

Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke, Magyarország leggazdagabb embere szerint a nemzeti csúcsnak van értelme. „Legalább a TV-nézők különböző véleményeket hallhatnak, a sajtó pedig le tudja írni, hogy mennyiben különbözőek ezek a vélemények.” Lapunk azon kérdésére, hogy az egymás mellett történő totális elbeszélés zajlik-e, Demján igennel válaszolt.

Debrecen polgármestere, a Fidesz alelnöke és frakcióvezető-helyettese, Kósa Lajos szerint pártja azért képviselteti magát a tanácskozáson, mert „ebben a válsághelyzetben ne mondhassa a miniszterelnök, hogy a politikai partnerek nem tudnak leülni egy asztalhoz”. Úgy fogalmazott. „Le tudunk ülni, csak nem értünk egyet azzal, amit a kormányfő mond.”

Boross Péter volt miniszterelnököt, az MDF frakcióvezető-helyettesét nem sokkal a nemzeti csúcs vége előtt kapta a hvg.hu mikrofonvégre. Úgy vélte: a tanácskozásnak volt értelme, de túl sok megszólalási lehetőséget kaptak a pártok, amelyeknek inkább az Országgyűlésben kellene vitatkozniuk. Szerinte jobb lett volna, ha több megszólalási lehetőséget kapnak azok, „akik láttak közelről gazdasági szervezetet”, például a kamarai vagy a bankvezetők. Hozzátette: összekeveredik két téma, a kríziskezelés és a távlati megoldások kérdése.

Orbán Gyurcsányt nézi a kivetítőn © Szegő Péter

Szent-Iványi Istvánt, az SZDSZ európai parlamenti képviselőjét, a párt Országos Tanácsának elnökét a hvg.hu Fodor Gábor SZDSZ-elnök azon, pénteki kijelentésével szembesítette, mely szerint eddig is volt nemzeti csúcs, az Országgyűlés. Szent-Iványi szerint azzal, hogy pártja megjelent a nemzeti csúcson, kifejezte, hogy párbeszédre van szükség a gazdasági és a politikai élet szereplői között. Ez a fórum lehetőséget kínált erre – vélte a liberális EU-képviselő. „A társadalmi és a gazdasági életnek, illetve a külföldnek megnyugtató üzenetet közvetíthet, hogy képes a politika ebben a nehéz helyzetben legalább a problémák közös megvitatására. Ezért jöttünk el, de nem gondoljuk azt, hogy a nemzeti csúcs bármilyen értelemben döntéshozó fórum lehetne, sokkal inkább a nézetek ütköztetésének terepe.” Szent-Iványi szerint a nemzeti csúcs beteljesítette „a korlátozott várakozásokat”.

A párt júniusi, elnökválasztó küldöttgyűlésén Fodor Gábort támogató Szent-Iványit arról kérdezte még a hvg.hu, hogy a párt belső megosztottságának volt-e a jele, hogy a parlamenti pártok számára fönntartott délelőtti blokkban az SZDSZ két vezetője, a pártelnök és a frakcióvezető egyaránt fölszólalt – az összes parlamenti párt közül egyetlenként. „Ez azt akarta szimbolizálni, hogy az SZDSZ egységes és megengedheti magának, hogy két vezetője is beszéljen. Nagyon örülök annak, hogy mind a helyzetmegítélésben, mind a terápia hogyanjában nincs érdemi különbség a párton belül” – reagált az Országos Tanács elnöke.

Ugyanerről Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője a hvg.hu-nak azt mondta: „Szerettük volna demonstrálni, hogy gazdaságpolitikai, költségvetési kérdésekben az SZDSZ, a párt Ügyvivői Testülete és frakciója teljesen egységes.”Arról, hogy mi értelme volt a nemzeti csúcsnak, a volt gazdasági és közlekedési miniszter úgy nyilatkozott: „A mi szempontunkból két hozadéka volt. Egyrészt a miniszterelnök elmondta a zárszavában, hogy javítandónak tartja az MSZP és az MDF által közösen benyújtott plafontörvény-tervezetet és hajlandó elmozdulni az SZDSZ által javasolt irányba. Másrészt a stabilitási és adóreform-alap létrehozásával is egyetértett. Abban bízunk, hogy mindezt az Országgyűlésben is képviselni fogja a miniszterelnök.

Szegő Péter