Izlandii kórus a rejkjavviki parlament elött. Kinek a nótáját fújják? © AP

Idézet a Moscow News Weekly mai számából: „A globális pénzügyi válság elérte az országot. Alig 24 óra alatt leértékelődött a nemzeti valuta, a bankszektor megmentése érdekében pedig több nagybankot államosítottak. Oroszország 4 milliárd eurós pénzügyi segítség nyújtásáról tárgyal." Ne ijedjenek meg, az írás nem Magyarország, hanem Izland sanyarú helyzetét részletezi. A szerkesztőségi álláspont egyértelműen támogatja a Putyin-kormányzatot, hogy egy pusztán politikai döntés keretében segítse ki a nyugati orientációjú apró szigetországot.

Orosz viszonylatban aprópénzről van szó, Moszkvának viszont barátokra van szüksége a nyugati világban. A cikk végül még az izlandi miniszterelnököt is idézi, aki a Casablanca című film híres zárómondatát küldi az orosz olvasóknak: „This is the beginning of a beautiful friendship". Egy gyönyörű barátság vette kezdetét. Most kell elsírni magunkat.

Nézzük ehhez képest, mi történt Magyarországon az utóbbi hetekben. Egy egyszerű „timeline" felvázolása megérthetővé szokta tenni az eseményeket.

1. Immár évek óta folyik a harc az ország két legnagyobb cége, így jelképesen Magyarország megszerzéséről. A Molról és az OTP-ről sokszor terjedtek már el felvásárlási pletykák, amelyek mögött rendre Oroszországot lehetett sejteni. Az oroszok a spájzban - mindkét vállalatban papíron is részesedést szereztek, a pletykák szerint viszont kézen-közön a hivatalosnál máris sokkal nagyobb pakettel bírnak. A harc egy világméretű háború kis vidéki frontja: az olajból és gázból meggazdagodott oroszok el akarják költeni a pénzüket, méghozzá úgy, hogy azért hosszú távra vásárolhassanak befolyást. Így természetes uniós hídfőállás Budapest, bankot és olajvállalatot szerezni errefelé nemzeti érdekük. Az ellenzék az orosz befolyás segítésével vádolja évek óta a kormányzatot, Medgyessy Pétert (a D209-est), Gyurcsány Ferencet, az MSZP-ét, és a KGB-és kapcsolatokkal rendelkező titkosszolgálati vezetőket. A háború velejárója, hogy a viszonyok zavarosak, néha az osztrákokról derül ki, hogy orosz érdeket tolnak, néha a németekről, néha mindenkiről, beépített emberek vannak mindenhol. (Lásd jobboldali támadások a Fidesz egyre erőteljesebb atlanti elköteleződése miatt)

2. A közelmúltban kirobbant megfigyelési ügyben a Nemzetbiztonsági Hivatal lefoglalta az UD Zrt. biztonságtechnikai cég számítógépeit, szervereit, telis tele Csányi Sándor cégérdekeltségeinek részletes adataival. Csányi az ország leggazdagabb embere, a legnagyobb bank, az OTP elnök-vezérigazgatója, a nemzeti olajvállalat, a Mol alelnöke. Piaci pletykák szerint mindkét cégben - a saját nevén bevallott részvénypaketteken kívül – így vagy úgy nagyobb szeleteket tart ellenőrzése alatt és – már csak saját érdekében is – rühelli az oroszokat. Az UD Zrt. vezetői szerint a Mol informatikai átvilágítását is elvégezték. Nem kétséges, az OTP-ről és a Molról, Csányi érdekeltségeiről, üzleti viszonyairól mindenféle hasznos adattal rendelkeztek, az adatok most a titkosszolgálatnál, a rendőrségnél, a kormányzatnál.

3. Csányi sokféle módon akarta befolyásolni a politikát, leginkább a korábban leírt tét miatt. Jó kapcsolatokat ápol Orbán Viktor volt miniszterelnökkel, a pletykák szerint pedig – legalábbis felerészben – befolyással bírt az MDF-re, egy kis ellenzéki pártra. A másik felére egy baloldali érzelműnek nevezett másik milliárdos Leisztinger Tamás volt hatással. Az MDF jobbfelé húzása felgyorsíthatta volna a jelenlegi – az ellenzék szerint tehát Moszkva-barát -kormányzat bukását, Csányi számára pedig kedvezőbb politikai klíma esélyét teremtette volna meg. Az MDF elnökválasztásának sztorija ismert, a kísérlet elbukott. Csányi - egy telefonbeszélgetés kiszivárogtatásával – komoly figyelmeztetést kapott, hogy a fellegekből beleránthatják a sárba. A Csányi-Leisztinger egyensúly felbomlott az MDF körül, a Tisztelet Társaságának kivonulása, a frakció felbomlása egyértelműen Gyurcsány esélyeit növeli a hatalmának fenntartására.

4. Közben kitört a pénzügyi válság, amely a világ tőzsdéinek zuhanásával, devizák gyengülésével, szélesebb értelemben a nyugati világ hitelből épített, fikciós vagyonának jelentős leértékelődésével jár, vele szemben pedig Ázsia, az olajországok és Oroszország (az árut és energiát valójában megtermelő régiók) befolyásának növekedésével.

Az igazi pénz tehát ezen régiókban halmozódott fel. A válság oldalágán, mondhatnánk a nagy viharok – copyright Király Júlia – oldalszelében Oroszoroszág számára remek lehetőség kínálkozik olyan kisebb-nagyobb barátok szerzésében, mint Izland, vagy Magyarország.

Ilyen kis nyitott gazdaságokban, a gazdasági-pénzügyi bajok generálásához nem kell sok pénz, a támadásoknak még egészséges devizák, bankok, cégek is áldozatul eshetnek. A támadások eszközéül a fedezeti alapok (hedge fundok) állnak, amelyek jelentős orosz pénzt kezelnek, nem kétséges, hogy a hullámokra felülhetnek olyan ismert alapok is (lásd Soros), amelyeknél megvan a know-how országok és devizák bedöntésében

5. Magyarországot könnyű megingatni, a labilis egyensúlyi helyzete, a növekedési kilátásai miatt egyszerű préda, ráadásul most védelmezői, Európa és Amerika egészen mással vannak elfoglalva. Amerika segíthet ugyan baráti arab pénzek felkutatásában, de az eszközök végesek. Ebben az összefüggésben nem árt felfigyelni Orbán Viktor arab kapcsolatkeresésére, és a Mol tulajdonosai között felbukkant ománi befektetőkre

Moszkva szívesen segít majd, efelől ne legyenek kétségeink. „This is the beginning of a beautiful friendship".

Mózer András