Galba-Deák: harcoljanak a bankok az uzsora ellen
Galba-Deák Ádám, az ELTE harmadéves politológia szakos hallgatója a Demokratikus Hálózat elnöke. A DH tagjai szorgalmazzák a bangladesi szegények bankjának meghonosítását Magyarországon. Az intézményt szerintük a „gátlástalanul nyerészkedő” hazai kereskedelmi bankoknak kellene finanszírozniuk.
hvg.hu: Kikből áll a Demokratikus Hálózat, és mi a célja?
emlékmű lábánál. Együttműködést vár
a bankoktól
Galba-Deák Ádám: A Demokratikus Hálózat idén tavasszal alakult, jelenleg bejegyzés alatt áll. Mi, az alapítók, az Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Demokrácia Akadémiáján találkoztunk össze. Valamennyien fiatalok, határozottan baloldali meggyőződésűek vagyunk. Többek között megemlékeztünk Ságvári Endréről, és Monokon falukutató tábort szerveztünk.
hvg.hu: Most pedig a banktőkét sarcolnák meg a társadalmi szolidaritás nevében.
G.-D. Á: Felfogásunk szerint a baloldalnak nem kell feltétlenül lojálisnak lennie a tőkéhez, csak együtt kell működnie vele. A bankok monopolhelyzete ugyanakkor elfogadhatatlan a számunkra. Megtehetik, hogy akár egyik hónapról a másikra harminc százalékkal megemelik a kölcsönök kamatait, amivel az egész gazdaságot lehetetlen helyzetbe hozzák. Ez ellen a kormányzatnak fel kell lépnie.
hvg.hu: Magyarországon 2002 óta baloldali kormány van, ugyanakkor egyre nagyobb méreteket ölt az eladósodás.
G.-D. Á: Tűrhetetlennek találjuk a helyzetet, ezért kezdeményeztük a bankok elleni fellépést. Hogyan tehetik meg, hogy harminc-negyven éves futamidejű kölcsönökre vesznek rá embereket, úgy, hogy az első hat hónapban kedvezményes törlesztést, vagy akár semmit sem kell fizetniük? Az ilyen hitelkonstrukciókat azonnal meg kellene szüntetni. Ehhez azonban szükséges lenne kiterjeszteni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogkörét, illetve etikai kódexet kellene elfogadtatni a pénzintézetekkel. A bankok önkényes, törvényes, de etikátlan szerződésmódosításaik következtében egyik napról a másikra emberek százai, ezrei kerülhetnek utcára. Életmentő bank az uzsorások áldozatainak Kevésbé vehemens okfejtéssel, de másnak is eszébe jutott már a bangladesi modell adoptálása. Egy budapesti tolmácsnő a fejébe vette, hogy helyrerázza a feje tetejére állított világot. Tovább a hvg.hu cikkéhez.
További cikkek a hvg.hu-n a kamatos pénz, az uzsora világáról:
Uzsorások a cigánytelepen
Uzsorások a cigánytelepen 2.
Félreértett uzsorások
hvg.hu: Önök a bankok áldozatvállalásával enyhítenének a cigányság sorsán. Gondolja, hogy ez megvalósítható?
G.-D. Á: Sajnos, éppen a legszegényebb vidékeken terjedtek el az uzsorakölcsönök. Márpedig ott egy család egzisztenciája tönkre mehet egy harmincezer forintos uzsorakamat miatt, elvehetik a házukat, földönfutóvá tehetik őket. Az uzsorások elveszik a segélyeiket, mégsem képesek törleszteni a tartozásaikat. Ezt mi Monokon, ahol falukutató táborban voltunk, közelről láttuk. Szepessy Zsolt polgármester látott bennünket vendégül, akit sokan megbélyegeztek állítólagos rasszizmusa, cigányellenessége miatt, szerintünk alaptalanul.
hvg.hu: Az uzsorakamat jelensége hosszú évek óta közismert, mégsem történt semmi a hatóságok részéről.
G.-D. Á: De ha a civil szervezetek összefognak, megváltozhat a helyzet. Mi is támogatjuk a szegények bankjának megalapítását, pontosabban a Bangladesben eredményesen működő mikrohitelezés hazai meghonosítását. Ismeretes, hogy a később Nobel-díjjal elismert Mohamed Junisz a hetvenes években tíz-húsz dolláros kölcsönöket nyújtott kézműveseknek, akik ezzel ki tudtak emelkedni az adósságok örvényéből. Hasonló vállalkozásra szeretnénk rávenni a hazai nagybankokat. Ez év első felében a legnagyobb hazai bank 170 milliárd forint profitot könyvelhettek el. Azaz munkanaponként 1,35 milliárd forint volt a nyereségük. Ezt érdemes összevetni magyar állam szociális kiadásaival, amelyek egész évben 60 milliárd forintot tesznek ki. Ezek után érthető az a követelésünk, hogy a kereskedelmi bankok járuljanak hosszá a szegények bankja létrehozásához. Egy napi nyereségükkel meg lehetne alapítani Magyarországon ezt a bankot.
hvg.hu: Milyen tevékenységet finanszírozna meg a szegények bankja?
G.-D. Á.: Kölcsönökkel ösztönözni lehetne a kedvezményezetteket, hogy végezzenek kézműves tevékenységet, például létesítsenek fazekasműhelyt, illetve fonjanak kosarat. Ezekre a termékekre, illetve a hagyományos falusi kisiparra komoly igény van Magyarországon. Egy biztos: munkalehetőséget kell teremteni azok számára, akik nem dolgoznak. Mindennek előfeltétele a létbiztonság, vagyis hogy ne fenyegessék őket az uzsorások azzal, hogy elveszik az otthonaikat, és földönfutóvá teszik őket. Tény, hogy a szegények bankja nálunk sem oldaná meg egy csapásra a cigányság összes problémáját: társítana kellene hozzá szakképzési, nevelési programokat. Ugyanakkor egy felügyelő szervnek ellenőrizni kellene, hogy mire költik a pénzt azok, akik felveszik a hitelt. Szociális munkásokat is be kellene vonni a konstrukcióba, ők segíthetnék a mélyszegénységben élő adósokat. Eljött az ideje annak, hogy a kormány határozottan fellépjen a bankok nyerészkedésével szemben, a legszegényebbek érdekében.
Pelle János