Nem lesz összeborulás az MSZP-vel - állítja Gulyás
Gulyás József, az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke nem bízik abban, hogy a szocialistákkal újra lehetne építeni a koalíciót, sőt szerinte Gyurcsány lecserélése után sem kell feltétlenül összeborulni az MSZP-vel. Szakértői kormányt szorgalmaz, amely a helyzet reális elemzése alapján, nem pedig „egy-egy politikai erő” nyomásának kitéve alakítaná ki és hajtaná végre programját.
hvg.hu: Miért ennyire elutasító az SZDSZ a „Megegyezés” programot illetően?
G. J.: Ez a terjedelmes dokumentum nem a kormány és nem is az MSZP programja, hanem Gyurcsány Ferencé. A szocialista frakció tagjai csak akkor ismerhették meg a szöveget, amikor az anyag már a nyomdában volt. Amikor az MSZP és az SZDSZ közötti tárgyaláson, tisztújításunk után, kezdeményeztük, hogy készítsen cselekvési programot a kisebbségi szocialista kormány, az lebegett a szemünk előtt, hogy világos tartalmi elemek alapján, pontos menetrenddel kellene demonstrálni, hogy a kormány pontosan mit is akar. Ez a program pedig nem ezt tartalmazza.
hvg.hu: Pedig néhány, a szocialistákhoz közelálló elemző abban bízott – Gyurcsánnyal együtt – hogy a program tetszeni fog az SZDSZ-nek, hiszen szerepel benne a liberálisok által pátyolgatott 1000-1200 milliárdos adócsökkentés is.
G. J.: A z SZDSZ-t néhány számmal nem lehet levenni a lábáról, bennünket a pénzügyi döntések iránya, illetve e döntések várható következményei érdekelnek. A fő kérdés, hogyan gondolkodik a kormány a reformok folytatásáról, az ország versenyképességének erősítéséről. Márpedig Gyurcsány válasza a felmerülő kérdésekre nem megnyugtató. Azt leírni egy programadó dokumentumban, hogy az 1000-1200 milliárdos adócsökkentési program fedezete rövidtávon a gazdaság kifehérítése lesz, enyhén szólva kockázatos. A kormányfő először hitet tesz amellett, hogy a reformpolitikát folytatni kell – aztán kiderül, szó sincs semmiféle szerkezeti reformról. Gyurcsány szerint Magyarország „túljutott a nehezén” és további reformdöntésekre nincs is szükség. Az állami kiadásokat nem kell felülvizsgálni, jöhet az „építkezés időszaka”. Miközben - meggyőződésem szerint - a helyzet ismeretében felelőtlenség most könnyű álmot ígérni Magyarországnak. Látni kell, hogy a sokadik végig nem vitt, megalapozatlan program miatt hiteltelen a kormány
hvg.hu: Még minidig sokan reménykednek, hogy semmi sem dőlt még el, a liberálisok akár még vissza is térhetnek a koalícióba. Akár még úgy is, hogy Gyurcsány marad a miniszterelnök.
G. J.: Holott egyértelmű: ha a Gyurcsány program kínálta keretek között készülnek az adó és költségvetési törvények, akkor ezeket az SZDSZ nem tudja támogatni. Hogy lesz-e az országnak költségvetése a 2009-es évre, az egyrészt azon múlik, hogy az MSZP menet közben korrigál-e.
hvg.hu: És ha Gyurcsány radikálisan átalakítja programját, áthelyezi annak súlypontjait?
G. J.: Nem világos, hogy az MSZP hajlandó lenne-e erre, vagy inkább az SZDSZ-től függetlenül keres alkalmi partnereket, egyéni képviselőket a költségvetési végszavazásnál. Ahhoz, hogy közeledjenek az álláspontok a miniszterelnökkel és pártjával, közös nevezőre kellene jutnunk olyan alapvető kérdésekről, mint az állam szerepe, illetve a kormány felelőssége a jelenlegi gazdasági-társadalmi helyzetben. Látható, hogy a miniszterelnök igyekszik figyelembe venni pártja voksszerző szempontjait, kedvében akar járni a szavazóbázisnak, miközben a legrászorultabbak, a leszakadó rétegek egyre inkább bűnbakká válnak Magyarországon. Az elmúlt időszakban folyamatosan arról lehetett hallani, hogy jelentős fejlesztési források állnak rendelkezésre, melyekből nagyon komoly programokat lehet elindítani országszerte. Ehhez képest úgy látjuk, hogy a leginkább elmaradott térségekben, ahol a munkanélküliség aránya rendkívül magas, ahol a romák helyzete szinte kilátástalan, nincsenek jól előkészített munkahelyteremtő programok. A miniszterelnök által meghirdetett Nemzeti Közfoglalkoztatási Program sem jó válasz a problémákra, hiszen nem pusztán „értelmes elfoglaltságot” kell nyújtani a munkanélkülieknek, hanem vissza kell vezetni őket a munkaerőpiacra. Sajnos, az uniós források jelentős részét rosszul használják fel, olykor egy-egy települést, illetve annak valamelyik részét csinosítják ki a rendelkezésre álló összegekből ahelyett, hogy tartós munkahelyeket kínáló, a foglalkoztatást, a növekedést erősítő megoldásokat dolgozna ki vagy támogatna a kormány.
hvg.hu: Az MDF elnöknője, Dávid Ibolya felvetette, hogy az ellenzéki pártoknak, közte az SZDSZ-nek is, tárgyalniuk kellene, és közös álláspontot alakíthatnának ki, szemben az MSZP-vel, illetve személy szerint Gyurcsány Ferenccel. Egy ilyen összefogás alaposan átrajzolná a magyar politikai térképet.
G. J.: Az SZDSZ új elnökének is egyik fő célja a pártok közötti érdemi párbeszéd. Ami a gazdaságpolitikát illeti, egyelőre legalább akkora a távolság a Fidesz-KDNP, illetve az MDF és az SZDSZ között, mint az SZDSZ és az MSZP között, sőt nem egy kérdésben jóval nagyobb. Bár az adócsökkentési javaslatok mutathatnak hasonló vonásokat, de az állam szerepéről, a kiadások visszafogásáról nagyon másként gondolkodunk. Nehéz elképzelni, hogy az ellenzéki pártok a közeljövőben egységes platformra kerüljenek.
hvg.hu: Kőszeg Ferencnek az Élet és Irodalomban nemrég cikke jelent meg az SZDSZ múltjáról, amelyben ön olyan politikusként szerepel, aki 1994-ben és az azt követő években nem pártolta a szocialistákkal kötött koalíciót, illetve többször is felvetette a kilépés gondolatát. Most sem gondolkodik másképp?
G. J.: Az MSZP és az SZDSZ kapcsolata nem érzelmi kérdés. 1994 után valóban többször is szorgalmaztam, hogy lépjünk ki a nélkülünk is többséggel bíró koalícióból, viszont 2002-ben és 2006-ban, a választások eredményét látva egyetértettem a koalíciókötéssel. Az más kérdés, hogy sokszor volt vitám. Most úgy látom, nem lehet mindkét fél számára elfogadható jó programot alkotni a szocialistákkal, és nincs esély arra, hogy újraépítsük a koalíciót. Úgy látom, ha a miniszterelnök távozik is, még nem ok arra, hogy összeboruljunk az MSZP-vel. A költségvetés, illetve a kisebbségi kormány elbukása esetén van esélye az előrehozott választásoknak, de inkább szakértői kormányt kellene létrehozni. Egy ilyen kormány nem egy-egy politikai erő szándékai szerint, hanem a helyzet súlyával összhangban adna értelmes válaszokat, illetve kínálna programot.
hvg.hu: A miniszterelnök és pártja szívesen idézi fel a közös múltat. Mi a véleménye a Magyar Chartáról, amelybe elvárják az egykori Demokratikus Charta híveit és támogatóit?
G. J.: A miniszterelnök által kezdeményezett, és a kormányszóvivő által bejelentett chartát nem támogatjuk. A Demokratikus Charta konzervatív, liberális és szocialista értelmiséget egyaránt megszólítani képes civil kezdeményezés volt, tekintettel arra, hogy az akkori MDF-ben a Csurka István-féle frakció felülkerekedése komoly veszélyt jelentett. Most nem ez a helyzet, jóllehet a kirekesztő, szélsőséges randalírozó csoportokkal szembeni széles körű összefogásnak, egyértelmű kiállásnak most is helye van. Ennek azonban nem az a módja – személyes meggyőződésem szerint -, hogy a miniszterelnök saját tábort épít, hiszen a deklarált cél: a szocialisták mellett legyenek ott a lehető legnagyobb számban a liberálisok és a konzervatívok is. Számos civil szervezet - tagjaik között különböző érték elkötelezettségű emberekkel - készül közösen egyértelmű, demonstratív fellépésre. Őket kellene inkább erősítenünk, nem rátelepedve az ő kezdeményezésükre.
Pelle János