© Stiller Ákos

Groteszk paradoxon, hogy egyrészt az újhungarista webkikötő személyzete terroristának nevezi az Irakban harcoló amerikai katonákat, némely, külföldről átvett elemzésük címében is kijelentik: „az USA  Izrael gyarmata.” Szerintük az USA vezetése „a cionista szupremácisták által megszállt amerikai kormány” kezében van. Ugyanakkor elvárják, hogy a Cionista Megszálló Kormány biztosítsa az ő teljes és korlátlan szabadságukat.

A szélsőséges gondolkodásmód logikusan fut bele tudathasadásos önellentmondásokba. Természetesen az USA jogrendje nem cionista konspiráción alapszik és nácibarátsággal sem vádolható. Hanem a világnézeti semlegesség jegyében biztosítja a nézetek hirdethetőségét. Legyen az a Holokauszt-tagadás, Pol Pot dicsőítése, bigottan fundamentalista vallásosság, valakik hitének (vagy éppen hitetlenségének) gúnyolása, szexista rapdal vagy épp pornográf és vulgáris novella. Az USA alkotmányának jóvoltából, az ottani megengedő médiaszabályozás miatt Amerikában nem tiltanak (vagy szankcionálnak) olyan megnyilatkozásokat, melyekért Németországban, Ausztriában (vagy akár Franciaországban) büntetés járna. De a liberális jogfilozófia nem egyenlő azzal, hogy mindent szabad. Ezt immár a cybernyilasok is kénytelenek lesznek belátni.

Nem tudni, a Softlayer technikai netszolgáltató pontosan miért kapcsolta le a világhálóról a kuruc.infót. Valószínű, hogy a honlap, működése során amerikai jogszabályok valamelyikét sérthette meg. Ugyanis a széleskörű köz- és magánszabadság nem azonos a parttalan következménynélküliséggel. Bár az USA-ban több honpolgári jog van, de ezekért cserébe a kötelességek betartását is szigorúbban ellenőrzik. Az Egyesült Államokban a polgári precedensjog és a büntetőparagrafusok is nagyobb kártérítést, szabadságvesztést adnak ugyanazon tettre.

Példának okáért, amellett, hogy messzemenőkig támogatja a véleményszabadságot, az USA igazságszolgáltatása drákói keménységgel üldözi a privacy, a magánélet sértőit. Ott a magánélet, az intim szféra háborítatlansága alapelv. Márpedig ezt a kuruc.info áthágta, mikor a neki ellenszenves polgárok lakcímét, magántelefonszámát közzétette. A legkategorikusabb módon a zaklatást szankcionálja a tengerentúli jogalkalmazás. Márpedig nehezen lehet másnak, mint zaklatásnak tekinteni azt, mikor a kuruc.info az érintett megkérdezése nélkül közzéteszi az általa gyűlöletesnek ítélt személy elérhetőségét, és arra bíztatja olvasóit, hívják fel minél többen az illetőt.

Amellett olyan cselekmények, mint becsületsértés, rágalmazás, hírnévrontás, az USA területén is üldözhetőek. Márpedig a kuruc.info napi rendszerességgel illette olyan vádakkal, kifejezésekkel a neki antipatikus személyeket, amelyek többszörösen kimeríthetik a fentírt tényállásokat. Ha az illető weboldal nyomtatott újságként (vagy itthon jegyzet tartalomszolgáltató gyanánt) futna, kiadója rég csődbe ment volna. Ugyanis a számtalan sértett a laptulajdonos vagyonát többszörösen is elperelte volna.

Nem véletlen, hogy olyasmire, mint a kuruc.info, a Magyar Fórum, a Hunnia vagy a Demokrata sohasem vetemedett. Mert, ha a lapkiadó – print vagy online – utolérhető, lenyomozható, akkor tetteiért el is számoltatható. Ugyanakkor ne gondoljuk, hogy a kibertérben szabad a vásár. Az internetes bűnőzöket is elkaphatják, legyenek azok pedofilok, drogpénzt mosó gengszterek vagy erőszakra bujtogató, pogromszervező virtuálterroristák. Csak éppen nehezebb.

Nincs kétségünk, hogy a kuruc.info heteken (de lehet, napokon) belül elérhető lesz másik szerverről. De nem volna helyes a port külföldi – a magyar nyelvű tartalmakban gyorsan eligazodni képtelen – szolgáltatókon elverni. Minthogy azt sem támogatnánk, hogy a véleményszabadságot lenyeső vagy csorbító antiliberális jogszabályokat vezessenek be. Hanem a jelenlegi törvényeket kéne betartatni, számon kérni. A szervezett internetbűnözés felderítésére szakosodott Nemzeti Nyomozóiroda és a Nemzetbiztonsági Hivatal reszortja volna, hogy a jogsértő tartalmakat itthonról feltöltőket tetten érje, letartóztassa, és bíróság elé vigye. Hisz nem a szélsőséges vélemény a bűn. Hanem a szélsőséges tettekre való uszítás.

Papp László Tamás