Lengyel László: A magyar kerti törpék átmeneti békéje
Orbán nemrég nyilvánosságra került realista kijelentéseit a szükséges kiigazításokról a választók érintett része rossz néven vette. A gyurcsányi szocialisták azonnal bebizonyították, hogy semmit nem gondoltak komolyan a gazdaság helyzetéről, a reformok felelősségéről. Nem tárgyalni kezdtek az ésszerűséget mutató Orbánnal, hanem átléptek az ellenzéki szerepbe Orbánnal szemben. Leleplezték „népnyúzó bitangságait” – bemutatták a szokásos negatív kampányt. Mindenki világosan láthatja, hogy mi vár ránk: ha bárki ésszerűen kezdene gondolkodni és tenni – azt ellenfele legyilkolja.
Az elvek, melyekért „mindent kockára tett”, plasztikelvek, az értékek, melyekért tovább osztotta Orbán két képzeletbeli Magyarországát, s harcba vitte nem-igazi csapatait, a tegnap értékei. Tony Judt brit történész írta Blair miniszterelnökről, hogy kerti törpe Anglia Felejtés Kertjében: „nem valódi vezetője egy nem valódi országnak”. A magyar múlt- és jelenhelyettesítés, a világ elvarázslása oly sikeres a két kerti törpe vezér részéről, hogy tudnak háborút, majd képesek békét teremteni egyazon percben.
Gyurcsány személyes sikere, hogy nincs kihívója a pártjában, s képtelen bármilyen fordulatot elérni a Fodor-Kóka birkózópáros. Gyurcsány ebben is kezd a minden bukást túlélő Orbánra hasonlítani. Az előrehozott választás lehetősége és a szocialista nem-kormányzás átlökte a kormányzati felelősséget Orbán nyakába. És Orbán Viktor nem tudott csöndben maradni, egy évre elvonulni, hanem már most kormányozni kezdett.
A negatív kampány és a szokásos „tőzsdei kiigazítás” – a túl magasra futó Fidesznek szükségszerű visszaigazítása a közvéleményben -, elvehetett közel félmillió választót a Fidesztől, akik sohasem voltak igazán az övék. A szocialisták még mindig a 20 százalékos vízszint alatt fulladoznak, de már néha levegőt vesznek. „A legrosszabb Gyurcsány is jobb, mint a legjobb Orbán” – mondta Békesi László a miniszterelnökkel beszélgetve Friderikusz Sándor utolsó műsorában. Alighanem ez a 2004 októbere óta adott általános fölmentés lesz a következő hónapok jelszava. Az egypárti, kisebbségi kormányt igazolja, hogy létezik. Minden nap győzelem, még mindig van. Miért ne lehetni így 2010-ig. Ha az történik, hogy nem történik semmi – ideális a Gyurcsány-kormánynak. Miért kellene Magyarországon bárminek történnie?
Gyurcsány életet, és ezzel időt nyert. Először nem kellett kormányprogramot előállítania, mert se pártja, se a közvélemény nem vár tőle programot. Most Fodor kért tőle programot, de a miniszterelnök augusztus végére, szeptember elejére ígért kidolgozott tervezetet. Hiába kezd szeptemberben az MSZP és az SZDSZ a 98 vagy 67 pontról szakpolitikai vitába, akkora már eldőlnek a költségvetés sarokszámai, már minimális lesz a ma sem széles mozgástér. (Közbevetőleg: Veres szigorúbb gazdaságpolitikai tervezete alulmaradt Dobogókőn, s ma Bajnai látszik a gazdaságpolitikai középpontnak – ki és milyen költségvetést fog készíteni?)
Ha akár Gyurcsány, akár Orbán fölteszi szeptember végén az egyenes kérdést: megszavazzátok-e a költségvetést, kedves Fodor-Kóka-féle SZDSZ, vagy inkább előrehozott választásokat akartok, mi lehet a válasz? Igen, de… De, igen… Gyurcsány kimondatlanul kimondta: az MSZP és az SZDSZ között nincs értékközösség, de létezik érdekközösség. Ennyi bőven elég. Ezzel 2008 után elmegy a 2009-es gazdasági év is. A 2010-es választási év kérdése csak az marad, hogy mennyit, mikor és hová áramoltat a szocialisták Gyurcsány vezette kormánya. Vesztenivalója igazán már ma sincs, s miért lenne 2009 tavaszán vagy őszén? Kétharmados vereségnél nagyobb nem érheti, akkor hát előre a személyes és a kormányzati túlélés hajóján.
2010 receptje: kemény, Gyurcsány által jól alkalmazott, baloldali, „szegény- és demokrácia-védő” negatív kampány Orbán ellen. Szociális osztogatás célzott választói rétegeknek. Megfelelő elmesélhető történet a ciklusról: „az első két évet nem mi, hanem a liberálisok szúrták el, a második kettőben egyedül megmutatjuk”, „mi bársonyos, párbeszédes reformokat akartunk, de ők nem hagyták, mert a kóka-molnár-horváthok radikálisan rárohantak a társadalomra, az orbán-kövérek utcai harcokkal és népszavazással mindent megakadályoztak”. „Ők elvennének – a titkos liberális Orbán, és a nyílt liberális Fodor-Kóka -, mi adunk”; „ők megtámadnának, mi megóvunk a nyugdíjak befagyasztásától, az ősmagyarok nyilaitól”; „ők nem demokraták, mi vagyunk a demokrácia egyedüli védelmezői” – igen, igen, igen.
Mozdulni az MSZP nem képes – a Bajnai-, vagy a Kiss-kormány a jelenlegi kormánynál nem jobb ajánlat a Fodor-Kóka SZDSZ és a közvélemény számára. Mozogni a Fidesz se tud – az előrehozott választások és utána szakértő kormány parlamenti erő híján nem ajánlat. Állnak és méregetik egymást, várnak a másik hibáira.
Mozdulni az SZDSZ tudna, ha tárgyalóképes lenne. De Fodor nem tudta, nem merte kimondani, hogy június végéig kéri a kisebbségi Gyurcsány-kormány program-vázlatát, s ha nem kapja meg, vagy nem felel meg, akkor előáll a 2010-es választásokig kormányzó, szakértő vezette kormány javaslatával. Helyzete és természete miatt határozatlan. Alkalmatlan, hogy kimondja a mindenki által tudott igazságot: nem hisszük, hogy te, Gyurcsány Ferenc, képes és hiteles vagy program készítésére és véghezvitelére. Mi egy bukott Kóka-programon ülünk, és az én programnélküliségem helyzetében vagyunk.
Hogy kimondja: helyre kell állítani az ország hitelességét és kormányzóképességét. Ezért bízzunk meg közösen olyan szakértőt a kormány vezetésével, aki nem felelős a korábbi kormányzati hibákért, akiben nemcsak mindkét párt megbízik, de akit a közvélemény és a külföld egyaránt hitelesnek és kormányzóképesnek tekint. Kérjük fel, hogy a nyár folyamán alakítsa ki a mi politikai segítségünkkel, szakmai és érdekképviseleti csoportok együttműködésével programját, majd szeptembertől hatalmazzuk fel parlamentárisan a 2010-ig tartó kormányzásra. Bízzunk benne, hogy e kormányt lépései megtételekor nemcsak a szocialista és a liberális, hanem a konzervatív szavazatok is támogatni fogják a parlamentben, s így képes lesz kivezetni az országot 2010-ig a bajból. Az MSZP és az SZDSZ erejéhez mérten részt vehet a kormányzásban, és készülhet a 2010-es parlamenti és önkormányzati választásokra. Ennyi.
A barátságosan mosolygó Fodor Gábor, Kóka János társaságában hozzátehette volna: nem mondunk személyt a kormány élére, jussunk közösen a megfelelő személyhez. Nem kérünk külön tárcákat, nem határozunk meg nekünk megfelelő kormányszerkezetet – mindezt a kialakuló programhoz szabjuk. Egyetlen előzetes kérésünk, hogy az MSZP támogassa az SZDSZ igényét Kuncze Gábor 2010-es budapesti főpolgármester-jelöltségére, mert Budapest a liberális párt otthona, amit nem akar elveszíteni. A többi kérdésben rugalmasak leszünk.
Miért tennénk mindezt? – hangzik Gyurcsány és az MSZP-vezetők válasza. Mi jól elvagyunk hatalmunk monopóliumában két esztendeig. Iroda, kocsi, jövedelem, gazdasági háttérteremtés nehéz időkre, van. S ti, törpe párt, huzakodhattok, durcáskodhattok, de meg fogjátok igényeinket szavazni, mert előrehozott választásokat nem akarhattok. Nem akartok azonnal lefolyni a politikai lefolyóban. 2009 végén tárgyalhatunk a ti választási megsegítésetekről. A mai törékeny egyensúly bármiféle megbontása összeomláshoz vezet. Fenntartani a mai lehetetlen helyzetet, ez a közös érdekünk. Megoldás nincs – ez a megoldás. Kellemes nyaralást.