hvg.hu: A kormány tíz évre titkosította a szerződést, amelyet Magyarország nevében Gyurcsány Ferenc, Oroszország részéről Vlagyimir Putyin írt alá a Déli Áramlat nevű földgázvezeték megépítéséről. [A szerődés tervezetét a Fidesz frakcióvezetője azóta megismerhette, és módosításokat javasolt, amelyeket a kormány mágáévá tett. Pénteken pedig a kontraktus titkosítását is feloldották. - A szerk.] Orbán Viktor puccsról beszélt, kifogásolta, hogy az ellenzéket kész helyzet élé állították. A döntés rendkívüli gyorsan, a nyilvánosság kizárásával született meg, pedig hosszabb távra befolyásolhatja politikai és gazdasági jövőnket. Nem kellet volna-e a kormányfőnek felhatalmazást kérnie a parlammenttől az egyezmény megkötésére, illetve utólag nem kellene-e parlamenti jóváhagyással erősítenie a megállapodást?

Kardos Gábor: Az 1969 évi bécsi egyezmény értelmében – ebben foglalják össze az aláírók a nemzetközi szerződések joganyagát - különbséget kell tenni a titkos és a titkosított nemzetközi szerződés között. Az, ami most született, az utóbbi kategóriába tartozik. Ha egy szerződés valóban titkos, nem is tudunk róla, csak jóval később derül ki, hogy megkötötték. Az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján nehéz eldönteni, hogy a Déli Áramlat megépítéséről szóló szerződés gazdasági vagy külpolitikai jellegű. Amennyiben az előbbi kategóriába tartozik, annak megkötésére a kormánynak van kompetenciája. Ha azonban a szerződés külpolitikai vonatkozásait jelentősnek ítéljük, akkor szükséges a parlament közreműködése.

hvg.hu: A külföldi visszhangból úgy tűnik, egyesek a Gyurcsány-Putyin-megállapodásnak  külpolitikai jelentőséget tulajdonítanak, úgy vélik, a szerződés hosszabb időre meghatározza Magyarország politikai orientációját.

K. G.: Ez így túlzásnak tűnik. Magyarország nem kötött szövetségi szerződést Oroszországgal, gazdasági vagy katonai integrációs nemzetközi intézménybe sem lépett, a két állam között katonai együttműködés sem jött létre. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, a szerződés nem exkluzív. Nem kizárólag Magyarország kötött ilyen szerződést az oroszokkal, hiszen az Európai Unió (EU) más tagjai is rászánták magukat, így Bulgária és Románia is. Ha ezt az ő esetükben nem tekinti az unió egyértelmű, az addigi kapcsolatrendszernek ellentmondó külpolitikai elkötelezettségnek, akkor azt a mi esetünkben sem teheti. De azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Németország is megállapodást kötött Oroszországgal az Északi Áramlat megépítéséről, amit szintén elfogadtak Nyugaton. Ezzel együtt az Egyesült Államokban attól tartanak, hogy a szerződés hatására a közép-európai térségben nőni fog Oroszország befolyása. Persze ez a befolyás eddig sem volt kicsi, Magyarország földgázigényének mintegy nyolcvan százalékát jelen pillanatban is Oroszország fedezi. Ez a ma is fennálló helyzet részben a volt „keleti tömb” sajátos viszonyainak következménye, részben azért alakult így, mert az orosz földgáz olcsó volt, vonzó a nyugat-európai fogyasztók számára is .

hvg.hu: Oroszországgal most titkosított szerződést kötöttünk, de volt jó néhány titkos szerződésünk elődjével, a Szovjetunióval is.

K. G.: Voltak ilyen szerződések is, de ezek a nyilvános szerződéseket egészítették ki. Például az 1947-es párizsi békeszerződés, amely az orosz csapatok magyarországi állomásoztatását lehetővé tette, nyilvános volt. Más kérdés, hogy ezt az ausztriai szovjet megszállási övezet fenntartásával indokolták, ez az indok pedig 1955-ben, az osztrák békeszerződés megkötésével megszűnt. Az 1955-ös varsói szerződés és az 1957-es megállapodás is nyilvános volt, de titkos megállapodások születtek az az itt állomásozó szovjet csapatok ellátásáról, költségeik fedezéséről.

hvg.hu: Mi teszi szükségessé, hogy egyes országok titkos nemzetközi szerződést kössenek egymással?

K. G.: Nyilvánvalóan az, hogy a közös politikai szándékukat egy harmadik fél előtt el kívánják rejteni. A titkos szerződések „virágkora” az első világháború előtt, illetve az alatt volt, de utána is számos hasonló szerződést kötöttek. Az első világháború után ismerte meg a világ, hogy  titkos szerződés született Románia hadba lépéséről és arról, hogy a románok ennek fejében megkapják Erdélyt. Hasonló szerződést írt alá Olaszország is, az Ausztriától megszerzendő területek fejében. Titkos szerződésben osztották fel az antant hatalmak Törökország területét. A cári Oroszország és Nagy-Britannia közötti kötött titkos szerződéseket a szovjet diplomácia hozta nyilvánosságra, többek között az 1907-ben kötöttet is, mely az Afganisztánban és Perzsiában jelölte ki az érdekszférákat.

Ami a közelmúltat illeti, arról egyelőre nem sokat tudunk, de ilyen volt például amikor 1936-ban Németország és Olaszország megállapodott Franco tábornok támogatásáról a spanyol polgárháborúban. Ismert diplomáciai fogás volt az is, amikor egy nyilvános szerződést titkos záradékkal láttak el. Ilyen volt a Molotov-Ribbentrop paktum 1939 augusztusában, amely a Baltikum és Lengyelország felosztásáról rendelkezett. Megjegyezendő, hogy ennek a titkos záradéknak a létezését a Szovjetunió fennállása során mindig tagadták, az eredeti példányt 1946-ban kivették a szovjet levéltárból, és megsemmisítették. A német példány is elveszett, de még idejében készítettek róla egy másolatot, amit egy német külügyi tisztviselő elásott, és a háború vége után megmutatta az amerikaiaknak. A szöveget ebből a fotókópiából ismerte meg a világ. Külön problémát jelentenek a szóbeli, titkos megállapodások. Ilyet kötött Churchill Sztálinnal Moszkvában, 1944 októberében, a kelet-európai országok feletti befolyás megoszlásáról. Erről a világ Churchill emlékirataiból értesült, melyből az is kiderül, hogy azt javasolta Sztálinnak, semmisítsék meg a cédulát, de a szovjet diktátor úgy vélekedett, hogy csak őrizze meg.

hvg.hu: Térjünk vissza a magyar-orosz gázvezeték-szerződésre. Gondolja, hogy a nyugat-európaiak által tervezett Nabucco alternatívát jelent a Déli Áramlathoz képest?

K. G.: Egyesek úgy vélik, hogy a térség energiaigényét egymagában fedezni képes Déli Áramlat a Nabucco végét jelenti, mert az oroszok behozhatatlan előnybe kerültek a gazdasági versenyfutásban. Mások viszont úgy vélik, hogy ez a helyzet kihívást jelent majd az EU-nak, elő fogja mozdítani a konkurens gázvezeték megépítését. Ebben az ügyben a gazdasági és a politikai szempontok szembe kerülhetnek, nem világos, melyiket tekinti Nyugat-Európa elsődlegesnek. Kérdés, hogy mennyire fontos a Nyugatnak az, hogy Magyarországnak, illetve a térségnek egyoldalú marad az energiaellátása, illetve az EU hajlandó-e komolyan áldozni az energiabiztonságért. Ennek kétségtelenül pozitív hatása lenne egész Európa biztonságára, politikai stabilitására, de Magyarország gázellátásának diverzifikálása olyan méretű beruházást igényel, melyre kizárólag a mi erőforrásaink nem elegendőek.

hvg.hu: A gazdasági kiszolgáltatottság sok esetben teremt olyan kényszert, amely behatárolja az egyes országok külpolitikai mozgásterét. Magyarország exportjának a harmincas években Németország volt a legfontosabb felvevő piaca...

K. G.: Magyarország azért volt annyira ráutalva a németekre, mert a környező országokkal Trianon miatt rossz volt a viszonya, és gazdasági kapcsolatai is megromlottak a szomszédjaival. Nemzetközileg elszigetelt volt, és tényleg nem nagyon maradt más választása, mint a németekkel kötött szövetség. Magyarország ma a nyugat-európai politikai és gazdasági rendszer szerves része, ugyanakkor a legnagyobb nyugat-európai országok Oroszországhoz fűződő viszonya is ellentmondásos. Magyarország ezúttal jól felfogott gazdasági érdekeit részesítette előnyben. Ha nem köt szerződést a Déli Áramlattól, az a magyar területet elkerülve juttatna  el orosz földgázt Nyugat-Európába.

Pelle János