Sólyom levele Szilihez

Sólyom László Szili Katalinhoz intézett december 27-iki levelében a következőkkel indokolja a törvény aláírásának elutasítását és visszaküldését a törvényhozásba újratárgyalásra:   1. Hiányzik a közvélemény támogatása. Szükséges lett volna, hogy a reformot az orvostársadalom többsége, az egészségügyi dolgozók és a szakmai szervezetek nagyobb része támogassa, de legalábbis elfogadja. Nincs konszenzus a parlamenti politikai erők között a szükséges reform lényegi elemeiben. 2. Hiányoznak a törvény működőképességét biztosító részletszabályok.  Nem készült valódi hatástanulmány. A szakmai szervezetek nem, vagy megkésve kaptak tájékoztatást a készülő törvény szövegéről. Az orvosi szakmai kollégiumok, illetve a képviselők számára nem állt rendelkezésre elég idő a véleményezésre. A törvény fokozatok nélkül, egyetlen lépésben kívánja az alapvető változtatást végrehajtani, úgy, hogy közben a majdani rendszer működését biztosító végrehajtási szabályok szövegét, sőt még koncepcióját sem készítették el. Elvárható lett volna, hogy az átalakítás fokozatosan, folyamatos mérésekkel és visszacsatolásokkal menjen végbe; továbbá hogy hagyjanak az érintetteknek választási lehetőséget, s ne tegyék ki az egész lakosságot egy bizonytalan kimenetű kísérletnek. 3.  Hiányoznak a betegeknek nyújtott szolgáltatások körére és minőségére vonatkozó garanciák. Az államnak meg kell alkotnia, és ki kell kényszerítenie azokat a garanciális szabályokat, melyek meghatározzák az igénybe vehető szolgáltatások körét és minimális minőségét, és kizárják, hogy a pénztárak az ügyfelek között, a kockázat alapján válogassanak. A törvény hozzávetőlegesen sem határozza meg az Országos Kockázati Alap (OKA) arányát az egész rendszeren belül, és nem határozza meg részletesen az OKA által finanszírozott ellátások körét.  4. A törvény által bevezetett modellben a pénztárak közötti verseny csak korlátozottan érvényesül.  Azt csak az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott ellátás minősége és a gazdálkodás hatékonysága területén teszi csak lehetővé, szemben azokkal a nyugat-európai modellekkel, melyekben a biztosítók az ár - azaz a fizetendő járulék - tekintetében is versenyeznek. Így a törvény az állam ellenőrző és ellátásszervezői feladatát ruházza át a pénztárakra, nem valódi versenyt hoz létre. Kérdéses, ésszerű-e a magántőke és a profitérdekeltség bevonásával alapvető strukturális változtatást végrehajtani, annak minden szabályozási, ellenőrzési szükségletével, költségével és bizonytalanságával együtt úgy, hogy ugyanakkor a versenyt a lehető legszűkebbre korlátozzák.  A törvényben meghatározott feltételek kétségessé teszik, hogy komoly biztosítótársaságok belépjenek a rendszerbe.

A Magyar Szociális Fórum–Szociális Kerekasztal (MSZF-SZK) múlt szombaton országos tanácskozást tartott az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) helyiségében, miután előzőleg két helyszínről is eltanácsolták őket: a MÁV Kórház tanácsterméből Szilvásy István, az Állami Egészségügyi Központ főigazgatója, a titokminiszter testvére tiltotta ki a tanácskozókat, de nem kaptak engedélyt a TIT Kossuth Klubjától sem.

Az EDDSZ Nádor utcai irodája környékén még ott voltak a decemberi ellenkampány nyomai: kormánypárti képviselők portréjával ékesített plakátokat cibált a fagyos szél, a politikusok lelkiismeretére apelláló szöveggel – mint ismeretes, a honatyákat nem tudták befolyásolni az ellenérvek a december 17-ei szavazáson. A tanácskozás végén Simó Endre, a kerekasztal elnöke kifejtette: változatlanul követelik az egészségügyi törvény, az "üzleti alapú, több-biztosítós rendszer" elutasítását, és egyetértenek a törvényt a parlamenthez visszaküldő Sólyom László köztársasági elnök kifogásaival, noha azok egyike éppen a valódi verseny lehetőségét hiányolja (lásd keretesünk 4. pontját).

Február 11-én minden másképpen lesz – adtak hangot sokan reményüknek a tanácskozáson. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke szerint kedvező eredményeket hozhat egy amerikai stílusú, „személyre szóló” kampány, közvetlen nyomásgyakorlás a képviselőkre. Cser reméli, hogy hatásos lesz, ha a választók képviselőiket bombázzák majd érveikkel, emellett választókörzetükben kiragasztott plakátokkal hívják fel figyelmüket, hogy szavazóik a törvény elutasítását várják el tőlük. (Békásmegyeren Donáth László szocialista képviselőt választókerületében január negyedikén, a fogadóóráján kisebb tömeg szólította fel arra, hogy februárban szavazzon nemmel az egészségügyi törvényre. Donáth jelezte, tanulmányozza a szakértői anyagokat a szavazás előtt, de nem kötelezte el magát a visszautasítás mellett.) Simó felkarolta a kezdeményezést, népmozgalom elindítását jelentette be: a képviselőket szembesíteni fogják azzal, hogy "a magyarok többsége" elutasítja az egészségügyi törvényt.

Sipos József, az MSZP Társadalompolitikai Tagozatának (TpT) ügyvezetője a hvg.hu-nak hangsúlyozta, támogatja Szili Katalint, „aki szerint ebben az ügyben több hónapos törvényalkotó munkára lenne még szükség”. Ha januárban komoly társadalmi ellenállás alakul ki a törvényjavaslattal szemben, és kiderül, hogy a köztársasági elnök kifogásaival a társadalom többsége egyetért, van esély rá, hogy az MSZP képviselői közül sokan meggondolják magukat. Az egészségpolitikusok kiegészítő javaslatokkal is előállhatnak a februári szavazáskor, ami újraindíthatja a parlamenti vitát – adott hangot reményének Sipos.

Ugyanakkor az MSZF-SZK legbefolyásosabb tagszervezeteinek képviselői, Gaskó István, a Liga Független Szakszervezetek elnöke, illetve Lányi András, az Élőlánc Magyarországért Egyesület vezetője inkább bíznak a közjogi ellenlépések sikerében: abban, hogy alkotmányos normakontrollt kérnek az Alkotmánybíróságtól (AB), hogy felszólítják a legfőbb ügyészt az egészségbiztosítási törvény előkészítésével és társadalmi, szakmai megvitatásával kapcsolatos "törvénytelenségek és anomáliák" megvizsgálására. A megszavazott egészségbiztosítási törvénnyel szemben alternatív törvénytervezet benyújtására kérik fel az arra hajlandó képviselőket: a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal által kidolgozott, a Fidesz által is támogatott törvényjavaslat megőrizné az egészségbiztosítás "szolidaritási rendszerét", és "demokratikus társadalmi kontroll" alá helyezné a tb-alapokat – azaz egyetlen állami szuperelosztóként működtetné a társadalombiztosítást, és helyreállítaná az éppen az Orbán-kormány által megszüntetett tb-önkormányzatokat.

Bíznak abban, hogy amennyiben február 11-én a kormánypárti képviselők újra jóváhagyják az egészségügyi törvényt, az őszi népszavazás meg fogja akadályozni a törvény életbe léptetését. Az Alkotmánybíróság – megmásítva az OVB döntését – jóváhagyta Albert Zsolt és felesége népszavazási kezdeményezését. A kezdeményezők által  2008 második felére remélt referendumon a választóknak a következő kérdésre kell válaszolniuk: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?”

Mint Albert Zsolt a hvg.hu-nak elmondta, 2006 decemberében, miután elolvasták az SZDSZ elképzeléseit a több-biztosítós egészségügyi rendszer bevezetéséről, feleségével együtt úgy döntöttek, ebből nem kérnek, mert szerintük az ott leírtak súlyos károkat okoznak az állampolgároknak. Márciusban nyújtották be népszavazási kezdeményezésüket az OVBV-hez, amely azt elvetette. December 11-én azonban a döntést az Alkotmánybíróság felülbírálta. Egy másik népszavazási kérdést az AB még nem hagyott jóvá. Ez így hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a jelenlegi egybiztosítós, szolidaritás elvű, kötelező egészségbiztosítási rendszerben az üzleti biztosítók semmilyen formában ne kapjanak szerepet a népszavazást követő évtől számított öt éven át?” Bíznak enne, hogy az AB ezt a kérdést is jóváhagyja.

Gaskó István, a Liga szakszervezeti szövetség elnöke szerint az eddig beérkezett szakértői vélemények alapján támogatják az Albert házaspár kezdeményezését. A hvg.hu-nak kifejtette, őszre már nyilvánvalóvá válik, hogy az egészségügyben jelenleg uralkodó káosz mögött "milyen törekvések húzódnak meg". Igaz, az alapcsomag összeállításának nincs határideje, de már nem lehet sokáig húzni az alapellátás kritériumainak meghatározását, vagyis annak definiálását, hogy a biztosítottaknak az új rendszerben milyen ellátás jár.

Ha piacosítják a biztosító és az egészségügyi ellátóintézmények közötti viszonyt, amelyet szintén üzleti alapon finanszíroznak majd, akkor borítékolni lehet, valóságos „árrobbanásra” kerül sor az év folyamán az egészségügyben – jósolta Gaskó. Nem lehet például az orvosoktól és a többi egészségügyi dolgozótól megtagadni, hogy ők is piaci béreket követeljenek maguknak. Ha pedig az eddigiek többszörösét kell humán költségekre költeni, az a szolgáltatások árain is meglátszik majd. Mindennek az lesz a következménye, hogy a jelenleg rendelkezésre álló alapból lényegesen kevesebb egészségügyi szolgáltatást lehet majd finanszírozni. A problémát csak a társadalombiztosítási járulék emelésével lehet orvosolni, ami valószínűleg a társadalom ellenállásába ütközik majd. Azt reméljük, hogy 2009 január elsejétől nem lép majd érvénybe az a jogi szörnyszülött, amelyet egészségügyi törvényként ismerünk – vélekedett a Liga elnöke.

Lányi András, az Élőlánc Magyarországért egyesület elnöke sem bízik igazán abban, hogy februárban másként szavaznak majd a szocialista képviselők az egészségügyi törvényről, mint tavaly december 17-én. Nem hiszi, hogy a képviselőket befolyásolni lehet a közvetlen, „személyre szabott” nyomásgyakorlással „A kormánypárti képviselőket semmivel nem lehet megingatni, ugyanis fizetett és megzsarolt pártkatonákról van szó. Ha ősszel az emberek támogatják az Albert-házaspár kezdeményezését, még van esélye annak, hogy a civil társadalom megakadályozza az egészségügyi törvény életbe lépését” – tette hozzá Lányi.

Azok a nagy biztosítótársaságok, amelyek nincsenek közvetlenül összefonódva az MSZP-vel és az SZDSZ-szel, ilyen kondíciók mellett aligha szállnak majd be az üzletbe – állítja Lányi. Ha a népszavazások kétségessé teszik a törvény életbe lépését, és reális lesz az esélye annak, hogy a következő választások után hivatalba lépő kormány átszabja a törvényt, az visszatarthatja a valóban üzleti alapon álló cégeket. Ki fog derülni, hogy aki ebbe a „buliba” beszáll, nem igazán üzleti alapon működő cég, hanem „a politikai pártok előszobájában felhalmozódott tőkéből gründolták” – fejtette ki az Élőlánc elnöke.

Pelle János