Újabb párthadseregek alakulnak a magyar ugaron, vagyis, ha hinni lehet a médiának, okunk van az aggodalomra. Zászlót bontott, és augusztus 25-én a budai Várban esküt tenni készül a Magyar Gárda, a Jobbik nevű parlamenten kívüli párt önvédelmi osztaga.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke ezt a Magyar önvédelem napján, augusztus 6-án jelentette be, és nem is akárhol, hanem a Szabad Demokraták Szövetségének székháza előtt, hogy világossá tegye, mi az a nemzetrontó erő, mellyel harcba száll. Ugyanakkor megalakulni készül a Kárpát-haza Nemzetőrség is, élén a Szent-Korona tant hirdető Fidesz-közeli személységekkel, akik életet akarnak lehelni a Nemzetőrség rendszerváltás óta vajúdó eszméjébe. Egyelőre még csak jelszavuk van meg: “Szeretetben testvérem”. S mert ennyi gyanús szervezkedés láttán a baloldal sem maradhat tétlen, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége máris tiltakozó tüntetést hirdetett szeptember elsejére, a második világháború kitörésének évfordulójára.

Több egyenruhás rohamcsapat-vezérjelölthöz volt már szerencsénk a rendszerváltás óta: Sturmbannführer pózban tetszelgett a Népuralmista Párt vezére, Szabó Albert, akinek még vagy egy tucatnyi egyenruhás tagra is futotta a mindig felajánlkozó futóbolondok közül, de a Szálasi-hívő Bácsfi Dianának és egy-két hívének is jutott valamilyen uniformisra.

Nem világos, hogy a szellemi környezetszennyezők milyen megfontolásból hirdetik meg gárdáik megalakítását, tudván, hogy a magyar közvélemény minden ilyen szerveződésre, érthetően, neurotikusan reagál. Honnan támad néhány, a szélsőjobboldali eszmékkel kacérkodó fideszes személyiségnek az az ötlete, hogy az általuk gründolt szervezetben a tagok “testvérnek” szólítsák egymást, tudván, hogy a magyar történelem legtragikusabb pártjában és mozgalmában, a nyilaskereszteséknél éppen ez volt a nemzetvezető, Szálasi Ferenc hivatalos megszólítása? Ép ésszel nem lehet felfogni, mi motiválhat egy ilyen hajmeresztő provokációt, hacsak nem a médiamanipuláció, amelynek lehetősége egyébként az azóta eltűnt Szabó Albertnél és Bácsfi Dianánál is felmerült.

A habzó Rába

Visszatérve a habzáshoz (akár fékezett, akár fékezhetetlen formában): mit érne meg egy nagy mosóporgyártónak, ha kiderülne, hogy legnagyobb vetélytársának termékei közvetlen veszélyt jelentenek a vásárlók egészségére? Egy ilyen hírt, amennyiben hiteles információként jelenik meg a médiában, azon nyomban fel lehetne használni a reklámban, amit az üzleti eredmények is nyomban tükröznének.

Nehezen hihető, hogy a Magyar Gárdát propagáló Vona Gábor, vagy a misztikus szimbólumnak tekintett Szent Korona révületében nemzetőrségről filozofáló Papp Lajos szívsebész, Zétényi Zsolt volt MDF-es képviselő és mások ne lennének tisztában azzal, hogy aktivizálódásukra hivatkozva a média azt az üzenetet közvetíti, hogy “az újfasiszták félkatonai szervezetté alakulnak, és előkészítik a radikális jobboldal fegyveres hatalomátvételét”. Az egészségügyi reformról népszavazásra készülő, vagyis a jelen problémáira koncentráló Fidesznek és szövetségesének, a KDNP-nek éppen arra van a legkevésbé szüksége, hogy ellenfelei újra nyakába varrják a huszadik század népirtó lidércnyomásait, s szeptember elsején ott folytatódjon az antifasiszta performance, ahol május 8-án, a győzelem napján abbamaradt...

Közben pedig rendületlenül habzik a Rába, lerombolva azt az illúziónkat is, hogy a rendszerváltás egykori értékeire hivatkozó SZDSZ-es környezetvédelmi miniszter összefogva a “zöld kérdésekben” határozott köztársasági elnökkel, Sólyom Lászlóval, el tudja érni az osztrák hatóságoknál és az Európai Unió illetékeseinél, az osztrák bőrgyárak ne küldjenek hozzánk több mérgező mellékterméket. Hiába van elegünk az import szennyből, nem tudunk megszabadulni tőle. Közben pedig ott van nekünk a hazai mocsok, amit valahányszor néhány zavaros elméjű politikusnak eszébe jut, mindig az orrunk alá dörgölnek.

Pelle János