Lelet a kriptából. Vácott marad a Memento mori?

A Szentendrén székelő Pest megyei Múzeumi Igazgatóság a megye több múzeumát is kiállítóhellyé akarja leminősíteni. A településektől (mindenekelőtt Ceglédtől, Ráckevétől és Váctól) elvennék a közművelődésre fordítható források jelentős részét, és megfosztanák őket a muzeológusi és restaurátori státuszoktól. A váci önkormányzat felvette a kesztyűt.

A megyei fenntartású váci Tragor Ignác múzeum Memento mori című kiállítása országosan ismert. A gyönyörűen rendbe hozott főtéren áll az egykori domonkos templom, melyet a helyiek a Fehérek Templomának hívnak. Elfalazott kriptáját, benne a kedvező klimatikus viszonyoknak köszönhetően megmaradt, páratlan értékű 18. századi temetkezési lelettel, 1994-ben tárták fel. A leglátványosabb darabokból 1998-ban állandó kiállítás nyílt a Főtér egyik lakóházának pincéjében, melyet a múzeum a várostól bérel.

A megyei vezetés az állandó kiállítást tovább fejlesztené, arra hivatkozva, hogy a feltárt anyagnak csak egy kis töredékét állították ki a rendelkezésre álló szűk helyen. Miközben a brüsszeli Europalia kiállításon feltűnést keltett a kriptában épségben megmaradt teljes asszonyöltözet, azt, számos hasonló darabbal együtt, hely hiányában Vácott nem lehet közszemlére tenni. Ezért a központ javasolta, hogy a belvárosban lévő, önkormányzati tulajdonú műemlék házban lehetne bemutatni a a 18. századi temetkezési kultúrát, a konzerválódott múmiákon talált restaurált ruházatot.

Ám a szocialista többségű városvezetés nem lelkesedik a festett koporsókért és a múmiákért. Felvetették, hogy a váci önkormányzat felmondja a pincehelység bérletét, vigye a megyei múzeum a leletet oda, ahová jónak látja. Jelezték, hogy új múzeumot akar a város építeni, amelynek fenntartója már ők lennének és nem a megye. Meg akarják változtatni a múzeum profilját is: elsősorban a város és a régió történetével foglalkoznának, és a helyi képzőművészek is kiállítási lehetőséget kapnának.

Kálnoki-Gyöngyösi Márton, a Pest megyei múzeumok igazgatóságának vezetője, régész, egyetemi adjunktus szerint „a múzeumok átszervezésének elsősorban nem anyagi okai vannak. Meglévő múzeumaink gyűjteményét egységes múzeumi közgyűjteményként kellene kezelni, felszámolva az elavult területi múzeumi rendszert. Megszüntetjük a párhuzamosságokat, hogy a rendelkezésünkre álló, valóban szűkülő erőforrásokat jobban hasznosíthassuk. Pest megyében a megyei múzeumi feladatokat eddig hat, egyenrangú múzeum látta el. Ezen mindenképpen változtatni szeretnénk, de úgy, hogy egyetlen szakalkalmazottat sem küldünk el. Gyűjteményeinket nem zárjuk be, sőt, tovább gyarapítjuk, csak a szervezeti formát változtatjuk meg” – jelentette ki.

Kérdésünkre, miszerint azzal vádolják, hogy fel akarja számolni a vidéki múzeumok szellemi potenciálját, azt válaszolta, a vidéki múzeumok éppen hogy nem működtek szellemi műhelyként, s ezen kell változtatni: a muzeológusok ne csak a kutatást és gyűjtőmunkát végezzenek a falaik között, hanem mielőbb mutassák be eredményeiket is, és építsenek ki kapcsolatot a közönséggel. Mint hozzátette: „Ahol lehet, igyekszünk megszervezni, hogy a város is támogassa a műhelymunkát, illetve a publikációs tevékenységet. Ráckevén erről már megállapodtunk az önkormányzattal. Remélem, előbb-utóbb Vácott is sikerül megtalálni a közös hangot a képviselőtestülettel. Sajnos, Vácott a konfliktus politikai dimenziót nyert, szakmai érveinket nem hallgatták meg. A városháza a közelmúltban változtatási tilalmat rendelt el a Pest megyei múzeumok kezelésében lévő ingatlanokra, és elővásárlási jogot jegyeztetett be rájuk. Mindez jelzi, milyen mélyek az ellentétek közöttünk. Pedig Vácott is nagy szükség lenne a múzeumi fejlesztésre: míg Szentendrén évi százezer látogatója van intézményeinknek, addig Vácon ez a szám nem éri el a tízezret. Ezen változtatni szeretnénk, hiszen a város turisztikai szempontból nagy jövő előtt áll”- hangsúlyozta az igazgatóság vezetője.

Ráduly Emil a Memento mori kiállítás anyagának feltárója, szakmai rendezője, a Váci Múzeum Egyesület újraalapítója, a Tragor Ignác múzeum volt igazgatója, jelenleg a Néprajzi Múzeum informatikai és nyilvántartási főosztályának vezetője, igyekszik a két vitázó fél között köztes pozíciót elfoglalni: „Nemcsak az önkormányzattal állok vitában a váci múzeum jövőjét illetően, de a Pest megyei múzeumi szervezet igazgatójával is. Megmondtam neki, hogy a helyi lokálpatrióta érzelmeket sérti a Tragor Ignác múzeum leminősítése. Semmiképp sem lehet belőle „kiállítóhely”, hiszen a megyét törvény kötelezi, hogy ugyanezzel a gyűjtőkörrel múzeumot tartson fenn”.

„A forma változhat, de ésszerűsítésre kétségtelenül szükség van, mert a városi múzeumok fölött eljárt az idő. Jóval szorosabb közönségkapcsolatokra, szélesebb körű reklámra van szüksége a mai múzeumoknak, egészen más kulturális szerepet kell játszaniuk, mint egykor. Célszerű lenne, ha a város részt vállalna a múzeum fenntartásában, de ne ragaszkodjon a helytörténeti gyűjteményhez és a képtárhoz, hiszen a gyűjtőköröket ma már nem lehet szétdarabolni, úgy, mint a 19. században. Sajnos, a képviselők között nincs egyetlen muzeológus sem, és az önkormányzat nem akar szakvéleményekre sem támaszkodnia döntéseiben ”- vélekedett Ráduly Emil.

Pelle János