Szabó Zoltán László egyetemi tanár több napilapban is beszámolt arról, hogy április 13-án a rendőrök rabszíjra fűzték és előállították, majd több órán keresztül fogva tartották, holott csupán tanúskodni akart egy rendőri intézkedésnél, le akarta fotózni az eseményt. Szabó verziója a szovjet emlékműnél lezajlott tüntetés végén, körülbelül este fél 8-kor érkezett a Szabadság térre. Arra lett figyelmes, hogy az emlékmű mellett egy fiatalembert öt-hat rendőr vett körbe, és arra utasították, borítson ki mindent a hátizsákjából. A tanár odalépett hozzájuk, és közölte a rendőrökkel, hogy tanúként kíván jelen lenni, és megfigyelni, miként intézkednek. A BRFK hivatalos állásfoglalása szerint viszont a 61 éves Szabó akadályozta az intézkedést, mivel „indokolatlan fellépésével megosztotta a rendőrök figyelmét, és ezzel nehezítette kötelességük teljesítését”.

Farkas Csaba, aki a rendőri intézkedést oktatja a jövő rendőrtisztjeinek, a hvg.hu-nak elmondta: amennyiben egy rendőrségi intézkedés helyszínén, az állampolgár beleszól a testület munkatársainak a dolgába, azzal veszélyezteti a feladat eredményes megoldását. A buszjáratokon sem lehet beszélgetni a vezetővel, mert megosztja a sofőr figyelmét. Éppen ezért a közterületen feladatot ellátó közeg munkáját valaki csak akkor kommentálhatja, ha a rendőr kérdezi. Azt is tudomásul kell venni, hogy a hivatásos közeg ok nélkül nem fényképezhető le. Ő ugyanis nem közszereplőnek számít, hanem a közterületen feladatát ellátó személynek. Róla csak hozzájárulásával lehet fotót készíteni. A fénykép is adathordozó, és a személyes adatok védelme miatt szükséges a rendőr beleegyezése.

Mint a rendőroktató kifejtette: a fentieken kívül Szabót előállíthatták azért is, mert nem volt nála fényképes igazolvány, amellyel igazolhatta magát. A március 11-től hatályba lépett jogszabályi változás szerint pedig – a 218/1999-es kormányrendelet kiegészítésével egy joghézagot tudtak megszüntetni - ezentúl szabálysértésnek számít az is, ha valaki, akár passzívan is, ellenszegül a jogszerű rendőri intézkedésnek. Szabó például a rendőri felszólítás ellenére nem kívánta elhagyni az adott területet.

Nyolc órán belül

Az érvényben lévő jogszabályok szerint az előállítás legfeljebb nyolc óra hosszat tarthat, amelyet egyszeri alkalommal négy órával meg lehet nyújtani. A jogalkotók úgy gondolták, ennyi idő elegendő az adatok megállapításához, illetve a jegyzőkönyv felvételéhez. Furcsa, hogy Szabó László Zoltánt hat órán keresztül tartották fogva. Ha igaz, amit az egyetemi tanár nyilatkozott, miszerint a felesége a Gyorskocsi utcába vitte az iratait, akkor a hatóságnak haladéktalanul ki kellett volna engedni Szabót, ezzel is bizonyítva, hogy európai jogállamban élünk.

Megkerestük Szabó László Zoltánt, aki elmondta, a jegyzőkönyv felvételekor közölték, hogy szabálysértésért harmincezer forintra büntetik, mert „akadályozta a rendőri intézkedést, és a megismételt felszólítás ellenére nem hagyta el a területet.” Erről a határozatot még nem kapta meg, és akkor nyolc napon belül kell eldöntenie, hogy kifizeti vagy panasszal él. Mint a hvg.hu-nak kifejtette „nem akarom annyiban hagyni a dolgot, mert nem szeretném, hogy mással hasonló eset forduljon elő”.

Megkerestük Szikinger István alkotmányjogászt. Szerinte a tényállás nem egészen világos. Nyilván a szabálysértési kormányrendeletnek arról a szabályáról volna szó, amely szerint „aki a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja jogszerű intézkedésének nem engedelmeskedik, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”.

Az alkotmányjogász vitatja a rendőroktató néhány megállapítását. Mint a hvg.hu-nak kifejtette, az intézkedés alá vont személy az eljárásnak köteles magát alávetni, ám a kívülálló arról szabadon nyilváníthat véleményt. Az utcán szolgálatot teljesítő rendőrök nem „közszereplők”, hanem a közhatalom gyakorlói, akik még inkább kötelesek elviselni a tevékenységüket ért bírálatot. Fényképfelvétel az utcai rendőri munkáról, az intézkedésekről minden további nélkül készíthető, kivéve az egyéni ábrázolást. Ha tehát a kép nem a rendőrről mint személyről készül (portré vagy az egyéni azonosítás más jegyeinek hangsúlyozásával), akkor a felvételnek nincs akadálya. Mint ahogyan utcai tüntetők esetében sincs.

Szikinger István szerint a leírt esetből az nem derül ki, milyen területet, miért kellett volna Szabó László Zoltánnak elhagynia. A közterületet valószínűleg nem, mert az attól közterület, hogy mindenkié. Biztonsági intézkedésről az eset leírása nem szól, személy- vagy létesítménybiztonságiról pedig még kevésbé. Műveleti terület pedig még mindig nincs.

A rendőrségi törvény értelmében jogszerűtlen az az intézkedés, amely az intézkedés törvényes céljával arányban nem álló hátrányt okoz. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valakit azonosítás céljából állítanak elő, akkor annak megtörténte után haladéktalanul ki kell engedni, amennyiben egyéb ok - például őrizetbe vétel - ezt nem akadályozza.

Az idézett jogszabály alapján a „jogszerű rendőri intézkedést” is nehéz meghatározni. A törvény szerint a rendőr a jogellenes parancsot is jogszerűen hajtja végre, ennélfogva a ténylegesen jogszabályba ütköző magatartás az intézkedés szintjén már jogszerűvé válik, hiszen az eljáró rendőrnek a törvény alapján nincs más választása: a kiadásánál fogva jogellenes hatást kiváltó intézkedést meg kell tennie – véli az alkotmányjogász.

B.