2007. február. 26. 06:12 Utolsó frissítés: 2007. február. 26. 10:24 Vélemény

Litvinyenko könyve és a Morvai-jelentés

Az Egyesült Államokban élő Jurij Felstinszkij és a közelmúltban pollóniummal megmérgezett, Angliába kivándorolt Alexandr Litvinyenko közös könyve, A Hálózat felrobbantja Oroszországot, illetve a Morvai Krisztina vezette bizottságnak a 2006 őszi eseményeiről készült jelentése között bizonyos szemléleti azonosság van. Mindkét mű a politikai elit és a vele összefonódott erőszakszervezetek machinációit teszi felelőssé a tömeges erőszak tombolásáért, az indulatok elfajulásáért.


Litvinyenko és Felstinszkij az Orosz Föderáció Titkosszolgálatát (FSZB) teszi felelőssé mindazért, ami Gorbacsov bukása és a Szovjetunió felbomlása után, a Jelcin- és a Putyin-korszakban történt Oroszországban. Mindenekelőtt a csecsenföldi háború kirobbantását, illetve e nagyszabású, véres hadjárat terrorakciókkal való előkészítését tulajdonítják a mindenható „pretoriánus gárdának”, a CSEKA, az NKDV, a GPU és a KGB utódjának. Álláspontjuk szerint a kilencvenes évek végén történt szörnyű lakóház-robbantásokat az FSZB ügynökei azzal a céllal hajtották végre, hogy a terrorcselekményeket a csecsenek nyakába varrják, és a lakosságot előkészítsék a hosszan tartó, kegyetlen háborúra a Kaukázusban. A szerzőpár szerint a FSZB-nek ezzel hosszabb távú tervei voltak: fel akarta számolni a kommunizmus bukása után kialakult spontán demokratikus kezdeményeket, és hatalomra juttatni az erős, határozott vezető képét sugárzó Putyin elnököt, a volt KGB-kádert.

A Morvai-bizottság nem a titkosszolgálatokat, hanem a rendőrséget irányító politikai vezetőket, s személy szerint Gyurcsány Ferencet hibáztatja azért, hogy szeptember 18-ára virradó éjjel a zavargások elfajultak, és a televízió ostroma kis híján tragédiába torkollott. Morális pánikról írnak, amely az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, szeptember 17-én erőt vett a magyar társadalmon, s ezt összefüggésbe hozzák Gyurcsány Ferenc személyiségével: „A megdöbbentő tartalom és a trágár kifejezésmód mellett ezt eredményezte az önközpontúság, nárcizmus, amelyet sokan patológiásnak, kórosnak értékeltek.”

A Parlament előtti spontán tüntetést Gergényi Péter engedélyezte azzal, hogy választási gyűléssé nyilvánította. A bizottság szerint a tüntetők létszáma időnként az ötvenezer főt is elérte. „A hatalom részéről a demonstrálók démonizálása világos stratégiává vált. Ezzel párhuzamos cél és részstratégia volt a ’másként gondolkodók’, a kormánnyal szemben demokráciában megszokott módon, emberi jogaikkal élve tiltakozók megfélemlítése. Ez a cél és stratégia 2006. szeptember 18-án éjjel, az MTV ostroma kapcsán kezdett világossá válni” - írja a jelentés.  Nem bizonyítható, hogy parancsnokaik tudatosan hagyták magukra a székháznál jelen lévő rendőri erőket, de Petrétei Józsefnek és Gyurcsány Ferencnek is (aki elismerte, hogy telefonkapcsolatban állt Gergényi Péterrel) lehetősége lett volna erősítést küldeni a Szabadság térre.

A jelentés szerint a kormányfő a szeptember 19-20-iki estével kapcsolatban „kifejezetten helyeslően nyilatkozott, példaszerűnek nevezte a rendőrség eljárását, jogellenes magatartásra biztatta, voltaképpen utasította a rendőrséget. (...) A következő napokban megkezdődött a sérült és megalázott rendőrök iránti együttérzés kiaknázása, valamint az emberi jogaikat gyakorló Gyurcsány-ellenes tüntetők, illetve velük együtt az egész ellenzék tudatos, jól felépített démonizációja, a néhány tucatnyi garázda és a tízezres tüntető tömeg azonossá tétele, összemosása által.”

Vagyis, mind az orosz szerzőpáros, mind a magyar Morvai bizottság azt sugallja, hogy a hatalmi szervek, titkosszolgálatok hatásos „médiaprodukciót” hoztak létre: tombolni hagyták az erőszakot, ez szolgálta ugyanis politikai érdekeiket. „A Szövetségi Titkosszolgálatnak sikerült elérnie, hogy a jelöltjüket elnöknek válasszák. Putyin Oroszország elnöke lett. Egy emléktábla Andropov nevével a Bolsaja Ljubankán, ahol az FSZB székel, egy pohárköszöntő Zsuganovval az orosz kommunisták vezetőjével Sztálin egészségére, lakóépületek felrobbantása, keresztülvitele annak a törvénynek, miszerint névtelen bejelentések alapján is indítható nyomozás, az FSZB tábornokainak és a katonáknak a hatalomra juttatása. Továbbá: a szólásszabadság elfojtása, szétzilálása annak az alkotmányos rendnek, amely ha gyenge lábakon is állt, mégis demokratikus értékekre és piacgazdálkodásra épült– néhány vívmány azok közül, melyeket Putyin elnök, kormányzásának első hónapjai alatt elért” -  összegezték írásukat az orosz szerzők.

Morvai Krisztina
Morvai Krisztina és szerzőtársai szerényebb következtetésekkel is beérik. „A kormány érdeke nem a civil kurázsi megerősítése, hanem az állampolgárok feletti korlátlan hatalomgyakorlás. Ennek bizonyítéka: az érdekképviseletek megszüntetésére való törekvés és a civilszervezetek életének adójogszabályokkal való megnehezítése. A lelki terror által fenntartott egzisztenciális félelem mellé 2006. október 23-án visszatért a fizikai retorziótól való rettegés réme.” Miközben örvendetes, hogy független jogászok is előjöttek jelentésükkel, nehezen lehet szabadulni a gyanútól, hogy a Gönczöl-jelentéshez hasonlóan, a Morvai dokumentum is prekoncepcióval született.  

Hiába jött ki a két jelentés, még mindig rengeteg a homályos pont, ismeretlenek a mozgatórugók, nem tisztázott a szolgálatok szerepe, nincs még felelőse a rendőrségi fellépéseknek. Csak remélhető, hogy idővel mindez tisztázható, már csak a hasonló esetek elkerülése végett is.

Pelle János