A Barroso-találkozó árnyékában kevesebb figyelem jutott arra, hogy Orbán Viktor óvatosan megkezdte a kihátrálást az...
A Barroso-találkozó árnyékában kevesebb figyelem jutott arra, hogy Orbán Viktor óvatosan megkezdte a kihátrálást az Európai Unió által támogatott Nabucco-gázvezetékberuházásból. „A Nabucco bajban van – mondta a magyar miniszterelnök Brüsszelben, hozzátéve - nem vagyok szakértője a témának, de azt látom, hogy még a magyar társaság, a Mol is elhagyja a teljes projektet”. Míg a Nabucco riválisáról, az orosz érdekeltségű Déli Áramlatról szólva kifejtette, hogy úgy látja, Oroszország aktívabb lett a vezeték kiépítésében. „Magyarország számára ez utóbbi tekintetében szerinte egyszerű a kérdés: az ország területén átvonuló, vagy pedig kívül húzódó Déli Áramlatot szeretne-e látni. Hozzátette: puszta gazdasági megfontolásokból a válasz az, hogy sokkal jobb, ha a vezeték magyar területet is érint” – fogalmazott a kormányfő.
Tiszta szerencse, hogy létezik olyan felelős politikai erő az országban, amelyik nem hagyta elsikkadni ezt a nyilatkozatot, és azonnal határozottan reagált a pálfordulásra.
„A Fidesz arra kéri a kormányt, hogy a jövőben tartózkodjon a közös európai földgázvezeték fontosságát megkérdőjelező nyilatkozatoktól” – közölte Szijjártó Péter szóvivő sajtótájékoztatóján. A politikus elmondta, hogy a párt azért kéri a magyar kormányt, hogy a jövőben tartózkodjon minden olyan nyilatkozattól, amely akár egy kicsit is kétségbe vonja a Nabucco-vezeték mint alternatív vezeték prioritását és fontosságát, mert az Oroszországtól való egyoldalú energiafüggés Európa és Magyarország számára is „hatalmas stratégiai biztonsági kockázatot” jelent. Konkrétan úgy fogalmazott, hogy „Európa és benne Magyarország ki van téve az orosz birodalmi érdekeknek”. A szóvivő szerint ezért sem szabad tovább halogatni a Nabucco megépítését, nemcsak beszélni kell róla, hanem meg is kell valósítani.
Hasonló határozottsággal nyilvánult meg Németh Zsolt. A Nabucco-ügyben korábban is igen aktív külpolitikus emlékeztetett: „minden komolyabb hazai és nemzetközi elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a Nabucco-, illetőleg a Déli Áramlat-projekt kizárja egymást”. Ráadásul ez utóbbi „nem rendelkezik sem világos műszaki, sem azonosítható pénzügyi háttérrel”. Németh felidézte pártjának korábbi küzdelmeit a projektért, és leszögezte, hogy „bebizonyosodott a Fidesz helyesen tette, amikor kitartott a Nabucco-gázvezeték mellett”. Például akkor, amikor „Gyurcsány Ferenc [egykori miniszterelnök, táncos-komikus, Putyin elnök barátja – a szerk.] a nemzetközi sajtóban a projektet álomnak minősítette, a szocialista képviselők a parlamentben leszavazták a Nabucco-gázvezeték melletti parlamenti indítványukat, illetőleg az illetékes parlamenti bizottságokban az orosz függés elkerülhetetlenségéről és szükségszerűségéről értekeztek”.
Érthető, hogy a magyar külpolitika egyik vezetője idegesen reagál a témára, hiszen a külföldi sajtóban sokszor csak nacionalistaként emlegetett Fidesz szocialistákkal szembeni euró-atlanti elkötelezettségének bizonyítéka volt a Nabucco-ügy. Németh egy korábbi interjúja rávilágít a nézeteltérésnek erre az aspektusára. A szocialistákhoz köthető személyek szerint a Déli Áramlatot illetően „nincsenek racionális érvek a tárgyalások felfüggesztése mellett, amit »egyes amerikaiak« szorgalmaznak, míg a Fidesz úgy vélekedett, „ha az amerikaiak történetesen olyan állásponton vannak, ami összhangban van a magyar nemzeti érdekkel, akkor azt nekünk üdvözölnünk kell”. Ezt emelte ki Navracsics Tibor is, aki demokratapárti képviselőkel folytatott eszmecsere után, azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy tárgyalópartnerei „fontosnak ítélték azt, hogy az energiapolitika terén a Fidesz áll ki a diverzifikáció, az egyoldalú kiszolgáltatottság megszüntetése mellett, s messzemenőkig támogatja például a Nabucco-szerződést”.
Időközben megszólalt Semjén Zsolt is, aki úgy véli, hogy „a Nabucco-vezeték Magyarország számára létfontosságú, mert az energia-szuverenitásnak a lehetőségét jelenti. Nem azt mondom, hogy az oroszoktól más vezetékből nem kell gázt venni, de nem szerencsés, hogyha kiszolgáltatott helyzetben van az ország”. Igen önkritikus beismerésként is fölfogható az a megjegyzés, hogy „az energiapolitikában a probléma az, hogy a jelenlegi kormánynak tisztázatlan „biznisz” kapcsolatai vannak”.
Pedig a magyar kormány eddig elég elkötelezettnek tűnt. Nemcsak a már emlegetett Németh Zsolt külügyi államtitkár, akivel Moszkvában folytatott tárgyalásain maga az „orosz fél” közölte, hogy „megérti Magyarország diverzifikációs törekvéseit, tudomásul vette, hogy a Nabucco gázvezeték meg fog épülni”, hanem Martonyi János külügyminiszter is. Martonyi alig egy éve örömének adott hangot, hogy a „Nabucco esélyei sokkal jobbak, mint korábban voltak”, továbbá „fel kell gyorsítani munkánkat, hogy a vezeték mihamarabb működhessen” – fogalmazott. Ez összhangban áll az ellenzéki időszak nyilatkozataival, amikor is Martonyi úgy érvelt, hogy a „Nabucco gázvezetéket a lehető leghamarabb meg kell építeni, ez egy közös európai projekt kell, hogy legyen minden szempontból [..] Felgyorsítjuk a Nabucco gázvezeték építését, minden körülmények között ennek a projektnek kell elsőbbséget adni a Déli Áramlattal szemben. A források diverzifikálása az elsődleges, az útvonal diverzifikálása csak ez után jöhet”. Hasonló szellemben nyilvánult meg Fellegi Tamás féléve Londonban: „Magyarország teljes mértékben elkötelezett a Nabucco gázvezeték-beruházás mellett”.
Felettébb érdekes, hogy a Fidesz európai parlamenti kontingenséből is éles reakciót váltott ki a Nabucco-megítélésben beállt változás. Fideszes EP képviselők levélben fordultak a magyar külügyminiszterhez, amelyben azt írják, hogy „a miniszterelnök zavaros és egymásnak ellentmondó nyilatkozatai után végre kötelezze el magát a Kaszpi-tenger térsége és Közép-Európa között létesítendő, az Európai Unió által stratégiai projektként megjelölt és pénzügyileg is támogatott Nabucco földgázvezeték megépítése mellett”, majd így folytatódik a szöveg: „az ezzel ellentétes politika azok érdekeit szolgálja, akik a gazdasági érveken túlmutató, hatalmi megfontolásokból igyekeznek megosztani az Európai Uniót az energetikai együttműködés terén".
Persze, aki eddig eljutott az olvasásban, az rájöhetett, hogy a Nabucco mellett hitet tevő fenti nyilatkozatokban itt-ott megjelenő kormánykritika nem a mostaninak szól, hanem az előző kabinetnek, és főleg nem Orbán Viktor legújabb fordulatának, hanem Gyurcsány Ferenc [volt kormányfő, gyújtóhangú rétor, frakciónélküli ellenzéki képviselő – a szerk.] cikkcakkjainak. Ezt tette szóvá a jobboldali média (példák: 1., 2., 3.), mikor elsöprő többségében a Nabuccot támogatta a Déli Áramlattal szemben, köztük a Magyar Nemzet tehetséges publicistája, bizonyos Orbán Viktor. Ő ezt vetette papírra, amikor egy hosszú cikkben az Európai Uniót méltatta: "valószínű, hogy uniós tagságunk hiányában az orosz térnyerés is jóval tekintélyesebb lenne a magyar gazdaságban, és még csak dilemmát sem okozna, hogy Magyarország vajon az orosz függést enyhítő Nabucco, vagy a függést erősítő Déli Áramlat gázvezeték mellett törjön lándzsát".
Most Orbán Nabucco-ügyben is nemcsak a saját, hanem jóformán az összes párttársa és sajtótámogatója szájából segget csinált. Ha máshonnan nem is, de onnét biztosan jön a gáz.