Nyüzsi Varga Áron 2016. február. 04. 14:48

A vagyonnyilatkozat egy hazugság

Minden év elején elérkezik a pillanat, amikor a magyar sajtó és az állampolgárok elmerülnek a politikusok vagyoni helyzetében. Megtudjuk, ki a leggazdagabb és a legszegényebb képviselő, elégedetten vagy felháborodottan nyugtázzuk, hogy valakinek sok van, másnak meg kevés. Holott a 2016-os vagyonnyilatkozatok az égvilágon semmit nem árulnak el egy politikus valós vagyoni helyzetéről. Mintha mesét néznénk: hazugság az egész.

Önmagában is nevetséges, hogy 2016-ban kézzel írva kell kitölteni a vagyonnyilatkozatot, ahelyett, hogy kereshető és összehasonlítható adatbázisba rendeznék azokat. Meglehetősen átlátszó könnyítés a politikusok számára az is, hogy a vásárolt ingatlanoknak és vagyontárgyaknak még a becsült értékét sem kell beleírni a vagyonnyilatkozatba – holott létezik 100 négyzetméteres luxuslakás és kalyiba is. Ebből tehát szinte semmi nem derül ki a politikus vagyoni helyzetéről. De ez még a legkisebb baj, hiszen azért többnyire nem titok, hol lakik a képviselő, a dolog ellenőrizhető. Sokkal nagyobb probléma az, hogy nincs valódi ellenőrzés és büntetés sem a (szándékoltan) hiányosan kitöltött vagyonnyilatkozatok esetén.

A vagyonnyilatkozatokból többek közt az derül ki, hogy Lázár Jánosnak százszor annyi pénze van, mint a nagyon látványos luxusban élő Rogán Antalnak, Orbán Viktornak pedig 5 millió forintos megtakarítása van hétmilliós adósság mellett. Ez körülbelül annyira hihető, mintha valami viccoldalon jelent volna meg. Pártatlan ügyészség híján bizonyíthatatlan, de akik ebben az országban élnek, pontosan tudják, hogy ezek az emberek milliárdosok. Maximum nem annyira ostobák, hogy a saját nevükön tartsák a vagyont. Lázár Jánosnak például szokása a gyerekei nevére íratni a házakat – és persze Magyarországon ezt meg lehet csinálni, hiszen miért is lenne a rokonok, családtagok vagyonnyilatkozata nyilvános? Orbán Viktornak pedig ott van Mészáros Lőrinc és Garancsi István barátja, esetleg a veje, Tiborcz István, ha már Simicska Lajossal összeveszett. Ők nyilvánvalóan tudnának „kölcsönadni” a miniszterelnöknek, ha szeretné a lányát Svájcban taníttatni, vagy esetleg kiutazna az aktuális Bajnokok Ligája-döntőre.

Igazságot Tocsik Mártának!

Az adóhatóság a vagyonnyilatkozatokat nem vizsgálja, miért is tenné? Sőt, össze sem hasonlítják az adóbevallással. Így aztán lényegében bármit be lehet írni a vagyonnyilatkozatba, a gazdag ember is lehet papíron nagyon szegény. Ha valaki ugyanis lebukna – például azért, mert egy újságíró kiszúrja, hogy drágább luxusvillát vett, mint a politikai karrierje során bevallott összes fizetése együttvéve – elég azt hazudni, hogy a család segített, büntetőjogi szankció pedig akkor sincsen, ha valakinek annyi esze sincs, hogy apura és anyura fogja a megmagyarázhatatlan gazdagodást. Persze önmagában az sem lenne garancia, ha az adóhatóság automatikusan vizsgálhatná politikusok vagyoni helyzetét, ugyanis az adóhatóság elnöke egy volt fideszes képviselő, a visszaélés esetén eljárást indítani hivatott ügyészséget pedig szintén egy volt fideszes képviselőjelölt vezeti, aki finoman szólva sem a politikai korrupció elleni kérlelhetetlen küzdelemről lett híres. A független intézmények többek között arra valók, hogy az üzemszerű tolvajlást le lehessen leplezni és meg lehessen büntetni. Nem véletlen, hogy a Fidesz felszámolta ezeket.

A vagyonnyilatkozatoknak a jelenlegi formában semmi értelme, még arra sem igazán jó a rendszer, hogy offshore cégek alapítására vagy strómanok alkalmazására kényszerítse a milliárdos kormánytagokat. Na nem mintha ez sokkal jobb megoldás lenne a jelenlegi szabadrablásnál. Sajnos Magyarországon addig nem lesz tisztább a közélet, amíg el nem kezdünk sokan foglalkozni a korrupció okozta problémákkal. Nem szabad belenyugodnunk abba, hogy „a politikusok mindig is loptak”, két okból sem. Egyrészt azért, mert ha ezt tesszük, minden marad a régiben, másrészt azért, mert vannak fokozati különbségek. Amíg a kilencvenes években Tocsik Márta 800 milliós sikerdíja keltett országos, hónapokig tartó felháborodást, ma meg sem lepődünk a mindennapos fideszes korrupciós ügyeken. A fideszes gázszerelő milliárdos lesz? Mi az nekünk? Pedig milliárdos árat fizethettünk érte. Lehet, hogy ezért nem volt pénz a kórházfelújításra, ezért nincs álláskeresési támogatás, vagy ezért nincs kréta az iskolában.

A politika mindig is a hatalomról szólt. Ma ez a hatalom egyre inkább abban nyilvánul meg, hogy ki irányítja az állami megbízásokat, a közbeszerzéseket. Ha a rendszer kellőképp központosított, egy kézben akár százmilliárdos vagyonok is összefuthatnak. Ez olyan óriási összeg, ami elég motivációt jelent a politizálásra azoknak is, akiket egyáltalán nem érdekel Magyarország, a magyar emberek sorsa. A közöny – és a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszer – őket segíti.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.